Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Raymond Burke bíboros levele a hívőkhöz

Kedves testvéreim és nővéreim Krisztusban!

Szívből jövő hálával írok mindazoknak, akik imádkoztak gyógyulásomért, hogy tájékoztassalak benneteket, hogy előző levelem óta a fizikoterápia olyannyira segítette rehabilitációmat, hogy most már naponta tudok szentmisét bemutatni. Szavak nem tudják megfelelően kifejezni örömömet Isten kegyelmének ezen ajándéka miatt az életemben.

Papként, püspökként és bíborosként a szentmise napi felajánlásához való visszatérés, amely minden pap legfőbb napi munkája, a legteljesebben egyesít engem Önökkel lelki kötelékünkben, mint Krisztus misztikus testének tagjait (vö. Jn 15, 5-8; Ef 4, 4-13). Ugyanakkor gyógyulásom továbbra is intenzív folyamat marad. Az isteni Gondviselés fogja meghatározni, hogy mikor térhetek vissza szokásos pasztorális tevékenységemhez. Addig is kérem, hogy imáitokkal segítsetek engem, hogy a lehető legjobban felkészüljek erre az időre.

Ezt a levelet azonban elsősorban nem az egészségi állapotomról szóló tájékoztatásnak szánom. Sokkal inkább a papi és püspöki hivatás megkülönböztető kegyelmét jelentő pasztorális szeretet eszköze, amely jó irányt mutat és bátorítást nyújt a híveknek. Konkrétan azért írok, hogy bátorítsalak benneteket, hogy naponta mondjátok el a rózsafüzér erőteljes imáját.

Bár a Rózsafüzéres Miasszonyunk ünnepét vagy emléknapját október 7-én ünnepeljük, az egész októberi hónapot a Mária iránti nagyra becsült áhítat ápolásának szenteljük, amelyet ő maga adott nekünk. Amikor a rózsafüzér napi imádkozásáról írok nektek, három fontos szempontot emelek ki.

Először is, a fatimai Szűzanya üzenete arra ösztönöz bennünket, hogy tiszteljük őt a rózsafüzér mindennapi imádkozásával. Másodszor, amikor a Szűzanya 1917. október 13-án befejezte fatimai jelenéseit, Urunk a napcsodában figyelemre méltó megerősítést adott a jelenéseknek. Harmadszor, amikor arra kért minket, hogy naponta imádkozzuk a rózsafüzért, a Szűzanya egy konkrét szándékot jelzett: a békét. Szent II. János Pál pápa, visszhangozva a Szűzanya fatimai üzeneteit, kifejtette, hogy „a rózsafüzér természeténél fogva ima a békéért” (Rosarium Virginis Mariae, 40).

A béke, amiért imádkozunk, miközben a rózsafüzér imát mondjuk, nem az evilág által adott béke (vö. Jn 14, 27), hanem a Jézus Krisztus keresztjének vére által számunkra szerzett béke (vö. Kol 1, 20).

Emlékezzünk arra, hogy a Rózsafüzéres Miasszonyunknak először Szent V. Pius pápa adta a Győzedelmes Szűzanya címet, hogy ezzel tisztelegjen a béke győzelmének, melyet az ő közbenjárására és különösen a rózsafüzér imádkozásával nyertek el a lepantói csatában, 1571. október 7-én. XIII. Gergely pápa a Győzedelmes Szűzanya címet a Rózsafüzéres Szűzanyára változtatta, ezzel hangsúlyozva a béke győzelmének hatalmas eszközét, nevezetesen a rózsafüzér imádkozását.

A béke győzelme végső soron a Sátán feletti győzelmet jelenti, aki ősszüleink bűne óta soha nem szűnik meg minket megkísérteni a bűn elkövetésére.

Ez az a győzelem, melyet az Atya Isten az Ő egyszülött Fiának megváltó megtestesülése által ért el. A Boldogságos Szűz Mária, Isten Anyja az a kiváltságos eszköz, melyen keresztül az Atya Isten elküldte a Fiút a világba, hogy megnyerje számunkra a győzelmet. Ő az az asszony, akinek Fia összetöri a kígyó, a sátán fejét, ahogyan azt az Atya Isten megígérte Ádám és Éva bűne után (vö. Gen 3, 15). Ő továbbra is az a csatorna, melyen keresztül Krisztus kegyelme győzelmet arat a bűn felett mindennapi életünkben.

A rózsafüzér mindennapi imádkozásával közel kerülünk Megváltónk Édesanyjához, aki tanít minket, ahogyan a kánai menyegzőn a borosfiúknak tanította: „Tegyetek meg mindent, amit [Ő] csak mond!” (Jn 2,5). Ő, akit Megváltónk Édesanyánknak adott számunkra – az Isteni Kegyelem Édesanyja – segít nekünk, hogy hűségesen álljunk vele együtt Urunk keresztje alatt, egy szívvel az ő Szeplőtelen Szívével Jézus dicsőséges átszúrt Szívében (vö. Jn 19, 25-27). Vele együtt osztozunk a kereszt diadalában.

A béke győzelme, amelyet Mária Szeplőtelen Szíve által keresünk a rózsafüzér imádkozásával, és amelyet Jézus Szentséges Szívében érünk el, legyőzi a zűrzavart, a tévedést és a megosztottságot, a gonosz minden művét, melyek ma oly hevesen támadják a világot és az Egyházat. Ezért ma arra buzdítalak benneteket, ha még nem teszitek, hogy imádkozzátok a rózsafüzért, kérve az Istenanya közbenjárását a béke győzelméért, a békéért a lelketekben, a békéért a világban, a békéért az Egyházban. Szent II. János Pál pápa szavaival búcsúzom tőletek, akinek pápai szolgálatát oly erősen jellemezte a Boldogságos Szűz Mária iránti odaadás: „Imádkozzuk a rózsafüzért, ha lehet minden nap, akár egyedül, akár közösségben. A rózsafüzér egyszerű ima, de mély és nagyon hatékony, akár a családok, közösségek és a világ számára kért kegyelmek esetében is” (Regina Caeli, 2002. április 28.).

Kérve Urunkat, hogy Guadalupe-i Szűzanya közbenjárására áldjon meg benneteket, otthonotokat, családotokat és minden munkátokat, maradok

Jézus Szentséges Szívében,
és Mária Szeplőtelen Szívében,
és Szent József legtisztább Szívében,

alt

Raymond Leo Burke bíboros

2021. október 15.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2021. október 17.