Egy évvel az Amoris Laetitia című szinódust követő apostoli buzdítás után az elvált újraházasodottak áldozásának kérdése továbbra is vitákat kavar a Egyház legmagasabb szintjein is. Amint az Fülep Dániel cikkéből kiderül, Ferenc pápa az elejétől fogva elhárította a tisztázás feladatát. Az Egyház történetében újszerű és egyelőre megoldatlan feladat ez: mégis ki tisztázhat egy olyan kérdést, melyet maga a pápa vetette fel szemmel láthatólag a kérdés tisztázásának szándéka nélkül?

Hétpecsétes titok, hétszilvafás nemes, hétpiculás malac, hétágra süt a nap, hétfán fityegő…, hétfejű sárkány, heten, mint a gonoszak, hét élete van, hétszépség, hétalvó, hétfalusi, hétlétra, hetedhét országon túl, hétvármegye héthatára, hétpróbás gazember, hétköznapi, hétrét görnyedt, hét szűk esztendő, hét főbűn, hét szentség, hétfájdalmú anya… – megannyi kép, minőség, megannyi magvas igazság. És gondolhatunk az érzékeinkre is: látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a tudatunk maga, amellyel érzékeljük, hogy élünk, – és hozzátehetjük a hetediket is, a hitérzéket, az intuíciót. Itt mutatkozik meg a Szentlélek.

Nem csak a szó hosszú és nyelvtörő: A mondandót sem lehet röviden elintézni, és  kellő körültekintés nélkül beletörik a bicska a témába. A 4. parancsolat szerint a 7. napot meg kell szentelni. Mindenkinek: "... semmi dolgot ne tégy azon se magad, se  fiad, se leányod, se szolgád; se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed!..."

Papság, szentmise, Eucharisztia, Szűz Mária: vallásunk ezen alapjait naponta támadja az ördög és szolgái. A Legszentebb Mária tiszteletére bemutatott szentmise isteni liturgiája Regina Crucis címmel az episztolában az asszony és a sárkány apokalipszisének látomását ajánlja nekünk, amely nagy és fontos gondolkodási pontokat kínál ezen az ünnepélyes ünnepen.

Hét ok arra, hogy miért érdemes abbahagyni a pornót, ami tönkretesz téged, a szeretteidet és más embertársaidat. Az Arrivera blog remek gondolatait szemlézzük. 

2. Hogyan mondjuk ki az üzenetet?

Néhány gondolat arról, hogyan adjunk elő egy próféciát vagy magyarázatot. A mód, ahogyan kimondunk valamit, fontos a hatás szempontjából. A próféta beszéljen elég hangosan, hogy mindenki hallja, viszont ne beszéljen olyan hangosan, hogy félelmet keltsen. Nehogy azt gondolják: „Most jön az utolsó ítélet.”

A próféta Istenhez illő módon mondja ki az üzenetet. A megnyilvánulásnak Istenhez illőnek kell lennie!

A honlap legnépszerűbb cikkei közé tartozik Tomka Ferenc atya írása a gender elméletről. Várnai Péter atya megtisztelt azzal, hogy megküldte a gender hittanos feldolgozását. Köszönet érte.

Az előadás 2022 szeptemberében hangzott el Csíkszeredán.

Nemrégiben az a megtiszteltetés ért, hogy egy üzleti konferenciára meghívtak előadónak. A témám a következő volt: Ahogyan bármit csinálunk, úgy csinálunk mindent. Ez a gondolat szorosan kapcsolódik az integritáshoz, aminek szótani jelentésében benne van az, hogy mindent együtt.

A megbocsátás nem egy egyszeri tett, hanem egy életre szóló módszer azzal a céllal, hogy Krisztus minden áldásában részesülhessünk. „Én pedig (azt) mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy fiai legyetek égi Atyátoknak, aki a napját kelti (fölhozza) gonoszokra és jókra egyaránt, esőt ad igaz(ságos)aknak is, igaz(ság)talanoknak is.” (Máté 5,44-45)

Lorettói litánia

Uram, irgalmazz nekünk!              Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk!       Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!              Uram, irgalmazz nekünk!

Adhattam volna a cikknek azt a címet, hogy Hogyan végezzünk jó gyónást, de ezt a címet olyan gyakran használják, hogy szinte semmit sem jelent. Ezért ebben a cikkben az érvényes gyónásról szeretnék beszélni annak alapján, hogy mit jelent ez a jelző.

ÉRVÉNYES

Az érvényes a latin validus melléknévből származik, ami azt jelenti, hogy van ereje érvényesülni, hogy elérje azt, amit el akartak érni. A szó megmaradt bizonyos beszédformákban, például: Érvényes jelölt volt a különleges erők kiképzésére. A valid tehát hatékonyságot és erőt jelent abban az értelemben, hogy valódi és megéri.

Bene+dic, Domine, creaturam istam cerevisiae, quam ex adipe frumenti producere dignatus es: ut sit remedium salutare humano generi, et praesta per invocationem nominis tui sancti; ut, quicumque ex ea biberint, sanitatem corpus et animae tutelam percipiant. Per Christum Dominum nostrum.

Magyarul nagyjából:

Áldd meg, + Uram, teremtményedet: ezt a sört, amely  méltóságod rendelése szerint a kövér gabonából készült, hogy üdvére szolgáljon az embernek, és, hogy akik Neked hálát adva isznak belőle testi egészséget és lelki békét nyerjenek belőle. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

A Good [Jó] mű darabjában C. P. Taylor John Halder, az 1930-as évek Németországának irodalomprofesszora kitalált történetét meséli el.[1] A háztartási kötelezettségek, különösen az idős, ágyhoz kötött anya gondozásának követelményei miatt Harder regényt ír az eutanáziáról, amely felhívja rá a náci kormány figyelmét. A cselekmény ezután Halder fokozatos alászállását követi a halál kultúrájába – az együttműködéstől a bűnrészességig és végül az emberiség elleni bűncselekményekben való aktív részvételig. Taylor szerint Halder motivációi minden lépésnél jók – a pokolba vezető útja jó szándékkal van kikövezve.

Konklúzió

Remete Szent Antal egy napon perlekedett az Úrral," mikor szüntelenül küzdenie kellett a kísértővel egy lelki éjszaka kapcsán: „No de Uram, hol voltál Te, ezek alatt a végeláthatatlan kísértések alatt?” Az ég csendben maradt. Antal újra szól és hangosabban folytatja: „Miért nem mutattad meg jelenlétedet hamarabb, hogy véget érjen gyötrődésem?” Az Isten váIasza: „Itt voltam, Antal, de vártam, hogy láthassam, hogy küzdesz.”

Egy idős, reménységgel teli trappista atya a Bricquebec-i apátságból, Amédée, szilárdan ezt a tanácsot adja mindazoknak, akik kétségeikkel hozzájönnek: „Ezekben a döntő órákban, türelmet gyakoroltat velünk, elfogadást, beleegyezést egészen a feltétel nélküli ráhagyatkozásig és kitartást.

Isten a jókedvű adakozót szereti – olvassuk Pál apostolnak a Korintusiaknak írt második levelében (2Kor 9,7). Jelenti-e ez azt is, hogy Isten nem szereti fösvényeket, akik nem adakoznak? Nem. Isten mindenkit szeret, de mégis kinek-kinek tettei szerint fizet. (Vö. Jel 2,23) A fösvény embernek, aki „szűken vet”, azt ígéri, hogy szűken fog aratni is. A fösvény, tehát, amikor visszatartja a munkásai bérét, amikor alacsony bért szab meg mint illene vagy amikor különféle ravaszkodással kijátssza az adóhivatalt, akkor lelki javakat pazarol el. A fösvény ugyanis nem élvezi a saját vagyonát. Akkor miért nem változtat a hozzáállásán?