Minden lében kanál vagyok

alt„Becsületbeli kötelességnek tartsátok, hogy békességben éljetek, a magatok dolgával törődjetek, s a két kezetekkel dolgozzatok, ahogy a lelketekre kötöttük.” (1Tessz 4,11)

Újra elkövettem. Beleszóltam valamibe, amihez semmi közöm nem volt. Meggyőztem magam, hogy segítenem kell, pedig ez nem az én dolgom volt. Vissza is ütött – szokás szerint. Mikor este végiggondoltam, mi történt, Jézus szólt hozzám. Na nem szó szerint értve, hanem a lelkemben éreztem, mit üzen nekem.

Lynn, mindenbe beleütöd az orrodat, és ezt abba kell hagynod. Amikor ezt teszed, nem bízol bennem. Amikor beavatkozol valamibe, ezzel azt üzened, hogy én nem tudom elintézni. De ugye tudod, hogy ez nem igaz? Hagyd hát abba. Egyszer s mindenkorra.

Minden lében kanál vagyok. „Majd én elintézem” – mondom. Így szoktam mondani, de ez igazából csak egy szebb megfogalmazása ugyanannak.

Nem pletykálásról van szó. Az pletykál, aki szándékosan szét akar választani valakiket. Az én lelkemben ennek nyoma sincs. Én segíteni akarok. Komolyan.

Minden lében kanál vagyok. A szótár szerint az ilyen ember: „fontoskodva, kéretlenül beleszól olyan dolgokba, amik nem rá tartoznak, amihez sem joga nincs, sem felkérést nem kapott rá”. Jog és felkérés nélkül. Hát igen. Ha látok egy boldogtalan, egészségtelen vagy istentelen helyzetet, abból indulok ki, hogy ha tudomást szereztem róla, ez azért van, mert nekem kell intézkednem.

De többnyire nem nekem kell. Íme, mit ír a tesszaloniki levél: „Becsületbeli kötelességnek tartsátok, hogy csendben éljetek, a magatok dolgával törődjetek, s a két kezetekkel dolgozzatok, ahogy a lelketekre kötöttük” (1Tessz 4,11).

Az én dolgom az, hogy csendben legyek, és imádkozzam. De ehelyett intézkedni akarok, befolyásolni, beleszólni az ügyekbe. Más szóval, beleütni az orrom. Hát ez van. Most, hogy már annak látom, ami, felelős vagyok azért, hogy változtassak. Ehhez arra van szükség, hogy mielőtt bármit tennék vagy mondanék, csendesedjem el. Kérdezzem meg magamtól: ez a te dolgod, vagy csak beleütöd az orrod a máséba?

Fogok-e még kísértést érezni rá? Hát persze, nap mint nap. Be fogok avatkozni, ha kell, ha nem? Remélem, hogy nem, de valószínű, hogy igen. Esendő ember vagyok. Pedig szeretnék csak a magam dolgával törődni, és minden mást Jézus elé vinni. Nem azért fogok imádkozni, hogy adjon szavakat, amikkel intézkedhetem, hanem hogy adjon szavakat az imádsághoz.

Nagyon nehéz lesz a változás.  De tudom, hogy Jézus komolyan gondolja, amit a mások dolgába való beleszólásról mond. A Péld 26, 17 így ír erről: „Kóbor kutyát ragad meg farkánál az olyan, aki más viszályába beleavatkozik.” Egyszóval nagy ostobaságot követ el. Én viszont okos szeretnék lenni.

Van itt valaki, aki szintén minden lében kanál? Van olyan emléked, amikor beavatkoztál valamibe, és nem kellett volna? Főleg amikor Jézus azt akarta volna, hogy imádkozz, és csak imádkozz? Gyere, imádkozzunk egymásért, és kérjük Jézust, nyissa meg a szemünket, és hagyjuk rá az intézkedést.

Jézusom, nagyon szeretem más problémáit megoldani. De igazából ez nem az én dolgom, hanem a Tiéd.  Kérlek, nyisd meg a szemem, mielőtt beavatkoznék valamibe, és adj erőt, hogy ellenálljak a kísértésnek, ha kell. Taníts meg imádkozni a beavatkozás helyett. Jézus nevében, Ámen.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.