Olvasnivaló

Két nagy rendalapító, Liguori Szent Alfonz és Bosco Szent János különleges odaadással tisztelték a Kármelhegyi Miasszonyunkat, és viselték a Rend skapuláréját.

Még mindig nem ritka, hogy harcosabb darwinisták az Intelligent Design tudományos paradigmáját, amely mögött szakmájukban elismert, kiváló tudósok állnak, „áltudománynak”, „frakkba öltözött kreacionizmusnak”, „vallási propagandának” nevezik. Ez nyilvánvaló nyelvi játszma (l. Shala Barczeswa: Conceptualizing Evolution Education: A Corpus-Based Analysis of US Press Discourse. Cambridge Scholars Publishing, 2017), a módszertani naturalizmust az eredettudományokban is dogmaként kezelők közül azonban sokan nyúlnak ehhez a retorikai eszközhöz, ha az ID érveivel nem akarnak foglalkozni. Hogy miért céltévesztett ez a taktika, arra jó példa Marcos Eberlin most megjelent könyve: Foresight: How the Chemistry of Life Reveals Planning and Purpose (Discovery Institute, 2019).

A bejelentést az apostoli vizitátor, Henryk Hoser és az apostoli nuncius tette. Gisotti igazgató: "Figyelmet fordítanak a gyümölcsökre és a jó gyümölcsök népszerűsítésére", de ez nem jelenti az "ismert események jóváhagyását".

​Gyakran hallani ezt a felvetést. Az a gondolat van alapvetően mögötte, hogy megtérni nehéz és fáradságos, ha van is Isten, egyszerűbb az élet végén megtérni (hiszen úgy is megbocsát), és akkor ezzel a történet ki van pipálva, most meg jöhet a sex drugs and rock and roll.

Exkluzív interjú Lisieux-i Szent Terézzel (2. rész)

Christianae: Kedves Teréz, kérdeznénk még valamit. Úgy tűnik, mintha egyeseket magához közelebb emelne Isten: nagy szentté teszi, mint például Szent Pio atyát, míg mások egyszerű, hétköznapi emberek maradnak. Hol van ebben az igazságosság? Téged nem foglalkoztatott ez?

Kis Szent Teréz: „Sokáig kérdezgettem magamban, hogy is lehetnek a jó Istennek kiváltságosai, miért nem kapja minden lélek egyenlő fokban a kegyelmet.  Például a szegény vademberek miért halnak meg annyian anélkül, hogy Isten nevét még csak kimondani is hallották volna.”

 Częstochowában, Jasna Górán május 23-tól együtt imádkoznak Ferenc pápa gyümölcsöző apostoli látogatásáért Romániában, különösen a csíksomlyói kegyhelyen. A lengyelek is tudják, hogy a magyarok számára jelentős ez a búcsújáróhely. A częstochowai Szűzanya kegyképének másolata is megtalálható itt, mint ahogy a csíksomlyói kegyszobor másolata Jasna Górán. Azt is fontosnak tartják, hogy a közelben pálos szerzetesek is szolgálnak.

Minden így kezdődött, a Szentlélek keresztséggel, Péliföld-Szentkereszten.

Mint pecsét a formáját
a viaszba bele nyomja
úgy égetted belém
jelenléted szeretetét
óh, Szent Eucharisztia
azóta él és ég bennem
szerelmed mennyei pecsétje

Idén Magyarországon Úrnapját június 23-án, vasárnap ünnepeljük. Előtte szombaton ismét közös, világméretű szentségimádást tartunk. Vegyünk részt ezen a közös imádáson minél többen, kapcsolódjunk be egyházközségünkkel, közösségeinkkel együtt! Legyen ez a világméretű szentségimádás a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készületünk következő állomása, s éljük át újra Isten megújító szeretetét!"

(Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)

A minap elém került egy statisztikai sor a globális kereszténységről, ami annyira érdekes, hogy itt is megosztom. Mark Noll 2009-ben publikálta The New Shape of World Christianity c. könyvét, amelyben bemutatja, hogyan vált a globális Észak kereszténysége néhány évtized alatt domináns többségből marginalizálódó kisebbséggé. Noll adatai tíz évvel ezelőttiek, a változás valószínűleg még szembetűnőbb lenne, ha mai adatokat vennénk figyelembe, de így is meghökkentőek. Noll szerint az összes valaha élt keresztény fele az elmúlt száz évben élt, illetve most él, és a kereszténység talán soha nem volt földrajzi értelemben annyira kiegyenlített, mint a mi időnkben. Ez viszont Európa és Észak-Amerika radikális háttérbe szorulását jelenti.