40 éves a Karizmatikus Megújulás

 Az előadás a megújulás 2007. évi országos találkozóján hangzott el Budapesten. Charles Whitehead, az ICCRS európai albizottságának tagja, az angol katolikus karizmatikus megújulás egyik vezetője.

Zakariás próféta így ír: "Nem erővel, nem hatalommal, hanem a Lelkemmel." 40 éve hatalmas erővel jött el a Lélek a II. Vatikáni Zsinat után, XXIII. János pápa imájára válaszul, aki új pünkösdért imádkozott. A Zsinat gyökeret vert Isten népében. Az Egyház felkészült a Lélek munkájára, pár évvel a zsinat után elindult a megújulás, ami nagy meglepetést okozott. Néhány év alatt elterjedt az egész világon, s ma már több mint 100 millió ember keresztelkedett meg a Lélekben. Ez a Lélek erő, és munkálkodik az intézményes egyházban, és a mi életünkben is. XXIIII. János pápa imája eredményes volt, mi vagyunk az új pünkösd!

A teológia, az egyház intézményrendszere, szerkezete nagyon fontos, de az Élet bennünk van. Minket nem a szerkezetátalakítás újított meg, hanem a Lélek. Téged is Ő változtatott meg, és ha engeded, akkor folytatja benned a változást.

Nehezebb kimondani azt, hogy Isten szeret engem, mint azt, hogy Isten szeret Téged, hiszen ismerjük saját hibáinkat, bűneinket, a másik emberbe kevésbé látunk bele, nem látjuk, mi van a szívében. Isten mégis azt akarja, hogy bensőséges kapcsolatban legyünk Vele. Tudjuk, hogy az Atya szeret minket, erővel akar eltölteni, hogy igazi keresztények legyünk. A Lélek be akarja mutatni Jézust, mint Megváltót, és mi érezzük, hogy szükségünk van megváltásra. Sokan ezt nem tudják, de nekünk a Lélek megmutatta, hogy szükségünk van Rá.

Az egyház szereti a megújulást, mert látja a gyümölcseit. Mi vagyunk a gyümölcsök. A Lélek nélkül nem jöttünk volna el. Isten Lelke tett valamit bennünk, ünnepelni akarunk, és odamenni a másik emberhez. Ez is gyümölcs. A gyümölcsök különfélék, a Lélek mindenkinek mást ad, de az irány ugyanaz. Ki tudjuk mondani, hogy Jézus az Úr, és megpróbálunk az Ő uralma alatt élni.

Jézus a Megváltónk, aki helyettünk halt meg, megmentőnk és Megváltónk, nekünk szükségünk van Rá, mert magunkat nem tudjuk megváltani, csak Ő képes erre. Jézushoz a Lélek kijelentése által tértünk meg, a Lélek győzött meg minket.

A megtérést viszont a mindennapokban kell megélni. Megéljük-e ezt a folyamatot? A megtérés tehát egy alkalom, amely a Lélek erejében kezdődik, de nap-nap után meg kell élni. Ne a saját erőnkből tegyük a dolgokat, hanem a Lélek erejéből. Sok katolikus a saját erejéből akar élni, de ez csak egy kis ideig működik, s még akkor sem jól. A Lélek azért van köztünk, hogy teljes keresztény életet éljünk. Ha akadályozzuk a Lelket, nem fog működni.

A Lélekben való élet egy folyamatos változásban való élet. Vannak problémáink, és ellenállunk a változásnak. Elkezdjük az utat a Lélek erejében, haladunk is Vele, s ha nem érezzük az erőt, megállunk. Úgy gondoljuk eleget tettünk, s ami előttünk van, az nehéznek tűnik, hát megpihenünk. Ragaszkodunk ahhoz, amit már megtettünk, de nem akarunk már többet. Megszűnünk missziós ember lenni, nem osztjuk meg a hitünket másokkal. Reméljük, hogy Isten szemében elég lesz, amit eddig tettünk. Az Úr szava: "Mondd meg nekik, hogy haladjanak!" Erre van szükség! Akár szép, vagy nehéz időszaka van az életednek, haladj, amerre a Lélek vezet. Ne állj meg, ne pihenj! HALADJ! Áthaladsz a rossz és a jó időkön is. A Lélek, az erő és a misszió, mind ugyanaz, haladj!

A megújulás elsősorban rólad és Istenről szól, nincs köze ahhoz, hogy mit éltél meg eddig, és mit tettél. Isten szeretetéről és irgalmáról szól. Az ajándék maga Isten, Ő él, és mindenkiben élni akar. Isten temploma vagyunk. Ha ajándékot adok, a másiknak el kell fogadnia. Ha nem akarja, nem tudom ráerőltetni. Isten Önmagát adja nekünk. Elfogadhatjuk, vagy elutasíthatjuk. Mi elfogadtuk, de ezt naponta meg kell újítani. Naponta kell a Lélekből töltekezni, ha az Ő erejéből akarunk élni. Engedem az Úrnak, hogy szentté tegyen, vagy szerintem a szentség csak különleges emberek sajátossága?

Úgy tekintek-e a másik emberre, hogy szent? Ha valaki szentnek tart, még a gondolatot is lehetetlenségnek tartom? Jézus mindenkit szentségre hív, csak együtt kell működni Vele. Ő képes minket szentté tenni, engedjük meg Neki. A II. Vatikáni Zsinaton vita volt arról, hogy a karizmák csak különleges embereknek adatnak, vagy mindenkinek. A zsinati atyák döntése az volt, hogy a Lélek szabadon adja a karizmákat mindenkinek. A szentség is mindenkinek szól. Isten mindenkinek azt mondja:"Légy szent!" A szentség a folyamatos megtérést jelenti. Istennel együtt kell megbirkóznunk nehézségeinkkel.

Növekednünk kell, és birkózni bűneinkkel nem a saját erőnkből, hanem az Úréból. Fel kell ismerni a gyengeségeinket és átadni Neki. Kérnünk kell a növekedéshez az Ő segítségét, hogy a Lélek szeretetében és hitben járjunk. Tegyük meg, amire Isten hív!

Sokan azt mondják, hogy a megújulásból elmúlt az erő. Ha ez igaz, akkor ez a mi hibánk. 40 év után jó néhányan leültünk. A kereszténységben nincs pihenés, nyugdíjazás, legfeljebb csendes idők lehetnek az Úrral, de a misszió folyamatos. Ő erőt ad, a munkát nekünk kell elvégezni. Az Úr programjában nincs nyugdíj. Feladatra hívott minket, erőt is ad, tehát meg tudom tenni, és addig kell tenni, amíg az Úr akarja.

Jézus azt mondta, tüzet hozott a földre, Pünkösd ünnepén is lángnyelvek voltak. Pál a Timóteusz  második levélben azt írja: Gerjeszd fel a Lélek tüzét, mely nem a félelem Lelke, hanem az erő a szeret és a józanság Lelke. Ez a Lélek üzenete: Erő, szeretet, józanság. Szeretet nélkül az erő veszélyes Fontos, hogy Isten szeretete velünk van, megmutatja, hogyan tudunk elfordulni a bűntől. Ez egy döntés helyzet. Tudom, hogy amit tenni akarok, az rossz. Megtehetem a rosszat, és el is vethetem a rosszat. A Lélek segít elfordulni a bűntől, de együtt kell dolgozni Vele. Szabad akaratot kaptunk, ami nagy ajándék.

A tűz melegít, távol tartja a hideget, főzni is lehet rajta, s így jobb ízű az étel. Lelki dolgokra is igaz ez. Lélek nélkül a Biblia hideg olvasmány, az egyház tanítása érthetetlen, a szentségek vétele sem segíthet. A Lélek erejében minden érthető lesz, a lelki eledelnek tehát át kell tüzesednie, mert a Lélek felégeti a piszkot és megtisztít.

A Lélek ajándékai nekünk adatnak, elfogadjuk-e? II. János Pál 1998 pünkösdjén ezt mondta: "Fogadjátok el hálásan és engedelmesen a Lélek ajándékait, melynek adását a Lélek sosem hagyja abba." Fogadd el és használd az ajándékot, mert Isten minden ajándéka jó, és azért adja, hogy használjuk.

A Lélek boldoggá és hasznossá akar tenni ajándékai által. Az egyház azt tanítja, hogy ezek az ajándékok mindenki hasznára vannak. Az 1Kor12 a karizmákról szól, az 1Kor13 a szeretethimnusz, az 1Kor14 az ajándékok használatáról beszél, ezek szerint, ha Isten ajándékait használni akarjuk, akkor szeretnünk kell, sőt szeretetben kell használni a karizmákat. A Lélek segít növekedni a szeretetben, és hasznossá tesz.

A megújulás veszélye az, hogy nem használjuk a karizmákat, vagy rosszul használjuk. Engedd meg, hogy Isten használjon. Isten hétköznapi módon fog használni téged, csak hűséget és engedelmességet vár.

Share

Programajánló

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.