Személykereső kutyák a templomban

„1995 októberében amerikai látogatása utolsó napjának estéjén II. János Pál pápa terv szerint a Szűz Mária Szeminárium szeminaristáit látogatta meg Baltimore-ban. Ez egy nagyon zsúfolt nap volt, mely kezdődött egy misével az Oriole Parkban (Camden Yards), majd felvonulás a belváros utcáin, látogatás a Nagyboldogasszony Bazilikában, az ország első katedrálisában, ebéd a helyi katolikus jótékonysági szervezetek által működtetett népkonyhán; ima a Mária Királynője katedrálisban (Észak-Baltimore), és végül egy gyors látogatás a Szűz Mária Szemináriumban.

A menetrend feszes volt, így csak azt tervezték, hogy egyszerűen üdvözli a szeminaristákat, miközben kint állnak a lépcsőn. De a pápa átszelte a sorokat, és bejutott az épületbe. Az volt a terve, hogy először az Oltáriszentséget keresi fel.

Amikor kívánságát megismerték, a biztonságiak akcióba lendültek. Átfésülték az épületet, különös figyelmet fordítva a kápolnára, ahol a pápa imádkozni fog. Erre a célra kiképzett kutyákat vetettek be, hogy felderítsenek bármilyen személyt, aki ott jelen lehet.

A kutyákat arra képezték ki, hogy felderítsék a túlélőket az összeomlott épületekben a földrengések után, és más katasztrófahelyzetekben. Ezek a rendkívül intelligens és buzgó kutyák gyorsan áthaladtak a folyosókon, irodákon és tantermeken, majd beküldték őket a kápolnába. Fel-alá járkáltak az oldalhajóban, elhaladtak a padok mellett, és végül az oldalsó kápolnába értek, ahol az Oltáriszentséget tartották.

A tabernákulumhoz érve a kutyák szagot vettek, szűköltek, jeleztek, és nem voltak hajlandóak távozni, figyelmük a tabernákulumra irányult, amíg gazdáik nem szólították őket. Azok meg voltak győződve arról, hogy találnak ott valakit.

Mi katolikusok tudjuk, hogy igazuk volt – találtak egy igazi, élő személyt a tabernákulumban!”

Arthur Byrne, Garabandal Journal

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2020. október 29.