A szeretet üzenete – Lenzsér-Mezei Kata ötvösművész a NEK monstranciáról

alt

Hogyan lehet egy szakrális kegytárgyat kortárs nyelven bemutatni? Milyen üzeneteket közvetít a Nemzetközi eucharisztikus kongresszus úrmutatója? A monstrancia alkotójával beszélgettünk.

Ferenczi-Bónis Orsolya írása a Mandiner hetilapban.

A zsűri egyhangú döntése alapján nyerte el Lenzsér-Mezei Kata ötvösművész a Nemzetközi eucharisztikus kongresszus monstranciájának megtervezését és elkészítését. Alkotásával korunk nyelvén fogalmazta újra az oltári­szentség ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikus tárgyat – munkája azért is különleges, mert viszonylag kevés kortárs szentségmutató születik, ilyen nagy méretű pedig egyáltalán nem. Ám a méretről már beigazolódott, hogy jó döntés volt: 2019-ben a BOK Sportcsarnokban tartott Forráspont ifjúsági találkozón mutatták be ötezer fiatal előtt. Már ott, messziről, a hatalmas oltáron is jól látható volt a kortárs alkotás méltóságteljes szépsége. 2021. szeptember 9-én a Szent István-­bazilikában, a közösségek szentségimádásán pedig ismét bemutatkozik az úrmutató.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen nagy formátumú alkotás létrejöttét jelentős előkészületek előznek meg. Lenzsér­-Mezei Kata számára a tervezés első hónapjai annak a szellemi vezérfonalnak a keresésével teltek, amelyre a teljes alkotást ráfűzhette. Az úrmutató magán hordozza a keresztmotívumot, a kereszténység legfontosabb szimbólumát. A függőleges szár összeköti az eget, az Istent az emberekkel, a vízszintes szára pedig az embereket egymással.

Az úrmutatónak, amely az eucharisztiát hordozza, közvetítő szerepe van – az alkotó szerint ezért is nagyon fontos e szimbólum megjelenítése, illetve hogy a glória napsugár-mintázatú, pixelszerű felülete odavonzza a tekintetet, ezzel is felerősítve a szakrális közeget. A minták duplázódnak: ahogy valaki elsétál mellettük, elmozdulnak, a fix pont körül van egy sejtelmes, mozgó, felhőszerű felület. A megbízók kérték, hogy jelenítse meg a forrás motívumát, hiszen a kongresszus mottója a „minden forrásom belőled fakad”. Lenzsér-Mezei Kata kék üveget választott, amely az alfa és ómega feliratú talapzatból egészen a szentséget tartó részig felszalad. Úgy csiszolták, hogy szemből fényes, oldalról matt legyen, ezzel pedig azt érték el, hogy ha fény éri, akkor a matt felületeken megtörik a fény, elöl megcsillan a kék üveg, kéken izzik az acéltalapzat szárainak belső része, és felvezeti az ember szemét az aranyozott szelencében elhelyezett eucharisztiáig.

2018 októberében hirdettek ki a pályázat eredményét, Lenzsér-Mezei Kata akkor rögtön el is kezdett dolgozni a megvalósításon. Először kiviteli terveket, gyártmányterveket készített, az utolsó kis csavarig ki kellett találnia, hogyan álljon össze az úrmutató. Meséli, hogy ez azért is volt különösen izgalmas, mert a monstrancia kettős: egy másfél méteres hordozó rész és egy rozsdamentes acél talapzat alkotja, amelyből ki lehet venni a kézben hordható, felmutatható, aranyozott ezüstből készült, hetven centiméter magas tényleges monstranciát. Mindkettőn megjelenik az üveg, amelyre arannyal égették rá a számítógépen megtervezett mintázatot. Az acélmunkákhoz, a hegesztéshez és a csiszoláshoz a művésznek egy lakatosmestert kellett keresnie, s a Molnár Steel Design Kft.-nél találta meg, az ezüstmonstranciát pedig a zalacsányi Fülöp István ezüstműves segítségével készítette el. Az üvegek Sipos Balázs üvegművész alkotásai. Az úrmutató terveit Lenzsér-Mezei Kata maga készítette, közben folyamatosan konzultált a mesterekkel – így állt össze a munka, amely során sokat ingázott Zalacsány és Budapest között.

A teljes cikk elolvasható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.