A szeráfi rózsafüzér Szűz Mária hét öröméről

A ferencesek rendi hagyománya őrzi a következő kedves történetet: Sziénai Szent Bernardin és Kapisztrán Szent János idejében élt egy ifjú, aki a mennyország Királynője iránt különös áhítattal viseltetett. Ennek bizonyságául gyakran kötött virágkoszorút, és azzal ékesítette a boldogságos Szűzanya képét. Ez az ifjú belépett Szent Ferenc atyánk rendjébe, ahol szerzetesi elfoglaltsága miatt nem gyakorolhatta mindennap szép szokását.

Ez nagy fájdalmat okozott neki, ezért elhatározta, hogy kilép a rendből. Bánatosan borult le a Szűzanya előtt, mielőtt tervét megvalósította volna. A Szent Szűz megjelent az ifjúnak, és a következő rózsafüzér elmondására tanította, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a koszorú sokkal kedvesebb neki, mint a hervadó virágok füzére, amellyel eddig tisztelte.

Ennek a rózsafüzérnek hét tizede és hét titka van. Minden másban megegyezik az öt tizedes rózsafüzérrel. A titkok:

1. Kit te, Szeplőtelen Szűz, a Szentlélektől örömmel fogantál

A Szűzanyától megtanulom, hogy állandóan belső összeszedettségben éljek, minden pillanatban nyitottan a Szentlélek működésére, aki bennem is Krisztust akarja kialakítani. Így szívem pusztasága, sivársága tavaszi virágpompába fog öltözni. Nem a paradicsomkert tér oda vissza, hanem az eljövendő új ég és új föld körvonalai kezdenek kirajzolódni bennem. Azt is megtanulom az Úr szolgálójától, a názáreti Máriától, hogy feltétel nél-kül igent mondjak Istennek.

2. Kit te, Szeplőtelen Szűz, Erzsébetet látogatván örömmel hordoztál

Szűz Mária a Szentlélektől tanul meg feltétel és ellenszolgáltatás, min-den számítás nélkül szeretni. Az emberekhez való viszonyomat a lelki sze-génységnek, vagyis a teljes és ingyenes szeretetnek kellene meghatároznia. Ne azt keressem, hogy engem szeressenek, hanem hogy én szerethessek. A szeretetnek pedig a legszebb neve a szolgálat. Erről a titokról elmélked-ve kérem Szűz Mária közbenjárását, hogy az én szeretetem is ilyen áttet-sző, tiszta legyen, hogy ezáltal megízlelhessem a Szentlélektől vezetve a háromságos Isten belső életét, s ezt sugározzam másokra.

3. Kit te, Szeplőtelen Szűz, örömmel e világra szültél

Ha a föltámadás fényében és nagypéntek valóságában szemléljük Betlehemet, akkor a hit óriási intenzitású ereje úgy magával ragad, mint egykor Szent Ferenc atyánkat Greccióban. Aki itt jelen van a jászolban mint kicsi gyermek, az a mindenható Isten egyetlen Fia: „Aki engem lát, látja az Atyát is” (Jn. 14,9). Gondold csak meg, hogy az első karácsony pontosan az ellenkezője volt annak, amit mi karácsonykor várunk! A betlehemi születés titkában szemléld a kegyelmi születést! Jézusnak meg kell születnie bennünk.

4. Kit te, Szeplőtelen Szűz, a három királynak imádásra örömmel bemutattál

A három király a pogány nemzetek érkezését jelenti. Jézus nemcsak Izraelé, hanem azoké a pogányoké is, akik hisznek benne. A három király csak Izrael szolgálata által találhatta meg a Messiást, hiába tűnt fel előttük a csillag: a belső megvilágosodás az első, de szükségünk van az Egyház kinyilatkoztatást őrző szent tanítására is, hogy eljuthassunk Jézus Krisztusig.

Megdöbbentő tanítás! Izrael tanítói másokat el tudtak igazítani a hitben, de ők nem jutottak el Krisztus elé. Intő példa ez az Egyház tanítóinak és mindazoknak, akik másokat tanítanak.

5. Kit te, Szeplőtelen Szűz, a templomban örömmel megtaláltál

A Szűzanya ebben a három napban előre átélte a passió három napját. Elveszítette, kereste és megtalálta Jézust. Amikor azonban megtalálta, mintha ismét elveszítette volna, hiszen tudomásul kellett vennie, hogy Jézusnak Atyja dolgaiban kell lennie. Szűz Mária szívébe véste szavait, és el-elgondolkodott rajtuk. Nekünk is szüntelenül elmélkednünk kell a hit sötétjében a remény ki nem alvó mécsese mellett, a szeretet apró csillagainak szelíd fényében.

6. Kit te, Szeplőtelen Szűz, midőn halottaiból föltámadott, legelőször örömmel láttál

Egyedül a Szűzanya hite maradt töretlen a keresztfa alatt. Szent János csak a Szűzanya hitébe kapaszkodva tudta előre elhinni a feltámadást, még mielőtt látta volna a Föltámadottat. János látta a lepleket és hitt (vö. Jn 20,8), vagyis a megjelenés előtt kapta meg a hitben való látás kegyelmét. Ezt a kegyelmet kapta a Szűzanya, és mindazok részesülnek benne, akiket gyermekéül fogadott a kereszt alatt.

7. Ki téged, Szeplőtelen Szűz, örömmel felvett a mennybe, és az ég és a Föld Királynőjévé koronázott

Légy hű mindhalálig, és életet adok neked győzelmi koszorúul” – ígéri az Úr Jézus minden megkeresztelt hívőnek (Jel 2,10). A Szűzanya megkoronázása azt jelenti, hogy az ő élete Istenben már örökre teljességre jutott. ő valóban boldog Asszony! A Szűzanyát földi élete után Isten testestül-lelkestül fölvette a Szentháromság életébe az Úr Jézus halálának és föltámadásának érdeméből. Ez az én jövőm is. A szentháromságos Isten az én örök életem!

Forrás: Tengernek Csillaga, 1998/4. szám

 

Létrehozva 2022. augusztus 16.