Végetért a 30. Mladifest Ifjúsági Fesztivál Medjugorjéban

Nagy előrelépés történt Medjugorjéval kapcsolatban: több, mint 60.000 hívő érkezett – immáron pápai engedéllyel – a bosnyák kisvárosba, ahol május 12-én Henryk Hoser érsek, állandó apostoli vizitátor és Luigi Pezzuto érsek, Bosznia-Hercegovina apostoli nunciusa jelentette be, hogy engedélyezett a plébániák, egyházmegyék zarándoklatainak szervezése. Bese Gergő atya útibeszámolója.

Ez persze nem jelenti a jelenések elismerését, de óriási lépés az Egyház áldása felé.

A pápai engedélynek köszönhetően a zarándokhely és a környék szállásai hónapokkal korábban megteltek és nagy számú püspök, érsek jelezte részvételét a találkozón.

Augusztus 1-jén a fesztivált nyitó szentmisét Angelo De Donatis bíboros, Róma általános helynöke, Ferenc pápa küldötte mutatta be, 620 pap koncelebrálásával.

Medugorje megtelt.

Ez az első gondolata a zarándoknak, aki a napokban a szent helyre látogatott. Augusztus 6-án a hajnali szentmisével ért véget a 30. Ifjúsági Fesztivál, a Mladifest.

Donatis bíboros prédikációját Sarnyai Andrea fordításában hallhattuk:

Mt 13,47-53

Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott. Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták. Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás. Megértettétek mindezeket?” Azt felelték neki: ,,Igen.” Ő pedig azt mondta nekik: ,,Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.” Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a példabeszédeket, eltávozott onnan.

Kedveseim!

Hálás vagyok a Jó Istennek és mindnyájatoknak a meghívásért, hogy megnyithatom a 30. Ifjúsági Találkozót. Mindnyájatoknak elhoztam a szívbéli üzenetét, köszöntését és áldását a Szentatyának.

Összegyűltünk az eucharisztiára, Szűz Anyának, Jézus édesanyjának szerető tekintetében, ahogy rácsodálkozunk arra a kegyelemre, hogy az Úr kiárasztja ránk az ő kegyelmét: az Egyház, az Ige és a kenyér, a teremtett világ szépsége és a testvéreink arca formájában. A Jó atya azt szeretné, ha az ő Fiával egyesülve rátalálnánk a boldogságra.

Az Isten nem olyan valaki aki megregulázza, összerendezi az embereket, hanem ő az élet forrása és azt szeretné, hogy mindnyájan az ő teljességében éljünk, egyesüljünk az Úrban mert hisszük hogy ő az aki számunkra elhozza az életet.

Az ő követése nem ismer életkort nem követeli hogy jók vagy tökéletesek legyünk. Az Úr követése ingyenes, a Jó atya szereti az agyagedényeket amilyenek mi vagyunk, nincsenek olyan programok amiket felajánlana nekünk.

Ez betölt bennünket örömmel és elvesz minden féle mentséget, kifogást. Senki sem mondhatja hogy bűnei gyengeségei miatt alkalmatlan a szentségre. A követés az élet útján való járást jelenti.

Ahhoz hogy meghalljuk a hívást: kövess engem, amit a tanító Jézus intéz hozzánk, kell, hogy a Szentlélek megnyissa a szívünket és betöltsön az Isteni bölcsességgel. A mai evangélium a bölcs újszövetségi írástudó képét mutatja be. Mi pedig három útmutatást kapunk a mai evangéliumból.

Az első ilyen útmutatás: az Isten országa hasonlít ahhoz a hálóhoz, amelyet a tengerbe vetnek és ami minden féle halat összefog. Miután kihúzzák a hálót a partra, a jót szétválasztják a rossztól. Az egyházatyák azt mondták, hogy

minden keresztény olyan mint egy jó halász, aki virraszt az ő elméjének, értelmének tengere fölött és elveti azokat a szükségtelen és mérgező gondolatokat, amint azt a professzionális halászok teszik a rossz halakkal.

Ki akkor a bölcs keresztény? Aki nem követi mindazt ami eszébe jut? Tehát követhetjük a Szentlélek mentalitását aki bennünk lakik. Nem szabad, hogy eluralkodjon bennünk a kétségbeesés, a félelem, a jövőtől való aggódás. Ne töltsük meg a szívünket a szükségtelen információkkal, különösen a közösségi hálóról érkező információkkal.

Lehetséges hogy megtörténjen velünk az is hogy a gyűlöletnek, a féltékenységnek, az önmegsemmisítő gondolatoknak foglyai legyünk. De csak bátran! Az evangélium arra hív, hogy megtisztítsuk gondolatainkat és elfogadjuk Krisztus gondolatait, mert az evangéliumi szív tiszta elmét keres.

A második útmutatás: Jézus egy ítéletről beszél. Nem tagadhatjuk le azt az igazságot amit vasárnaponként a hiszekegyben imádkozunk: eljön ítélni élőket és holtakat. De ez az ítélet, az igazság örömteli fénye nem a zsarnok ítélete. Ez felfrissülést és nem rémületet kelt bennünk. A végső ítélet a hívők számára Isten szeretetének győzelme, találkozás a jegyessel. Annak aki megtagadta Krisztust és gyűlölte testvérét, ez a világosság nem jut el hozzá és ott ahogy írja az evangélium, sírás és fogcsikorgatás lesz, amelyet a gyümölcs nélküli élet hoz magával.

Hol rejtőzik akkor a bölcsesség? A bölcsességet meg kell tanulni élni már fiatal korban. Oda kell állni az igazság horizontjára. Ne kövessük azt a hibát hogy csak a mában bizakodunk, az egyszerű megoldásban, a pillanatnyi megelégedettségben és egyéni önző választásokban ringatjuk magunkat. A mindennapokat jobban veszélyezteti a többlet, hogy többel rendelkezünk mint maga a rossz.

Biztosítsuk be magunkat már most, Isten szeretetteljes ítéletével, hogy el tudjuk helyezni magunkat az igazság horitzontján.

Bölcs az a keresztény fiatal, aki az igazságot mondja, az igazságot keresi, az igazságot kínálja. Ebben a lelkiismeret vizsgálat és a szentgyónás hatalmas eszköz az igazi bölcsességben való növekedésben.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2019. augusztus 7.