Olvasnivaló

A „TÚL KÉSŐ" csüggesztőnek és reménytelennek tűnhet, de hadd emlékeztesselek néhány dologra.

Túl késő lehetett volna, hogy Ábrahámnak és Sárának gyereke legyen.

Túl késő lehetett volna, hogy Lázár feltámadjon a halálból.

Egy kis statisztika a tradicionális  (TLM) és a Novus Ordo (NOM) szentmise résztvevőinek szemléletkülönbségéről. A szerk.

Volt egy folyamatos vitám egy barátommal, aki azt állította, hogy egy nap a hagyományos latin mise lesz az egyetlen mise a latin rítusú egyházban (bocsánat, ambrusi liturgikus rítus! Nem rátok gondoltunk, de azt hiszem, a dominikánusokat ideértjük, stb.). Sokáig hebegtem.

Szeretek gyalogolni... Egyedül is... Ilyenkor nem csak rendeződnek gondolataim és visszatalálok belső békémhez, de tanulok is... Mindentől és mindenkitől... Leginkább a tájtól...
Ezúttal egy ősrégi, keményre taposott, itt-ott nagy kövekkel borított úttól, amelyre magam sem tudom, hogyan tévedtem...

- Vajon mi a titkod? – kérdeztem csak úgy magam elé merengve.
Nagy csodálkozásomra megszólalt, és olyan készségesen válaszolt, mintha már nagyon régóta várta volna, hogy valaki megszólítsa.

„1995 októberében amerikai látogatása utolsó napjának estéjén II. János Pál pápa terv szerint a Szűz Mária Szeminárium szeminaristáit látogatta meg Baltimore-ban. Ez egy nagyon zsúfolt nap volt, mely kezdődött egy misével az Oriole Parkban (Camden Yards), majd felvonulás a belváros utcáin, látogatás a Nagyboldogasszony Bazilikában, az ország első katedrálisában, ebéd a helyi katolikus jótékonysági szervezetek által működtetett népkonyhán; ima a Mária Királynője katedrálisban (Észak-Baltimore), és végül egy gyors látogatás a Szűz Mária Szemináriumban.

Terjedelmes kötet jelent meg amerikai diplomaták Mindszentyvel kapcsolatos feljegyzéseiből, írásaiból. Recenzió.

Fontos forráskiadás jelent meg Zinner Tibor történész és Somorjai Ádám bencés szerzetes gondozásában, Deák András Miklós fordításában,Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957-1970 címmel. A munka ugyan első látásra hatalmas – 840 oldalas! – diplomáciai forráskiadás, mely kevéssé keltené fel az átlagos érdeklődő figyelmét, azonban ennél jóval többet tart a kezében az olvasó.

A hit és nyelvészet kapcsolatáról szólnak Sümeginé Tóth Piroska tanár Szó-lélek-közelítés című, a Tinta Könyvkiadó blogján megjelent írásai. A sorozat első két részéből közlünk részleteket. A szerző a felelősség, illetve a bizalom jelentéséről elmélkedik.

A „házi oltár” kifejezés talán félelmetesen hangzik, de valójában az otthonunkban kialakított külön imahelyet jelent. Lehet a szoba sarka vagy az íróasztalunk sarka. A házi oltár, vagy másképpen házi szentély egy régi katolikus hagyomány, amely az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik.

Miért van szükség házi oltárra

A COVID-19 járvány miatt sokan még mindig nem tudunk részt venni a szentmiséken, és ebből adódóan a távolmaradás az Eucharisztia vételétől  Krisztus méretű űrt hagy a szívünkben. Ráadásul egyre több időt töltünk otthonainkban, mint valaha. Mikor máskor vigyünk be az Egyházból egy kisebb részt otthonainkba, ha nem most? 

2020-ban nem háború vagy diktatúra tör az életünkre, hanem a legfontosabb keresztény értékeinket, az erkölcsöt, a családot támadják, a gender-filozófia köntösébe bújtatva. Számomra nagy megnyugvás, hogy egy keresztény kormány által vezetett országban élhetek - mondta Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg a Vasárnapnak adott interjújában.

– Nagyon fiatalon, kétéves korában kényszerült elhagyni Magyarországot. Mikor és milyen körülmények között tudott hazatérni?

Megdöbbentő történetről tett tanúságot az amerikai George Rutler atya a New York-i Szent Ágnes-templom 1989-es évi nagypéntekének prédikációjában. Egy alkalommal — osztotta meg élményét George atya a Szeretet Misszionáriusainak és ezernyi hívőnek a jelenlétében — szentmisét mutatott be és prédikált Kalkuttai Teréz anyánál, akivel a liturgiát követő reggeli után hosszasan el is beszélgethetett egy kis szobácskában. George atya egyszer csak váratlanul, maga sem tudja, miért, megkérdezte Teréz anyától: „Mit gondol, mi a legnagyobb baj a világon napjainkban?”