Imáink

2007. június 12-én a Dominikai Köztársaság bíborosa, Nicolás de Jesús López Rodríguez elindította Emiliano Tardiff atya boldoggá avatásának eljárását.

Ezt mi is támogathatjuk imánkkal és tanúságtételünkkel.

Istenem, adj nekünk papokat, hogy megszakítás nélkül bemutassák a Szent Áldozatot, hogy kisgyermekeket vezzessenk hozzád, hogy a keresztény népet a hitben megvilágosítsák, hogy az Evangéliumot hirdessék azoknak, akkik nem ismerik, hogy a bűnbánó bűnösöknek bocsánatodat ajándékozzák, hogy a haldoklókat támogassák és a szenvedőket vígasztalják, hogy minden embert emlékeztessenek arra, hogy egymásnak testvérei, hogy otthonunkat, hegyeinket és mezőinket megáldják, hogy általuk terjedjen a Te országod.

Istenem, adj nekünk papokat!

Istenem, adj nekünk szent papokat! Ámen.

Május 26-án Néri Szent Fülöp ünnepe van (Firenze, 1515. július 21. +Róma, 1595. május 26.), akit Róma második apostola lett a gyóntatásai által, és akit „Isten bohócának” nevezünk. 

A Szentlélek különös módon teljesen birtokába Fülöpöt, fizikailag is látható volt ez a „tűzrobbanás” a szívén. Ebben a kilencedben Szent Fülöp lesz a vezetőnk. Rövid életrajza itt olvasható.

Kilenced Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóhoz

„az ellenállhatatlan kilenced”

Ezt imádkozta Pio atya azokért, akik segítségét és közbenjárását kérték az Úrnál, és bensőségesen csak „az ő ellenállhatatlan kilencedének” nevezte. Ezen egyszerű szavak végigimádkozását követően árasztotta Isten a Pio atyához zarándokló és imádságát kérő sok-sok ezer hívőre – és hitetlenre is – kegyelmének csodálatos jeleit.

Uram, vigyél el oda, ahova akaratod szerint mennem kell!

Hadd találkozzam azokkal, akikkel akaratod szerint találkoznom kell!

Add tudtomra azt, amit akaratod szerint mondanom kell!

És add, hogy ne legyek akaratod akadálya!

Teréz gyermekkora óta elmélkedik Jézus szenvedéséről.

Évek hosszú sora óta szokásom volt, hogy majdnem minden este lefekvéskor, midőn elalvás előtt még utoljára Istennek ajánlottam magamat, egy pár percig elmélkedtem a getszemáni kerti jelenetről. Tettem ezt már akkor is, amikor még nem voltam szerzetesnővér, mert azt mondták nekem, hogy ezzel sok búcsút lehet nyerni.

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész  lelkemmel  kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására!

Amikor keresztet vetünk, kezünkkel először fejünket érintjük: ez azt jelenti, hogy Isten a mi Atyánk, aki senkitől sem származik.

Azután ujjunkkal a testünket érintjük: ez jelenti a Fiút, a mi Urunkat, aki az atyától született és alászállt a Szent Szűzanya méhébe.

Azután tenyerünket az egyik, majd a másik vállunkra tesszük: ez jelenti a Szentlelket, aki az Atyától és a Fiútól származik.

Megpihenek abban a tudatban, hogy van Anyánk, és megvigasztalódom, hogy gyermeki bizalommal kiönthetem előtte szívemet, bánatomat s aggodalmamat, s eltelek bizalommal, hogy Te bizonyára megértesz engem.