Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Raymond Burke bíboros levele a hívőkhöz
Kedves testvéreim és nővéreim Krisztusban!
Szívből jövő hálával írok mindazoknak, akik imádkoztak gyógyulásomért, hogy tájékoztassalak benneteket, hogy előző levelem óta a fizikoterápia olyannyira segítette rehabilitációmat, hogy most már naponta tudok szentmisét bemutatni. Szavak nem tudják megfelelően kifejezni örömömet Isten kegyelmének ezen ajándéka miatt az életemben.
Papként, püspökként és bíborosként a szentmise napi felajánlásához való visszatérés, amely minden pap legfőbb napi munkája, a legteljesebben egyesít engem Önökkel lelki kötelékünkben, mint Krisztus misztikus testének tagjait (vö. Jn 15, 5-8; Ef 4, 4-13). Ugyanakkor gyógyulásom továbbra is intenzív folyamat marad. Az isteni Gondviselés fogja meghatározni, hogy mikor térhetek vissza szokásos pasztorális tevékenységemhez. Addig is kérem, hogy imáitokkal segítsetek engem, hogy a lehető legjobban felkészüljek erre az időre.
Ezt a levelet azonban elsősorban nem az egészségi állapotomról szóló tájékoztatásnak szánom. Sokkal inkább a papi és püspöki hivatás megkülönböztető kegyelmét jelentő pasztorális szeretet eszköze, amely jó irányt mutat és bátorítást nyújt a híveknek. Konkrétan azért írok, hogy bátorítsalak benneteket, hogy naponta mondjátok el a rózsafüzér erőteljes imáját.
Bár a Rózsafüzéres Miasszonyunk ünnepét vagy emléknapját október 7-én ünnepeljük, az egész októberi hónapot a Mária iránti nagyra becsült áhítat ápolásának szenteljük, amelyet ő maga adott nekünk. Amikor a rózsafüzér napi imádkozásáról írok nektek, három fontos szempontot emelek ki.
Először is, a fatimai Szűzanya üzenete arra ösztönöz bennünket, hogy tiszteljük őt a rózsafüzér mindennapi imádkozásával. Másodszor, amikor a Szűzanya 1917. október 13-án befejezte fatimai jelenéseit, Urunk a napcsodában figyelemre méltó megerősítést adott a jelenéseknek. Harmadszor, amikor arra kért minket, hogy naponta imádkozzuk a rózsafüzért, a Szűzanya egy konkrét szándékot jelzett: a békét. Szent II. János Pál pápa, visszhangozva a Szűzanya fatimai üzeneteit, kifejtette, hogy „a rózsafüzér természeténél fogva ima a békéért” (Rosarium Virginis Mariae, 40).
A béke, amiért imádkozunk, miközben a rózsafüzér imát mondjuk, nem az evilág által adott béke (vö. Jn 14, 27), hanem a Jézus Krisztus keresztjének vére által számunkra szerzett béke (vö. Kol 1, 20).
Emlékezzünk arra, hogy a Rózsafüzéres Miasszonyunknak először Szent V. Pius pápa adta a Győzedelmes Szűzanya címet, hogy ezzel tisztelegjen a béke győzelmének, melyet az ő közbenjárására és különösen a rózsafüzér imádkozásával nyertek el a lepantói csatában, 1571. október 7-én. XIII. Gergely pápa a Győzedelmes Szűzanya címet a Rózsafüzéres Szűzanyára változtatta, ezzel hangsúlyozva a béke győzelmének hatalmas eszközét, nevezetesen a rózsafüzér imádkozását.
A béke győzelme végső soron a Sátán feletti győzelmet jelenti, aki ősszüleink bűne óta soha nem szűnik meg minket megkísérteni a bűn elkövetésére.
Ez az a győzelem, melyet az Atya Isten az Ő egyszülött Fiának megváltó megtestesülése által ért el. A Boldogságos Szűz Mária, Isten Anyja az a kiváltságos eszköz, melyen keresztül az Atya Isten elküldte a Fiút a világba, hogy megnyerje számunkra a győzelmet. Ő az az asszony, akinek Fia összetöri a kígyó, a sátán fejét, ahogyan azt az Atya Isten megígérte Ádám és Éva bűne után (vö. Gen 3, 15). Ő továbbra is az a csatorna, melyen keresztül Krisztus kegyelme győzelmet arat a bűn felett mindennapi életünkben.
A rózsafüzér mindennapi imádkozásával közel kerülünk Megváltónk Édesanyjához, aki tanít minket, ahogyan a kánai menyegzőn a borosfiúknak tanította: „Tegyetek meg mindent, amit [Ő] csak mond!” (Jn 2,5). Ő, akit Megváltónk Édesanyánknak adott számunkra – az Isteni Kegyelem Édesanyja – segít nekünk, hogy hűségesen álljunk vele együtt Urunk keresztje alatt, egy szívvel az ő Szeplőtelen Szívével Jézus dicsőséges átszúrt Szívében (vö. Jn 19, 25-27). Vele együtt osztozunk a kereszt diadalában.
A béke győzelme, amelyet Mária Szeplőtelen Szíve által keresünk a rózsafüzér imádkozásával, és amelyet Jézus Szentséges Szívében érünk el, legyőzi a zűrzavart, a tévedést és a megosztottságot, a gonosz minden művét, melyek ma oly hevesen támadják a világot és az Egyházat. Ezért ma arra buzdítalak benneteket, ha még nem teszitek, hogy imádkozzátok a rózsafüzért, kérve az Istenanya közbenjárását a béke győzelméért, a békéért a lelketekben, a békéért a világban, a békéért az Egyházban. Szent II. János Pál pápa szavaival búcsúzom tőletek, akinek pápai szolgálatát oly erősen jellemezte a Boldogságos Szűz Mária iránti odaadás: „Imádkozzuk a rózsafüzért, ha lehet minden nap, akár egyedül, akár közösségben. A rózsafüzér egyszerű ima, de mély és nagyon hatékony, akár a családok, közösségek és a világ számára kért kegyelmek esetében is” (Regina Caeli, 2002. április 28.).
Kérve Urunkat, hogy Guadalupe-i Szűzanya közbenjárására áldjon meg benneteket, otthonotokat, családotokat és minden munkátokat, maradok
Jézus Szentséges Szívében,
és Mária Szeplőtelen Szívében,
és Szent József legtisztább Szívében,
Raymond Leo Burke bíboros
2021. október 15.
A cikk forrása angol nyelven
Létrehozva 2021. október 17.