Vatikáni dokumentumok

 1.

"A virtuális valóság nem helyettesítheti Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában, sem a többi szentség valóságát, sem a közös liturgiát a test-és-vér szerinti emberi közösségben.

Nincsenek internetes szentségek; és még akkor is, ha Isten kegyelméből vallási tapasztalat közvetítő eszköze lehet, önmagában, a tényleges világban létező hívekkel való közösség nélkül elégtelen."

 Forrás: Az egyház és az internet. Kiadja a Tömegkommunikáció Pápai Tanácsa, 2002. február 22.

II. JÁNOS PÁL PÁPA apostoli levele a püspököknek, a papságnak és a hívőknek a szent rózsafüzérről (2002)

BEVEZETÉS

1. A Boldogságos Szűz rózsafüzére, mely a második évezredben a Szentlélek indítására fokozatosan alakult ki, olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében és mélységében most, az épp megkezdődött harmadik évezredben is nagyon jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje. Nagyon jól beleillik annak a kereszténységnek a lelki útjába, mely 2000 év múltán sem veszített semmit a kezdeti frissességből, s érzi Isten Szentlelkének „evezz a mélyre” késztetését, hogy újra elmondja, sőt elkiáltsa a világnak, hogy Krisztus, az Úr és Üdvözítő, „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6), „az emberi történelem célja, az a végpont, melyre a történelem és a civilizáció vágyai irányulnak”.[1]

A Redemptionis Sacramentum és a Novus Ordo Missale Új Általános Rendelkezései a szentáldozásról. A szerk.

"II. János Pál pápa a Maradj velünk Uram (Mane nobiscum Domine – Vatikán, 2004.) kezdetű apostoli levelében azt kérte, hogy mélyítsük el a szentmisével kapcsolatos teológiai ismereteinket, és törekedjünk arra, hogy a szentmise liturgiájának végzését hassa át az eukarisztikus Jézus iránti mélységes tisztelet. Ennek érdekében a Szentatya azt óhajtja, hogy az egyes országok püspöki konferenciái tájékoztassák papjaikat és híveiket a szentmise liturgiájával kapcsolatos fontos és alapvető követelményekről.

1. A Hittani Kongregáció olyan anyagokkal foglalkozik, amelyek a hit és az erkölcs előmozdításával és védelmével vannak kapcsolatban. Továbbá, illetékes a hittel kapcsolatos egyéb problémáknak, mint a pszeudomiszticizmus, a hozzá kapcsolódó jelenések, látomások eseteinek, valamint természetfeletti eredetűnek tulajdonított híreknek megvizsgálásában. Ezen utóbbi, a Dikasztériumra bízott kényes feladat értelmében, immár harminc évnél is korábban elkészültek az Eljárási normák a feltételezett jelenések és kinyilatkoztatások megítéléséhez. A dokumentumot a Kongregáció Plenáris Ülésének atyái megtárgyalták, Isten szolgája, VI. Pál pápa 1978. február 24-én jóváhagyta, és a Dikasztérium kibocsátotta 1978. február 25. napján. Ekkor a Normákat a püspökök tudomására hozták, anélkül azonban, hogy hivatalosan publikálták volna őket, annak a ténynek is a fényében, hogy ezek mindenekelőtt az egyház pásztoraira vonatkoznak.

Alapvető fontosságú dokumentum öt nyelven a Hittani Kongregáció által a jelenésekről. Az eredeti, 1978-ban kiadott, latin nyelvű dokumentum is csak egy szűk kör számára voltak eddig elérhető.

Látomások kinyilatkoztatások, isteni üzenetek: az egyház története gazdag a misztikus eseményekben. Fatima és Lourdes, a Szűzanya pápailag elismert földi jelenései óta a püspökök és teológusok küzdenek az egész világon a természetfölötti jelenésekkel. A Vatikán válaszai elkészültek és hamarosan közreadják ezeket világszerte.

IX. PIUS PÁPA különböző megnyilatkozásaiban, tanítóirataiban már egyszer elítélt tévedéseknek a gyűjteménye

Kiadva 1864. december 8-án

IX. Pius pápa a „Quantra cura” kezdetű, korának tévedéseit elitélő körleveléhez csatoltatta 80 elvetendő tétel egybeszerkesztett jegyzékét. Az itt felsorolt tételeket különböző tanítóirataiban már megbélyegezte egyszer. A Syllabus olvasásánál nem szabad megfeledkezni arról – ez a laikusok számára nem mindig könnyű –, hogy a tételek nem állításokat, hanem ellenkezőleg, azok elvetését tartalmazzák.

Az Istentiszteleti Kongregáció levele

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció szeptember 12-én Örömmel térjünk vissza az Eucharisztiához! címmel tette közzé a püspöki konferenciák elnökeihez írott levelét, amely a liturgia ünnepléséről szól a Covid-19-pandémia alatt és után. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Intézetének hivatalos fordítását adjuk közre.

A Covid-19 által okozott pandémia nemcsak a szociális, családi, gazdasági, oktatási és munkaügyi aktivitásban hozott változásokat, hanem a liturgia területét is érintette. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében szükséges volt a szigorú szociális távolságtartás, amely érintette a keresztény élet alapjait: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt, 18,20); „Ők pedig állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban. A hívek mind összetartottak, és mindenük közös volt.” (ApCsel 2,42.44).

A Hittani Kongregáció levelet tett közzé az eutanázia ellen

A Hittani Kongregáció Samaritanus bonus, magyarul Irgalmas szamaritánus kezdetű levelét szeptember 22-én tették közzé, a dokumentum az emberek ápolásáról szól az élet kritikus helyzeteiben és a végső stádiumban. A Ferenc pápa által jóváhagyott közel harmincoldalas irat határozottan elítéli az eutanázia és az asszisztált öngyilkosság minden formáját.

A dokumentum, amely szem előtt tartja az utóbbi évek eseteit is, hasznos segítség a lelkipásztoroknak, a családoknak és főként az egészségügyi dolgozóknak.

Amint arról már hírt adtunk, Ferenc pápa december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás napján Szent József-évet hirdetett, amely során a hívek teljes búcsút nyerhetnek. Most ismertetjük a búcsú elnyerésének feltételeit és a vonatkozó rendelkezés részleteit.

A HÁZASSÁG FÖLBONTHATATLANSÁGÁRÓL (1880) 

BEVEZETÉS

A MEGÚJÍTÁS MŰVE

Az isteni Bölcsesség titokzatos terve, amelynek megvalósítására jött az emberiség Üdvözítője, Jézus Krisztus, arra irányul, hogy az elöregedett és elavult világot Benne és Általa isteni módon megújítsa. E tervet Szent Pál az Efezusiakhoz írt levelében ezzel a nagyszerű mondattal fejezi ki: Isten kinyilvánította "akaratának titkát…, hogy Krisztusban újít meg mindent, ami az égben és a földön van" (Ef 1,9--10.). És valóban, az Úr Krisztus miközben végrehajtotta a parancsot, amit az Atya adott neki, elűzvén a régiséget, mindennek új formát és új arcot adott.