Olvasnivaló

2015-ben tudósítottunk először a projektről. A szerk.

Az elmúlt években a KÉSZ, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre közösen dolgozott a programon, melynek eredményeként 2018-ban született meg Az idők jelei c. film, mely az erények megjelenési formáit, mindennapi szerepét, fontosságát mutatja be újszerű, izgalmas módon.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre 2015 tavaszán kezdett együtt dolgozni Az idők jelei projekt keretében. A három szervezet keresztény alapokon elemezte a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét. Megvizsgálta, melyek ma Magyarországon a legfontosabb társadalmi kérdések, és ezekre milyen, speciálisan keresztény válaszok adhatók. Így született meg 2015. október 30-án az első vitairat, majd a füzetet kiegészítő tanulmánykötet.

Henryk Hoser érsek, akit Ferenc pápa nevezett ki apostoli vizitátornak Medjugorjébe, bejelentette, hogy a hercegovinai városban található kegyhelyen hamarosan építkezés indul.

„Életem célja, hogy mindig kapcsolatban legyek Jézussal.”

Ezekkel a szavakkal összegezte rövid életének legfontosabb jellemzőjét Carlo Acutis (London, 1991. május 3. – Milánó, 2006. október 11.), aki tizenöt évesen leukémiában halt meg: „Jézussal, Jézusért és Jézusban élni”.

Nem, ez nem egy varázslatos lista, aminek köszönhetően a másik egy csettintésre beléd szeret. Ezek a kérdések olyan létfontosságú témákat ölelnek fel, amikről egy házasságra készülő párnak a kapcsolatuk előrehaladtával mindenképpen beszélnie kell. 

Nem azt mondjuk, hogy az első randin vedd elő ezt a listát és minden pontot pipáljatok ki rajta, ez semmiképpen sem a célunk! Azoknak a pároknak szeretnénk támpontot adni, akik a kapcsolatuk előrehaladtával komolyan elgondolkoznak azon: Vajon le tudnám élni az életemet a másikkal? 

Újévi nagyinterjú Székely János püspökkel

Izgalmas és tanulságos évindító interjút adott a 777-nek Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke: beszélgetés az újévi fogadalmaktól a rázós társadalmi kérdéseken át egészen az olvasóknak szánt személyes és motiváló üzenetig.

Boldog új esztendőt kívánok a 777 csapata nevében: vajon egy püspök szokott újévi fogadalmat tenni?

Igazából soha életemben nem törekedtem ilyen nagy újévi fogadalmakat tenni. Néri Szent Fülöp – aki nagyszerű lelkivezető volt – általában lebeszélte a nála gyónókat a nagy fogadalmakról. Az ő gondolata, hogy az életünk során minden nap ajtók, lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ha az ember nyitott szívvel jár, akkor megtalálja a „jó ajtót” és bátran belép rajta.

Egy kedves olvasónk vette a fáradságot, lefotózta és elküdte nekünk. Köszönjük - megosztjuk. A szerk.

. 1. A templom szent hely, Isten háza és a mennyország kapuja. Azért bemenet és kijövet a szenteltvizet ne fecskendezzük széjjel, hanem csupán keresztvetésre használjuk és jobb térdünket (nem a balt!) földig hajtva köszöntsük a legméltóságosabb Oltáriszentségben rejtőző Úr Jézust. Ha ki van téve a Szentség, akkor két térdet kell hajtanunk. Altalában térdenállva kell imádkoznunk a szentmise alatt Úrfelmutatástól áldozás utánig, saját szent áldozásunk után legalább 10-15 percig s a kitett Szentség előtt Szentségimádáskor, szentséges misék, litániák alatt. Kivétel, ha valaki gyöngeségből nem birja a hosszabb térdenállást. A pap áldását is mindig térdenállva és magunkra keresztet vetve fogadjuk.

Ne siess addig azt mondani nekem: „Megértelek!”, amíg nem jártál a cipőmben. Nem tudhatod, hogy engem mi bánt, mi nyomaszt, mi esik nehezemre, vagy mit hordozok könnyedén…

Ne siess addig azt mondani nekem: „Ismerem nehézségeidet!”, amíg életem útján nem kísértél el egy darabon. Nem tudhatod, hogy milyen megerőltető és fárasztó annak egy-egy szakasza, és hogy hány cipőt koptattam már el rajta…

Hallott-e róla, hogy Balatonalmádiban is van egy Szent Jobb kápolna? Sőt ha úgy vesszük ez az eredeti.

Ugyanis Szent István király jobb keze csak 1971 óta van budapesti Szent István Bazilika (jelenlegi) Szent Jobb kápolnájában, ezt megelőzően ugyanis – az ’50-es évek elejétől – a plébánia egyik szobájában őrizték.

De hol volt a háború előtt? A Budai Várban, a fent megjelölt helyen.