25 kérdés, melyet nem mertél megkérdezni a karácsonyról

alt

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a karácsonyról – a hozzánk érkező Megváltóról –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. A szentírástudomány szerint mennyire hiteles a Jézus születéséről szóló evangéliumi rész?

Máté és Lukács evangélista leírásából közel egységes képet kapunk Jézus születésének előzményeiről és a születésről, majd az azt követő hónapok eseményeiről. Az evangélisták – úgy tűnik – nagy alapossággal jegyezték le a szájhagyományból a hiteles elemeket, és fűzték azokat egybe.

2. Valóban egy pogány ünnep „megkereszteléséből” jött létre a karácsony?

A Legyőzhetetlen Nap (Sol Invictus) ünnepét nem megkeresztelték, inkább úgy mondanám, hogy a helyébe tették a keresztény ünnepet. A kereszténység sok helyen pogány templom helyébe tett keresztényt, pogány szokás helyébe keresztényt, ami szimbolikus: nem akart elvenni az emberektől semmit, hanem valami többet adni. A Napisten helyett Krisztust, a mi nappalunkat és világító napunkat ünnepeljük. Jézus születése a kezdetektől fogva tény, csak az ünneplés ideje került erre a dátumra később.

3. Mikor kezdték ünnepelni a keresztények Jézus születését?

Valószínűleg a kezdetektől fogva tisztában voltak vele, de aztán az arianizmus eretnekségével szemben hangsúlyozták a keresztények, hogy Jézus a kezdettől fogva istenember volt. Az ünnep pedig segített abban, hogy a mindenki által ismert hittartalomban nagyobb hangsúlyt kapjon Jézus születésének története és igazsága. A niceai zsinat 325-ben mondta ki, hogy Jézus valóságos Isten és az Atyával egylényegű. A római kalendáriumban 354-ben találjuk először december 25-én a karácsonyt, de valószínűleg már évtizedekkel előtte ekkor ünnepelték.

4. December 24. már a karácsonyhoz tartozik?

Nem, az még nagyon adventi nap, régebben szigorú böjt volt e napon. Karácsony böjtjének nevezték karácsony vigíliáját, az éjféli mise előtt csak növényi eledel került az asztalra (még hal sem), mákos tésztákat, babot, lencsét, aszalt szilvát, diót, almát, hagymát, mézet fogyasztottak. Erre utal a mai katolikus karácsonyi menü: hal, édesség.

Azonban a liturgikus napok a nagy ünnepen „megnőnek”, és már az előző este beálltával megkezdődnek. Így kezdjük el a sötétség beálltával ünnepelni azt az éjszakát, amelyen majd megszületik Jézus. De az első fele az éjszakának virrasztás, várakozás, és csak utána fényes-hangos ujjongás.

5. Honnan ered a karácsony kifejezés?

A magyarba vagy a latin incarnatio (’megtestesülés’) szóból, vagy pedig a szláv korcun (’átlép’, a téli napfordulóra utalva) kifejezésből érkezett.

6. Mit jelent, mikor kezdődik, és mikor végződik a karácsonyi ünnepkör?

A karácsonyi ünnepkör az ünnepet megelőző készületi időből és az ünnepet kifejtő időszakból áll. Jelenleg advent első vasárnapjától a vízkereszt utáni vasárnapig tart.

7. Mióta beszélhetünk karácsonyi ünnepkörről?

A karácsonyi ünnepkör jelen formájában az advent mostani formájának megszilárdulásától, az 5. századtól létezik. A II. vatikáni zsinat előtt egészen Gyertyaszentelő Boldogasszonyig tartott, mert akkor mutatják be a negyvennapos Jézust a templomban. Ma ez az ünnep már az évközi időszakba esik, de mintegy szatellitje az ünnepkörnek, Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal együtt.

A teljes cikk elolvasható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.