Egy prostitúció nélküli Magyarország reménye

prostKorántsem csak szakmai, hanem mindannyiunkat érintő kérdésről szólt május 28-án a 2003-ban alakult Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom által rendezett nemzetközi konferencia Budapesten. Mert - mi, keresztények különösen - nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy embereket árucikként, rabszolgaként kezeljenek országunkban. S mi is tehetünk annak érdekében, hogy ne olyanok alakítsák a prostitúció helyzetét Magyarországon, akiket kizárólag üzleti érdekeik vezérelnek.Tehetünk - és tennünk kell, amikor az Isten képére teremtett ember méltóságát semmibe veszik. Mindezekről a mozgalom egyik alapítójával, Morvai Krisztinával, az ELTE büntetőjogi docensével beszélgettünk.

- Meg szeretnénk akadályozni bizonyos körök törekvését, melyek Magyarországon legalizálni akarják a prostitúciót, s ennek érdekében - elsőként a világon - ki akarják léptetni hazánkat az úgynevezett New York-i ENSZ-egyezményből (1949), amely az emberi méltóság és az emberi jogok megsértésének tartja a prostitúciót. Olyan káros jelenségnek, amelyet föl kell számolni, s ezért az államnak - családügyi, szociális és egészségügyi téren egyaránt - erőfeszítéseket kell tennie, infrastruktúrát kell teremtenie, amely segíti az érintetteket, hogy kikerüljenek a prostitúció világából. Vannak, akik azt mondják: ez az egyezmény elavult, és soha nem is működött. Csakhogy Magyarországon még soha senki nem próbálta betartani ezt az egyezményt. Ugyanakkor hatalmas nemzetközi presztízsveszteséget is jelentene, ha Magyarország - példátlan módon - kilépne egy emberi jogi egyezményből.

Hollandiai, németországi és ausztráliai példák egyértelműen bizonyítják, hogy nem is működik a legalizálás...

- Ezekben az országokban megpróbálták elfogadtatni, hogy a prostitúció egy szakma a sok közül. Idehaza is sokszor halljuk azokat a hamis közhelyeket, miszerint a prostitúció a "legősibb mesterség", vagy hogy "mindig volt és mindig is lesz", és éppen ezért nem felszámolni kell, hanem szabályozni, például bordélyházakat nyitni. Eszerint meg kell szüntetni mindazok büntetendőségét, akik emberek nagyon durva kizsákmányolásából élnek. Így a prostitúció az államnak adóbevételt jelent, a futtatókból pedig "üzletemberek" lesznek - ez a legalizáció lényege.

Sokan azt gondolták az említett országokban, hogy a legalizáció következtében megszűnik a nő- és gyerekkereskedelem. Csakhogy ennek az ellenkezője történt. Ha ugyanis az állam kimondja, hogy a prostitúcióban nincs semmi rossz, akkor például azok, akik addig a szégyen vagy a lebukás veszélye miatt nem látogattak prostituáltakat, biztatva érzik magukat. Óriási méreteket ölt a prostitúció iránti igény, a kliensek igényrendszere is megváltozik, egy idő után egzotikus vagy egyre fiatalabb lányokra vágynak, ilyen módon a gyerekprostitúciót is felpörgeti a legalizáció. Előbb-utóbb illegális prostitúcióval és nőkereskedelemmel pótolják a keletkező hiányt.

Hollandiában és Németországban túlnyomórészt a legszegényebb ázsiai, afrikai országokból érkező nők közül kerülnek ki a prostituáltak. Ha legalizáljuk a prostitúciót, két lehetőség áll előttünk: magyar nők és leányok óriási tömegei kerülnek olyan helyzetbe, mint a világ legkiszolgáltatottabb országainak női, vagy modern kori rabszolgatartóként tömegesen fogunk nőket és gyerekeket importálni. Rettenetes tragédiáknak néz elébe az ország, ha ebbe az irányba indulunk el. Vajon ebben akarunk részt venni, ezt látjuk vízióként a hazánkról?

1999-ben született egy jogszabály, amely az úgynevezett "türelmi zónák" kijelöléséről szól. Meglehetősen sok vita van körülötte.

- Ez egy elhibázott jogszabály, amely nem tükrözi a társadalom többségének akaratát. Ezt mutatja az is, hogy nem tartják be. Az önkormányzatok - jogosan - nem hajlandók kijelölni a türelmi zónákat. Az emberi méltósággal és a magyar társadalom túlnyomó többségének igényeivel összhangban lévő szabályozásnak kell születnie a prostitúció kérdésében. Egy fontos lépés történt ennek érdekében a közelmúltban: az esélyegyenlőségi kormányhivatal és mozgalmunk közös állásfoglalást adott ki a prostitúció elleni nemzeti cselekvési terv alapelveivel kapcsolatban, ezzel hivatalosan is elkötelezte magát az ügy mellett.

Véleményük szerint milyen törvényre volna szükség?

- Nem a prostituáltat kell büntetni - ez nem igazságos, és nem is célravezető megoldás a prostitúció megszüntetésére -, hanem azokat, akik a prostitúcióból hasznot húznak. Évezredek óta csak a prostituálton van erkölcsi bélyeg, s háttérben maradt a kliens, aki azért fizet, hogy ne kelljen emberszámba vennie valakit. Svédországban ez is büntetendő cselekmény. Az a hatalmas iparág is nagyon kevéssé van reflektorfényben, amely e tevékenység mögött van.

Vannak, akik elválasztják a nőkereskedelem és a prostitúció kérdését.

- Ők azt mondják, a nőkereskedelmet vissza kell szorítani, de a prostitúció rendben van, hiszen azt önkéntesen vállalja valaki. Csakhogy semmiféle megbízható adatunk nincs arról, hogy ez csakugyan így volna. Ha megkérdezünk prostituáltakat, sokan azt mondják: ragaszkodnak e tevékenységhez. De ez egyáltalán nem véletlen, hiszen ha valaki belekerül - 70-80 százalékban olyanok, akik gyermekkorukban szexuális erőszak áldozatai vagy gyerekprostituáltak voltak -, idővel teljesen elidegenedik önmagától. Eltorzul a belső énje, úgyhogy tényleg nem tudja elképzelni, hogy mást csináljon. Hogy is tudná, hiszen minden önbizalma, önbecsülése sárba lett taposva. Semmi mást nem képes és nem mer mondani, hiszen a prostituáltnak nincs szabad választása.

Valaha Svédország volt az első, ahol liberalizálni kezdték a pornográfiát, de amikor látták, hogy ez hová vezet, a pornográfiával szorosan összefüggő prostitúció elleni harcban is az élen jártak. Komoly, modellértékű sikerrel.

- A svéd emberek ma nagyon büszkék, hogy egy olyan ország állampolgárai, ahol jogszabály tiltja, hogy bármilyen formában embert lehessen használatra megvásárolni. Ez mára az ő nemzeti büszkeségük része lett. Széles körű kampánnyal tudatosították az emberekben: teljesen hamis az a beidegződés, miszerint csak a bordélyház-rendszer vagy az utcai prostitúció között van választás - van más út is: a prostitúció visszaszorítása. Most már nyolcvan százalék fölött van a jogszabály támogatóinak a száma, az emberek egyetértenek azzal, hogy a prostitúció elutasítandó. Svédországban a prostitúciót és a nőkereskedelmet nagyrészt sikerült visszaszorítani, hiszen a futtatóknak és a klienseknek is félniük kell a rendőrségi eljárásoktól.

Az Önök mozgalmában különféle világnézetű és politikai hovatartozású emberek fogtak össze.

- A svéd modell nálunk is megvalósulhat, ez mindanynyiunk elkötelezettségén múlik. Várjuk azok csatlakozását, akik szeretnék megakadályozni a prostitúció hazai legalizálását, illetve úgy gondolják, hogy lépéseket kell tenni a prostitúció ügyében.

Az egyházaknak is óriási szerepük lenne e kérdésben. Nagyon reménykedünk, hogy születik egy ökumenikus nyilatkozat a történelmi egyházak részéről, amelyben elítélik a prostitúció legalizálását, s felszólalnak a prostitúció viszszaszorítása, a megelőzés érdekében.

Az emberiség túlélésének záloga, hogy mindenkit emberszámba vegyünk. Minden ember cél, s valamilyen küldetéssel, hivatással jött a világba. Senki sem azért született, hogy másvalakinek az eszköze legyen. Jézus is a teremtett ember méltóságát nézte, és felemelte az elesetteket, köztük - az evangélium tanúsága szerint - prostituáltakat is.

A mozgalom honlapja

Az eredeti cikk itt található

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.