A Magyar Rhapsody Projekt és Molnár Levente Ferenc pápa látogatásának tiszteletére feldolgozta a Miatyánkot. A keresztény világ legismertebb, kétezer éves imádsága Bársony Bálint, Elek Norbert és Molnár Levente hangszerelésében csendül fel.
A Magyar Rhapsody Projekt és Molnár Levente Ferenc pápa látogatásának tiszteletére feldolgozta a Miatyánkot. A keresztény világ legismertebb, kétezer éves imádsága Bársony Bálint, Elek Norbert és Molnár Levente hangszerelésében csendül fel.
A házastársakat Isten az Ő szeretetének ajándékaként adta oda egymásnak. Minden a házasságban elkövetett bűn, Isten ellen elkövetett bűn, hiszen Isten kötött egybe Téged a házastársaddal. Isten árasztja ki szeretetét a szívedbe, a házastársad iránt. Emlékezz az esküvőd napjára, az életed egyik legszebb napja, amikor mily sok jelenlévő volt, akik örömünnepként élték meg ezt a napot. De aztán a házasságotokban nem alakult minden a várakozásnak megfelelően. Mennyire becsültétek meg egymást?
Ha van manapság átfogó, nagy, közös feladat, téma a közbenjárásra, engesztelésre, az mindenki szerint az ukrajnai helyzet. Ezen belül viszont nagyon elhagyottnak és mellőzöttnek látom a kárpátaljai magyar testvéreket; a hivatalos média csak most kezdett halványan szólni valamit az elképesztően fenyegetett helyzetről, amelybe került ott a magyar és a ruszin lakosság. Ha jobban utánanézünk, borzalmakat tudhatunk meg.
A Szűzanya fatimai jelenéseinek sorába tartoznak azok a jelenések is, melyek 1925-ben Spanyolországban, Pontevedrában történtek Lúcia nővérnek. Itt kérte a Szűzanya és a Gyermek Jézus az öt elsőszombati engesztelést Mária ellen elkövetett vétkekért.
A Szűzanya Lúcia vállára tette a kezét, és egy tövisekkel körülvett szívet mutatott neki, amelyet a másik kezében tartott. A Gyermek azt mondta: „Szánd meg Szűzanyád tövisekkel körülvett Szívét. A hálátlen emberek állandóan megsebzik, és senki sincs, aki engesztelné és a töviseket kihúzná.”
Kis Szent Teréz a legutolsó, a végső vágya az volt, hogy halála után jót tehessen a földön. Utolsó színdarabjában, melyet lengyel származású nővére, a betegápoló nővér aranyfogadalmára írt, 1897. február 8-ra Kosztka Szent Szaniszló címmel, Teréz sok kedves témája mellett kifejezetten beszélt erről a vágyáról is. Erre a szándékre 1897 március 4. és 12. között elvégezte Xavéri Szent Ferenchez ezt a kilencedet, amelyet a kegyelem kilencedének neveznek, és az a hit kötődik hozzá, hogy ez mindig meghallgatásra talál. Teréz ezt az imát még Szent Józsefhez intézett imával is kiegészítette erre a szándékra.
Kezdő imádság
Szeretne imádkozni a feleségéért, de nehezen találja meg a megfelelő szavakat? Hét ihletet adó imádságot kínálunk a házasélet különböző helyzeteire.
Szereti a feleségét és boldognak és virulónak szeretné látni? Nincs jobb mód arra, hogy kimutassa szerelmét, mint ha imádkozik érte. Mert a tartós házasságok titka a házastársért történő ima. A házasságért való aggódás semmin sem változtat: De a házasságáért való imádkozás mindent megváltoztat. Hét imádságot kínálunk a házasság különböző helyzeteihez.
Urunk Jézus, ha ateisták lennénk, a legnagyobb nehézséget talán nem is a szenvedés elfogadása jelentené számunkra, hanem hogy nem tudnánk kinek hálát mondani a madárdalért, a csöndes esőért, a baráti kézfogásért és a hitvesi ölelésért, a mennybolt tündöklő csillagaiért és az égbenyúló havasok ártatlan szépségéért.
Kis Szent Teréz megígérte, hogy "jót tesz a földön" ; a betegágyán mondta (1897, július 17.):
,,Érzem, hogy kezdem hivatásomat betölteni; hogy úgy szerettessem meg másokkal a jó Istent, ahogy én szerettem Őt, hogy megmutassam a lelkeknek az én kicsi ösvényemet. Ha vágyaim teljesülnek, akkor az én mennyországom a világ végéig a földön lesz. IGEN, AZZAL AKAROM TÖLTENI A MENNYORSZÁGOMAT, HOGY JÓT TEGYEK A FÖLDÖN. És ez nem is lehetetlen, hisz az angyalok is a boldogító szemlélődés párnáin pihenve őrködnek fölöttünk.” ,,Nem, nem tudok pihenni a világ végéig, ameddig csak lehet lelkeket menteni..."
„Ezek a Szentórák mindennél becsesebbek, mert azt ismétlik, amit halandó életemben cselekedtem, és amit folyamatosan cselekszem a világ végezetéig” — mondta az Úr Jézus a stigmáit láthatatlanul viselő, misztikus életet élő szűznek, Boldogemlékű Lujza Piccarretának (1865—1947). A Lujza által kapott, számos kinyilatkoztatás ismeretében mondta Szent X. Piusz pápa (1914) Szent Hannibál atyának (1927), hogy „Azonnal add meg a hozzájárulást a ,Szenvedés órái’—nak kiadásához! Térden állva olvassátok, mert a mi Urunk az, aki szól benne!”