A férfiak mégis kinek kellenek?

A gyülekezeti elfoglaltság jót tesz a férfiaknak – de mikor teszik a férfiak azt, ami jó nekik? A férfiak úgy tekintenek a gyülekezetbe járásra, mint a prosztatavizsgálatra: talán megmenti az életüket, de ettől még kellemetlen és tolakodó; amíg csak lehet, halogatni kell. Mások az istentiszteletet úgy látják, mint egy heti adag vallást: keserű pirula, amitől talán egészségesek maradunk, de ettől még nem várjuk a beszedését.

A férfiak tehát elkerülik a gyülekezetet – és megfizetik az árát. Nagyobb esélyük van a letartóztatásra, az erőszakos halálra, a bűncselekmények elkövetésére és azok elszenvedésére, a börtönre és a függőségekre, mint a nőknek. Gyakrabban viszi őket sírba a munkájuk, nagyobb számban kapnak szívrohamot és lesznek öngyilkosok, összességében pedig rövidebb ideig élnek, mint a nők. A végtelenségig sorolhatnám.

Aki a férfiak közül el akarja kerülni a fentieket, jobban teszi, ha elmegy egy gyülekezetbe. A tanulmányok azt mutatják, hogy a gyülekezetbe járók nagyobb valószínűséggel nősülnek meg és élnek számukra kielégítő életet. A vallási elkötelezettség a stabil házastársi kapcsolat és a boldogság legbiztosabb fokmérője. Kirángatja az embereket a szegénységből. Kapcsolatba hozható a depresszióra való hajlam alacsonyabb szintjével, az egészségesebb énképpel és boldogabb családi élettel. A hit gyakorlati megélése nyomán a férfiak odaadóbb férjekké és apákká válnak. A vallásos apák kamaszfiai inkább hajlamosak azt mondani, hogy élvezik az apjukkal töltött időt, sőt fel is néznek az öregükre.

A férfiaknak nyilvánvalóan szükségük van a gyülekezetre. De vajon a gyülekezetnek is szüksége van férfiakra? Nem igazán.Az igazat megvallva, a férfiak nem játszanak nagy szerepet a gyülekezet lelki életében. Nem vállalnak annyi önkéntes szolgálatot, nem vesznek részt úgy a dolgokban. Ha a pásztort leszámítva minden férfi elutazna hétvégére, a legtöbb gyülekezet akkor is vígan ellenne – a nők könnyedén kitöltenék azt a néhány foghíjat a sorokban –, de képzeljük el, ha minden nő egyszerre venné ki a vasárnapot.

Akkor miért nem hagyjuk a gyülekezetet a nőkre? Miért próbáljuk visszacsábítani a férfiakat?

Mert a gyülekezetnek igenis szüksége van rájuk.C. Kirk Hadaway kutató a Hartford Intézettől több mint ezernégyszáz gyülekezetet tanulmányozott, és markáns statisztikai összefüggést talált a nemek közti szakadék és a gyülekezetek hanyatlása között. „Még ha az idősebb hívek körében végzünk is vizsgálatot, a nők gyülekezeten belüli magasabb aránya akkor is inkább jelez hanyatlást, mint növekedést.” Ezzel szemben azokban a gyülekezetekben, ahol a férfiak kerülnek többségbe, háromszor nagyobb az egészséges növekedés esélye, mint a nők által uralt gyülekezetekben.

Miután több mint ötven éven át tanulmányozta Amerika vallási életét, George Gallup kijelenti: „Talán a nők adják a gyülekezet gerincét, de a férfi hívek nagyszámú jelenléte gyakran a lelki egészség egyértelmű jele.”

Igazi misztérium: a felszínes szemlélő számára úgy tűnhet, a férfiakkal csak a gond van. A legtöbb férfi nem látványosan gondoskodó, és úgy tűnik, a Bibliát sem ismeri annyira, mint a nők. Akadnak, akik hatalomra éhesek, basáskodnak, sőt egyenesen erőszakosak. És mindig vannak, akik kritizálják a pásztort, bármit is tegyen – leginkább mert úgy gondolják: a helyében ők sokkal jobb munkát végeznének. 

A NEMEK KÖZÖTTI SZAKADÉK

Mégis, számos hibájuk ellenére a férfiakban van valami, ami élettel tölti meg a gyülekezetet. Mint az influenza elleni védőoltás, ami egy pillanatig talán fáj, de hosszú távra gondoskodik az egészségről – a maszkulin értékek is lehetnek kevéssé építőek, gyengédek vagy gondoskodóak, hosszú távon mégis elősegíthetik az egészséges „küzdőszellem” kialakulását.

FÉRFIAS ÉRTÉKEK: KOCKÁZATVÁLLALÁS

A férfiak – különösen a fiatal férfiak – arra vannak beprogramozva, hogy felvállalják a kockázatokat. Az ő köreikben tizenöt és huszonnégy év között még a baleset számít vezető haláloknak. A női befektetők eközben a kisebb kockázattal járó portfóliókat keresik, és rendszerint jobban is vigyáznak a pénzükre.

A gyülekezeteknek azért van szükségük a férfiakra, mert azok természetüknél fogva hajlanak a kockázatvállalásra – s ezt a szemléletet a gyülekezetben is meghonosítják.

Amelyik gyülekezet nem vállal kockázatot, elsorvad. Jézus is egyértelművé tette, hogy kockázatot vállalni Úrnak tetsző cselekedet. 

Amikor a tálentumokkal való gaz-dálkodásról tanít, Jézus megdicséri a két szolgát, akik kockáztattak és kamatoztatták gazdájuk javait, miközben korholja azt, aki biztonságra ment. Aki kerül minden kockázatot, az Jézus szavaival élve „gonosz és lusta szolga”.

TÖRVÉNYTISZTELET

A férfiak hajlamosak a szabályokat a kapcsolatok fölé helyezni, míg a nők hajlamosak a kapcsolatokat a szabályok fölé helyezni. A nagy egyházakat megosztó ellentétek is jórészt ebből fakadnak: a férfiak által vezetett konzervatívok abban hisznek, hogy a törvény mindennél előrébb való, míg a nők által vezetett liberálisok ugyanezt tartják az emberi kapcsolatokról. A liberálisok a lehető legnemesebb célból igyekeznek gyengíteni vagy átértelmezni a bibliai törvényeket, hogy mindenki úgy érezhesse, szeretik és elfogadják. Csakhogy ez az út síráshoz és fogcsikorgatáshoz vezet.

Amelyik gyülekezet elhagyja a törvényeket, tagokat veszít.

A férfiak hite jellemzően ortodox. Tiszteletben tartja a törvényeket, ezzel meggátolja, hogy a gyülekezet elsodródjon a morálisan ingoványos relativizmus felé. Azok a gyülekezetek, amelyek ragaszkodtak a doktrínákhoz, az 1990-es évek óta is növekedtek vagy stagnáltak, míg a teológiai szempontból liberálisabb gyülekezetek markánsan visszaestek. Az Országos Felekezeti Felmérésből az is kiderül, hogy az önmagukat liberálisként jellemző gyülekezetekben 14 százalékkal nagyobb a nemek közötti szakadék valószínűsége, mint konzervatív társaikéban.

ERŐ

Edwin Louis Cole írja: „A gyülekezeten belül lelkiséget a nőkből merítünk, de erőt a férfiakból.” Ez talán ellentmond a politikai korrektségnek, de mi a tapasztalat? Nem a lelkiekben eleven férfiak jelenléte tölti el erővel a gyülekezetet? Gordon Dalbey megjegyzi: „Egyedülálló és valóban döbbenetes ereje van, amikor a férfiak összegyűlnek: ez az az erő, amit Isten célzottan a férfinemre ruházott át, hogy az Ő munkáját végezze a világban.”

PÉNZ

Egy pásztortól hallottam, akinek nem kenyere a mellébeszélés: „Ha Sally eljár a gyülekezetbe, Sam viszont nem, akkor a kosztpénzből kapunk tizedet. Ha együtt járnak, a teljes fizetésből.” Egy Gallup tanulmány kimutatta, hogy akik tevékenyen részt vesznek helyi gyülekezetük munkájában, háromszor annyit adakoznak, mint passzív társaik. Ennek folyományaként: ha a gyülekezet képes magához szólítani a férfiakat, megháromszorozhatja bevételét.

TERMÉSZETES VONZÁS

A nők szemlátomást imádják lelkes férfiak jelenlétében dicsőíteni az Urat. Amint a gyülekezetben egészséges számú férfi jelenik meg, rövid úton növekedni fog a nők száma is. A nemek közti szakadékot már csak ezért is nehéz feltölteni – ahogy csorognak a férfiak, úgy özönlenek a nők.

A kereszténység még világszerte növekvő fázisban van, de máris veszíteni látszik két legagresszívabb ellenségével, az ateizmussal és az iszlámmal szemben.
Az ateizmus lassan a modern kori Európa államvallása is lehetne. Racionalizmus, materializmus, anarchia, szélsőséges környezettudatosság – hogy csak néhány közkeletű álcáját említsük. Amerikában is egyre terjeszkedik. A Trinity College egyik tanulmányából kiderül, hogy 1990 és 2008 között 8-ról 15 százalékra emelkedett azon felnőttek aránya, akik nem vevők semmilyen vallásra. A fiatal felnőttek körében már 22 százalék a vallásilag érdektelenek száma, ami arra utal, hogy az ateizmus gyorsan fog terjeszkedni az eljövendő nemzedékek körében.

Az iszlám a világ leggyorsabban fejlődő vallása – s korántsem véletlenül, elképesztően népszerű a férfiak körében. 1950 óta a világ keresztényeinek száma megkétszereződött, a muszlimok száma azonban megháromszorozódott. Az Egyesült Államokban az iszlám leginkább a feketék körében hódít. Az iszlámra áttértek több mint 90 százaléka afroamerikai – mint Suleiman Azia, aki Tennessee egyik baptista gyülekezetében nőtt fel, hogy felnőttként mégis az iszlámot válassza. Elsődleges indoka: gyülekezetébe leginkább csak nők jártak. „Az iszlámban megtaláltam a testvériség és erkölcsi fegyelem erősebb eszméjét – és a férfiasságét”, mondja Azia.

Miért terjed így az ateizmus és az iszlám? Mindkettő bizonyítottan képes rá, hogy megragadja a férfiak szívét. Lelki dolgokban a gyerekek mindig is az apjuk példáját követték. Az emberiség történelmében soha egyetlen vallás sem érvényesült a férfiak markáns részvétele és vezetése nélkül. Amelyik vallás megnyeri a férfiakat, az győz.

A könyvet Kiadja a Szeretetvár Baptista Gyülekezet, 7624 Pécs, Napvirág u. 7. Közvetlenül is megrendelhető a konyv@szeretetvar.hu címen.

 

Létrehozva 2018. december 2.