A Szentmise kezdéséről elkésőknek

Idén – 2022 – februárban Franciaországban vendégeskedtem egy nagycsaládnál – 6 gyermek [8, 6, 5, 4, 2 éves és 3 hónapos] – és az ottani tapasztalatomat osztom meg, leginkább a magyarországi templomba járó katolikusok számára.

Nem véletlen a mondás: “mindent meg lehet oldani, csak akarni kell“. A sok gyermek mellett is időben el lehet készülni, és időben el lehet indulni.

A képhez tartozó történet pedig:

Szentmisére a ~20km-re található – a hagyományos rítust követő – kapucinus szerzetesek kolostorába jártunk. Az út kb. ~20 perc volt, így elméletileg a legkésőbbi indulás 9:40 volt, hogy a 10:00 órakor kezdődő szentmisére odaérjünk.

Viszont a legnagyobb fiú – ~8 éves – ministrált, és a ministránsoknak 9.45-ig oda kellett érni a beöltözés és az asszisztencia megbeszélése miatt. Így legkésőbb 9:25-kor indulni kellett. A képen látható, hogy a kitakarított ebédlő, az ebédhez felszerelt asztal is elkészült 6 gyerek mellett 9:09-re. Közben a gyermekek készültek, öltözködtek, stb. És 9:20-kor – érdekes módon – el tudtunk indulni, így időben bőven odaértünk.

Hát kedves nagycsaládosok, akik templomba jártok: a pontos érkezés csak akarat és gyerek nevelés kérdése. Hasonlóan a négyes fogathoz: minden lónak (személynek) egy irányba kell húzni, azaz szentmisére megyünk, és időben el akarunk indul. Gyerekeknek: nem kezdünk el hisztizni, nem kezdünk el szomjasnak lenni, nem akarunk …

A legkisebb gyermek 3 hónapos volt. És még egy adalék: a gyermekek a szentmisén a padban ültek – nem (akartak) rohangálni -, és amikor kellett akkor noszogatás nélkül felálltak, letérdeltek, imádkoztak, és akik már tudták a válaszokat, azok mondták a válaszokat.

Utazás közben a kocsiban – kicsi, nagy, szülő, sofőr, vendég, azaz – mindenki Rózsafüzért imádkozott, még pedig úgy, hogy a gyerekek sorban egy-egy tizedet imádkoztak a titokkal egyetemben.

A család minden napja úgy kezdődött, hogy reggel felkelés után, de még reggeli előtt az egész család a berendezett mini, magánkápolnában imádkozott. Este hasonló volt a menetrend: vacsora után minden kicsi, nagy, szülő, vendég, a magánkápolnácskában imával köszönte meg a napot a Jóistennek.

Ennyire egyszerű az élet, ha a megfelelő irányba van állítva az egész család, és ez nem függ a gyermekek számától, korától, csak és kizárólag a neveltetésüktől.

Forrás

Létrehozva 2022. november 15.