A Péter-elv

alt

Egy hierarchiában mindenki eléri saját hozzá-nem-értés-szintjét. Ez általában öt éven belül szokott bekövetkezni, mert szüntelen képzés nélkül a választott szakmában az ember megreked.

Ilyenkor aztán saját maga tesz arról, hogy felfele-buktassák, egyre feljebb hág az uborkafán, avagy a ranglétrán, de előléptetése után nem a várakozásoknak megfelelően teljesít. Szükségszerűen inkompetenssé válik, vagy eléri a hierarchiában azt a legmagasabb pozíciót, ahonnan a rendszert felbomlasztja vagy újratermeli.

Az átlagember egy elsajátított kultúrában él, amely biztosítja az interakciós szabályok és normák ismeretét és betartását. A kulturális normákat a hagyomány, a megszokások, a jogrendszer, a vallási iratok stb. rögzítik. A normától való bárminemű eltérést az előírások szerint büntetnek meg. A lehetséges büntetések végén ott áll az első szintű fenyegetés, a közösségből való végleges kirekesztés: a halál.

A Péter-elv érvényes a vallási és lelkiségi mozgalmakon belül is. Aki elérte a saját hozzánemértés-szintjét, elkezd a  hatalomra vágyakozni, már csak egy karizmája van: uralkodni akar, nem szolgálni, igaznak sőt küldöttnek jelenti ki magát, és nem nézi az eszközöket, hanem bevezeti a jutalom-büntetés rendszert; elhiteti először a domináns tagokkal, majd velük karöltve a legtöbbjével, hogy aki nem engedelmeskedik neki, az egyenesen Istennek nem engedelmeskedik. És elvárja, hogy mindenki azonosuljon vele, nem Istennel, nem a lelkiség karizmájával, hanem a vezetővel. „L’état c’est Moi” (XIV. Lajos francia király).

Csak egy lesz számára a fontos: a helyzeti előny kihasználása, vagyis a valós vagy képzelt vetélytársak lépéseit megelőző szüntelen taktikázás. Ekkor a lelkiségi közösség már rég nem testvérekből, hanem vetélytársakból áll, megindul az intrika, a hatalmi harc, a vetélkedés. A vezető végül képes azt hazudni, hogy Isten dicsősége meg a lelkek java lebeg a szeme előtt, de valójában csak két alapszerepet engedélyez a közösségben: „az igaz” uralkodó vezető és a függő „senki” szolga szerepét. 

Ennek semmi köze az engedelmesség erényéhez, ez a világ szelleme. Egy ilyen  lelkiségi közösség stabilnak látszik kívülről sokáig, de valójában hosszú távon nem működhet,  elgettósodik,  vagy egyre fogy, vagy önmagától hirtelen felbomlik, ebben Isten is közrejátszik, mert az Istent nem lehet becsapni.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.