Terjedelmes kötet jelent meg amerikai diplomaták Mindszentyvel kapcsolatos feljegyzéseiből, írásaiból. Recenzió.

Fontos forráskiadás jelent meg Zinner Tibor történész és Somorjai Ádám bencés szerzetes gondozásában, Deák András Miklós fordításában,Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957-1970 címmel. A munka ugyan első látásra hatalmas – 840 oldalas! – diplomáciai forráskiadás, mely kevéssé keltené fel az átlagos érdeklődő figyelmét, azonban ennél jóval többet tart a kezében az olvasó.

A kötethez két előszó is tartozik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter világossá teszi köszöntő soraiban, hogy „amikor ma Magyarország és az Egyesült Államok szövetségesként tekint egymásra, különösen fontossá válik Mindszenty József amerikai követségi tartózkodásának és tevékenységének története. Olyan talapzata mai jó kapcsolatainknak ez a rendkívüli időszak, amelyre ma jó lelkiismerettel, nyitott szívvel és sok bizalommal építhetjük barátságunkat”. A most leköszönő amerikai nagykövet, David B. Cornstein pedig leszögezi ajánlásában, hogy „Mindszenty bíboros hős volt, aki a szabadság és az emberi méltóság melletti, megalkuvást nem ismerő kiállást testesítette meg a könyörtelen elnyomás idején, mind a nyilas, mind a kommunista rémuralom alatt”. 

A szerzőpáros Mindszenty bíboros vatikáni s tengerentúli személyiségekkel folytatott levelezésének közzététele után újabb fontos könyvében a követségi (később nagykövetségi) évek meglehetősen kevéssé ismert amerikai aspektusait adja közre. Míg például Mindszenty beszédei és nyilvános nyilatkozatai jól ismertek, Mindszenty-breviárium is került már publikálásra, addig ebbe az időszakba a most megjelent könyv kínál betekintést, az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában található diplomáciai források alapján.

A bíboros még 1956. november 4-én menekült a követségre, mivel féltette személyes biztonságát. Mindszenty közel tizenöt évet töltött „menedékben” az amerikai követségen, a dokumentumok a bíboros jelenlétével, a vele való beszélgetésekkel, panaszaival és kéréseivel kapcsolatosak. Ezekben egészen személyes jellegű iratok is vannak, például orvosi jelentések betegségeiről, de fontos közügyek is felmerülnek az iratokban.

Az egyik legfontosabb kérdés a Szent Korona és a koronázási ékszerek ügye. Mindszenty 1962 tavaszán kijelentette, hogy úgy tekint magára, mint az utolsó törvényes magyar kormány „legitim utódja”, hercegprímásként pedig különösen fontosak számára az ékszerek. A bíboros folyamatosan jelezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a magyar koronázási palástot a megfelelő módon őrzik-e, nem károsodhat-e esetleg a szövet. Az iratokból világos, hogy a követség nem akart grandiózus ígéreteket tenni Mindszentynek, inkább kevesebbet mondtak el neki, nehogy később gond legyen belőle.

 A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. október 11.