Padre Pio ismerte a harmadik fatimai titkot

alt

A Fatima titkáról szóló legutóbbi cikkében Steve Skojec, a OnePeterFive alapítója és szerkesztője, ismeretem szerint először közölte angol nyelven a római exorcista, Gabriele Amorth atya (+2016) szavait Padre Pióról és a Fatima harmadik titok ismeretéről. Egy most megjelent könyvből származnak ezek, amelyet José María Zavala írt, A Fatima legjobban megtartott titok (El Sécreto Mejor Guardado de Fátima) címmel.

A OnePeterFive egyik közreműködője, Andrew Guernsey nagyon segítőkész volt az idézetek megtalálásában. Mivel Mr. Skojec saját cikke kissé hosszadalmas, sok olvasó esetleg nem vette észre az Amorth atyával készített interjú jelentőségét, ami csak a pap halálát követően jelenhetett meg. Az alábbiakban széles körben fogom idézni Steve saját álláspontját, amely először beszél Amorth atya saját meggyőződéséről, hogy Oroszország különleges felajánlása még nem történt meg, majd belép a Fatimáról folyó nagyobb vitába:

Egy interjúban [a Fatima-puzzle egy darabja] került elő, amit a híres (és már elhunyt) római ördögűzővel, Fr. Gabriel Amorth-tal készített szintén José María Zavala. Fr. Amorth személyesen ismerte Szent Piót 26 éve, aki a XX. századi katolikus szentségnek toronymagas alakja, és aki azt állítja, hogy megismerte Fatima harmadik titkát.

Az Amorth interjút 2011-ben Zavala készítette, aki az ördögűző haláláig titokban tartotta ezt, először a Fatimáról szóló könyvében jelentette meg. Az interjúban Fr. Amorth azt állítja - ahogy máshol is -, hogy nem hiszi, hogy a világ II. János Pál pápa általi felajánlása 1984-ben elegendő volt a Madonna által felállított követelmények kielégítésére.

„Nem volt ilyen felajánlás akkor” - mondja [Amorth atya]. „Tanúja voltam ennek. Vasárnap délután a Szent Péter téren voltam, nagyon közel a pápához. Olyan közel, hogy szinte megérinthettem volna.”

Zavala sürgetésére, hogy miért hiszi olyan erőteljesen, hogy a felajánlás még nem történt meg, Fr. Amorth azt válaszolta: „Nagyon egyszerű: II. János Pál kifejezetten említeni akarta Oroszországot, de végül nem tette meg.”

Zavala tovább akadékoskodott és azt mondta, hogy maga Lucia nővér (ahogy fent említettük) azt állította, hogy a Mennyben elfogadták a felajánlást. Leírja Fr. Amorth hitetlenkedő reakcióját: „Lucia ezt mondta? ...” - kérdezte. Zavala így folytatja:
"Nos, Tarcisio Bertone bíboros mondta 2000-ben, Lucia egyik levele (escudándose en una carta) mögé rejtőzve, amit 1989 novemberében írt, hogy [Lucia állítása szerint] a Mennyben elfogadták a felajánlást, az egyik legfontosabb feltétel ellenére.
- „Látta ezt a levelet?” - kérdezi, mintha egy rendőri kihallgatáson keresné a bizonyítékokat.
- „Soha” – mondtam ravaszul.
- „Nem hiszem, hogy látni fogja valaha, mert meg vagyok győződve róla, hogy Lucia meg sem írta ezt”.
- „Hogyan lehet ebben ilyen biztos?”

Miért nem mutatta meg azt Bertone, amikor kellett volna, amikor bejelentette Fatima harmadik titkát? A kézirat egy egyszerű fénymásolata, ami a Vatikán hivatalos dokumentumaiban szerepelt, elegendő lett volna ahhoz, hogy eloszlassa a kétségeket. Ha a Vatikán mindig is lelkiismeretes lenne dokumentum bizonyítékok közreadásával, melyek hitelesítenék Lucia információit a kisebb ügyekben, akkor mi okuk lenne takarékoskodni az egyetlen olyan okirati bizonyítékkal, ami Bertone szerint egy olyan tényt bizonyít kétségtelenül, mint a II. János Pál által megtett felajánlás?”
„Igen, ez furcsa”, - vallottam be.
„Tényleg azt gondolja, hogy Luciának öt év kellett, hogy megírja, hogy a felajánlást valóban elfogadták? És hogy Bertone legalább tizenhat évet várt, hogy bejelentse egy olyan lényeges kérdés hitelességét, mint Oroszország felajánlása Mária Szeplőtelen Szívének?” Amorth atya hangja száraz levélként hallatszik.
„Valóban, ez nagyon furcsa.” Én [Zavala] ismét bólintottam.
„Ráadásul” - tette hozzá -, „ha XII. Pius által 1942-ben a világ felajánlását Mária Szeplőtelen Szívéhez csak részben fogadták el [mert nem említette kifejezetten Oroszországot], mert Jézus azt mondta, hogy tekintettel erre, a háborút csak rövidíteni kellene, nem pedig azonnal befejezni, miért változtatná meg Ő a véleményét most II. János Pállal kapcsolatban, ha Oroszországot nem említik meg ez alkalommal?”
- „Nem lenne értelme, igen.”
- „Inkább.”
„Tehát…?”
„Nem kétlem, hogy a felajánlás nem a Szűz által megkövetelt feltételekkel történt meg. De nem szabad szem elől tévesztenünk, mit akart Lucia segítségével elmondani nekünk: „Végül Szeplőtelen Szívem győzedelmeskedik. A Szentatya fölajánlja Oroszországot nekem, és [ez lesz] [ezzel] a világnak megadja a béke idejét ...”

Az interjú itt elkalandozik Fatima témájáról, de Zavala később újra visszatér ehhez:
„Bocsásson meg, hogy ragaszkodom a fatimai harmadik titokhoz: Padre Pio kapcsolódott-e ehhez, majd a hit elvesztéséhez az Egyházon belül?”

Fr. Gabriele megráncolja a homlokát, és fölszegte az állát. Úgy tűnik, hogy nagyon érintett a dologban.
- „Valóban”, állítja, Egyik napon Padre Pio nagyon szomorúan mondta nekem: „Tudod, Gabriele, a sátán az, akit bevezettek az egyház kebeléhez, és nagyon rövid időn belül egy hamis egyházat fog vezetni.”
„Istenem! Valamilyen Antikrisztus! Mikor prófétálta ezt neked?” [én, Zavala] kérdezem.
„Bizonyára 1960 körül lehetett, mivel akkor már pap voltam.”
„Vajon emiatt rémült meg XXIII. János a fatimai harmadik titok közzétételétől,nehogy az emberek azt gondolják róla, hogy ő az antipápa, vagy bármi...?”

Egy enyhe, de cinkos mosollyal jelenik meg Amorth atya ajkain.
„Padre Pio mondott-e bármit neked a jövőbeli katasztrófákról: földrengések, áradások, háborúk, járványok, éhség ...? Vajon utalt-e ugyanazokra a csapásokra, melyeket a Szentírásban megjövendöltek?” [kérdezte Zavala úr].
„Semmi sem számított neki, bármennyire is rémisztőnek bizonyultak, kivéve az Egyházon belüli nagy hitehagyást. Ez volt a kérdés, ami valóban kínozta őt, és amiért imádkozott, amiért felajánlotta szenvedésének nagy részét, szeretetből keresztre feszítve.”[mondja Amorth atya]
„Fatima harmadik titka?”
„Pontosan.”
„Van bármi, hogy elkerüljünk ennyire szörnyű dolgokat, Fr. Gabriele?”
„Van remény, de haszontalan, ha nem kísérik tettek. Kezdjük azzal, hogy Oroszországot felajánljuk Mária Szeplőtelen Szívének, imádkozzuk a Szent Rózsafüzért, mindnyájan imádkozunk és bűnbánatot tartunk...”

Így fejezi be Steve Skojec saját prezentációját az új, Fatimáról szóló Zavala könyv egyes részeiről.
Amorth atya itt szemtanúja annak, amit Padre Pio - akivel először akkor találkozott, amikor ő maga tizenhét éves fiatalember volt – közvetlenül neki és személyesen mondott. Amorth atya ugyanabban az interjúban azt állítja, hogy Padre Pio néha megengedte neki, hogy elolvassa az ő saját szellemi naplóját.

Ahogy korábban beszámoltunk, Amorth atya már korábban is azt állította életében, hogy nem hiszi, hogy Oroszország felajánlása valóban megtörtént (egy nyilatkozat, amit Paul Josef Cordes bíboros megerősített). 2015 decemberében Amorth atya ezt mondta:

„A felajánlást még nem tették meg. 1984. március 25-én ott voltam a Szent Péter téren az első sorban, gyakorlatilag érintésnyire a Szentatyától. II. János Pál pápa fel akarta ajánlani Oroszországot, de a kísérete nem, attól félve, hogy az ortodoxok ellenállnak és megakadályozzák ebben. Ezért, amikor Őszentsége térdre állva felajánlotta a világot, hozzáfűzte azt a mondatot, amely nem szerepelt a kiosztott változatban, helyette azt mondta, hogy felajánlja „különösen azokat a nemzeteket, amelyeket ti kértétek, hogy legyenek felajánlva.”

Szóval közvetetten ez magában foglalta Oroszországot is. Azonban a konkrét felajánlás még nem történt meg. Mindig meg lehet csinálni. Valóban, minden bizonnyal meg fog történni ...

Mint Padre Pio más lelki gyermekeivel - például Dr. Ingo Dollinger és Luigi Villa atya -, úgy tűnik, hogy Padre Pio még mindig hatékonyan együtt van velünk, olyan embereken keresztül munkálkodva, akikkel még földi életében találkozott és akiket vezetett. Úgy tűnik, hogy örökségének része, hogy segítsen nekünk ezekben a nehéz időkben. Imádkozzunk pietrelcinai Pio atyához és kérjük a közbenjárását!

Forrás angol nyelven

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.