A mai nyelvelméletben használt kifejezéssel azt mondanánk: az evangélium nem pusztán informatív, hanem performatív beszéd – nem pusztán közlemény, hanem cselekvés, hatékony erő, amely gyógyító és megváltoztató módon lép a világba.
(XVI. Benedek: A Názáreti Jézus. 1. kötet, 55. old.)
Cseh Péter Mihály atya kommentje:
Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan óránk a Hittudományi Főiskolán, amikor a prédikációra készültünk exegézissel. Egyik alkalommal csak annyit szóltam a témához, hogy az emberek ma már nem figyelnek oda, mindegy, mit mondunk. Ekkor az egyik kispaptársam keményen rám pirított:
„Isten szavának igen is van ereje, csak lehet, hogy a te prédikációdnak nincs!”
A tekintetéből Jézus nézett rám. Azóta másképp beszélek az evangéliumról.
