cab

Amerikai püspökök felhívása

„Menjetek és tegyétek tanítványommá…” (Mt 28,19)

Hívőként mindannyian -püspökök, papok, vallásos és világi emberek- részesei vagyunk a megváltás történetének, amit Isten Jézus Krisztus és a Szentlélek által vált valóra.

Jézus úgy cselekszik életünkben, mint ahogy cselekedett azon férfiak és nők életében, akikről olvashatunk a Szentírásban. Megérintett és megmentett bennünket; rajta keresztül mindegyikünk megkapta a hit értékes ajándékát.Az evangelizáció az a folyamat, amelyen keresztül megosztjuk hitünk ajándékát. VI. Pál pápa azt mondta nekünk, hogy akkor evangelizálunk, amikor keressük az egyének és a társadalom megtérését az evangélium üzenetének ereje által. Amikor az örömhírt kihirdetik és mi válaszolunk, akkor átalakulunk – egyénenként de társadalomként is. Az egyház azért létezik, hogy hozza ezt az átalakulást; azért van, hogy evangelizáljon.

A változást, ami bekövetkezik az örömhír kihirdetésétől, megtérésnek nevezik. Tudjuk, hogy az emberek a megtérést különféle módon élik át. Egyesek hitben nőnek fel, amit szüleik által kapnak meg, mások hirtelen, kegyelemmel teli változásra mutatnak rá. Nem számít, hogyan tapasztaljuk meg a megtérést, ami a fő pont: meg kell térnünk, át kell élnünk a megtérést újra és újra életünk során. Hagynunk kell folytonosan Krisztust, hogy munkálkodjon életünkben a Szentlélek által.

Az evangelizáció szó az evangélium szó görög megfelelőjéből származik. Azért ezt használjuk, mert rámutat az Evangéliumra, ami mindennek a középpontjában van, amit csak teszünk. Hisszük, hogy Isten annyira szeretett bennünket, hogy értünk adta fiát, Jézust, hogy magára vegye életünket, hogy megszabadítson a bűntől, hogy nekünk adja a Szentlelket, hogy bennünket egyházzá formáljon és megnyissa bennünk az élet és a szeretet véget nem érő jövőjét halála és feltámadása által. Hisszük, hogy az örömhír átalakíthatja minden ember szívét és magát a társadalmat is. A hamis evangéliumokkal ellentétben, melyek üres ígéreteket ajánlanak, hisszük, hogy a mi különleges üzenetünk az, amire a mai ember vágyódik meghallani.

Hogyan fogják meghallani? Kétféleképpen: életünk és hitünk megosztása által. Mi katolikusok imádkozó emberek vagyunk, akik megtartják az erkölcsi értékeket és támogatják egymást hitben. Ezt tanúbizonyságnak nevezzük.

Szükségünk van azonban hitünket megosztani másokkal. Kell, hogy kihirdessük Jézusba vetett hitünket és meghívjunk embereket Krisztust megismerni katolikus hitünk teljességében. Amikor ehhez érünk, mi katolikusok, sokszor csendesek vagy gyávák leszünk, magunk között maradunk vagy a magunk kényelmes körei között, félünk kinyúlni mások felé, akik nem a mi hitünket bírják, vagy akik már nem gyakorolják vallásukat.

Mi, katolikusok, sokkal könnyebben tudjuk megosztani hitünket, különösen katolikusok azon millióival, akik felhagytak hitük gyakorlásával, milliókkal, akiknek nincs hitük vagy templomuk, ahová rendszeresen járnak imádkozni, és azokkal, akik keresik az isteni igazság teljességét. Elhívásunk van ezt tisztelettel és más emberek hite iránti érzékenységgel megtenni.

Hogyan történik ez? Három tág cél elérését ajánljuk:

  1. Annyira növelni a katolikusok lelkesedését Jézusba vetett hitük miatt, hogy ők is akarják hitüket megosztani másokkal.
  1. Minden embert meghívni, hogy jöjjön megismerni Jézust a mi katolikus hitünk teljességében.
  1. Növelni az Evangélium értékeit társadalmunkban aképpen, hogy hitünk hatással legyen a nemzetre és folytatódjék annak átalakulása Jézus megmentő ereje által.

Ezek a célok arra kérnek bennünket, hogy elköteleződjünk saját magunk megújulása érdekében, hogy meghívjunk másokat Krisztust megismerni és hogy átalakítsuk saját társadalmunkat.

Mi mindannyian megkeresztelkedtünk Jézus Krisztusban. Ez azt jelenti, hogy az ő küldetése a mi küldetésünk egyben. Azt is jelenti, hogy megkaptuk Szentlelkét. A legtöbbünk bérmálkozott is, osztozva ugyanazon a pünkösdön, mint Mária, Péter és a többi első tanítvány. Röviden, Jézus saját tanítványaivá tett bennünket és elhívott arra hogy „menjetek és tegyetek tanítványokká” másokat -elhívni másokat az Istennel való kapcsolatra az egyházban az istentisztelet, az ima és mások szolgálata által.

Számos útja van, hogy teljesítsük azt, amit Isten kér tőlünk. Hívunk minden katolikust, hogy fogadja el ezeket a célokat, hogy Jézus Krisztus örömhírét megoszthassuk másokkal szerte az egész országban. Például, a katolikusok sokkal nyíltabban kifejezhetnék hitüket saját családjukon belül. Sokkal nyitottabbak lehetnének parókiájukon belül. Meglátogathatnának olyan katolikusokat, akik nem gyakorolják hitüket és visszahívhatnák őket az egyházba. Megtanulhatnák, hogyan kell jobban használni a média adta lehetőségeket. Bármi is a programunk, mindig kevés katolikus lesz, hacsaknem mindenki felismeri, hogy ő maga is jobban evangelizálhat -olyanná válhat, aki Jézus örömhíre szerint él és megosztja azt másokkal is.

Kifejezetten hívunk minden katolikust, hogy ezeket a célokat magukénak vallják – hogy találjanak módot otthon, a munkahelyen, a szomszédok között és társadalmunk széles rétegeiben másokat segíteni abban, hogy megismerjék Jézus örömhírét. Hívunk minden katolikust, hogy cselekedjen ennek érdekében saját egyházközségén belül, püspökükkel együtt, hogy új utakat fedezzenek fel a krisztusi örömhír megélésében és másokkal történő megosztásában. Sürgetünk minden katolikus intézményt és szervezetet, hogy az itt bemutatott célokat kövessék saját feladataik pontosításához.

Minden katolikus Jézus Krisztus nagykövetévé válhat valaki más számára. Minden katolikus elérheti fivéreit és nővéreit, akik már nem gyakorolják hitüket. Minden katolikus tud módot találni hitét megosztani a mindennapi élet során, különösen saját otthonában. Mindenki sokkal lelkesebbé válhat a hit megosztásában.

Ma a Szentlélek számos változást hoz, ami által lehetővé válik, hogy jobb evangelizátorokká váljunk. A legutóbbi pápák sürgettek bennünket, hogy evangelizáljunk, megtanítottak bennünket arra is, miképpen tegyük ezt. Elhívásunkat, mint megkeresztelt katolikusokat végiggondolva, felismerjük, hogy itt az idő hogy evangelizáló emberekké váljunk, hogy meghívjunk másokat Jézus Krisztus megismerésére és hogy nagyobb hatásunk legyen erre a világra. Most és itt van az idő, hogy „menjetek, tegyétek tanítványommá”…

[részlet a Katolikus Püspökök Nemzeti Konferenciája (USA) Evangelizációs Bizottságának felhívásából]

{valaddthis}type=button|button_type=plus{/valaddthis}

Létrehozva 2011. április 25.