Vatikáni dokumentumok

A Hittani Kongregáció útmutatója a Szentatyával készített interjúkötet értelmezéséről (2010)

A Hittani Kongregáció levele a püspöki konferenciákhoz az egyháziak által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések kezeléséről

Az elmúlt napokban (május 3-i dátummal) a Hittani Kongregáció levelet intézett minden püspöki karhoz, hogy segítséget nyújtson a püspöki karoknak irányvonalak kidolgozásához az egyházi személyek által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések kezelésében. A püspöki karoknak 2012. május végéig kell ezeket az irányelveket megfogalmazniuk és eljuttatniuk a Hittani Kongregáció prefektusához, William Levada bíboroshoz.

Újabb Vatikáni dokumentum Vassulával kapcsolatban

HITTANI KONGREGÁCIÓ
2007. január 25.
Jegyz. sz. 54/92-24945

Eminenciás / Excellenciás Uram!

A Hittani Kongregációhoz folytonosan érkeznek kérések Vassula Rydén úrhölgy írásaival és tevékenységeivel kapcsolatos útmutatásért. E kérések különösen az 1995. október 6-i Közlemény jelentőségét érintik, valamint azokat a kritériumokat, amelyek figyelembevételével a helyi egyházaknak a Vassula Rydéntől származó írások terjesztésének tanácsosságát meg kell ítélniük.

"Szerkesztőségünkbe is megérkezett a meghívó Vassula Ryden magyarországi előadásaira. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra a vatikáni dokumentumra, amelyet William Levada bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa 2007. január 25-én minden püspöki konferencia elnökéhez eljuttatott, és amely ma is érvényes.

Hittani Kongregáció

(Quaesitum est)

Nem hivatalos fordítás. Hiteles angol szövege a Vatikán honlapján található.
Megkérdezték, történt-e változás a szabadkőműves szervezetek egyházi megítélésében, mivel az új Kánonjogi Kódex, a régivel ellentétben, nem említi kifejezetten őket.
A Hittani Kongregációnak az az állásfoglalása, hogy a fenti körülmény annak a szerkesztési elvnek köszönhető,  amit más, külön meg nem nevezett szervezetek esetében is követ, mivel ezen szervezetek szélesebb kategóriákban szerepelnek.

A Hittani Kongregáció dokumentuma – 2003. január 16.

I. Egy állandó tanítás

1. A keresztény elkötelezettség 2000 év történelme folyamán különböző módon valósult meg a világban. Az első századok egyik keresztény egyházi írója szerint a „politikai cselekvés a közéletben való polgári részvétel” volt. Az Egyház a szentek sorában tisztel olyan férfiakat és nőket, akik a kormányzásban és politikai életben fejtették ki nagylelkű elkötelezettségüket.

Az indiai jezsuita atya, Anthony de Mello (1931-1987), jól ismert számos publikációja alapján, melyeket sok nyelvre lefordítottak, s melyek ismertté váltak szerte a világon, bár ezen írások közül nem adta jóváhagyását mindegyik megjelenéséhez.

Művei, melyek szinte kizárólag rövid történetek formáját öltik, a keleti bölcselet néhány érvényes elemét hordozzák. Ezek segíthetik az önuralom elérését, a szabadságunkat korlátozó kötöttségek és érzések feloldását, és az élet viszontagságainak derűs megközelítését. Korai írásaiban, de Mello atya, jóllehet a buddhista és taoista spirituális áramlatok befolyását mutatja, megmaradt a keresztény lelkiség határain belül. Ezekben a könyvekben az ima különböző fajtáit tárgyalja: fohász, közbenjárás és dicsőítés, vagy szemlélődés Krisztus életének misztériumairól, stb.

A Hittani Kongregáció a katolikus temetésről - frissítve a hiányzó részek magyar nyelvű összefoglalójával

2016. október 25-én jelent meg a Hittani Kongregáció instrukciója, utasítása a katolikus egyház temetési szertartásával és eljárásával kapcsolatban, mely összefoglalja az érvényes gyakorlatot, leszögezve, hogy a temetés legteljesebb formája az elföldelés, de megengedett a hamvasztás is, jóllehet mindkét forma csak temetőben, vagy arra kijelölt kultikus helyen végezhető.

Bevezetés
Az emberi szívbe mélyen belegyökerezett boldogság utáni sóvárgás mindig is együtt járt a betegségtől való megszabadulásnak és célja megértésének vágyával. Ez egy emberi jelenség, amellyel ilyen vagy olyan módon minden ember találkozik, és amely az Egyházban különleges visszhangra talál. Az Egyház értelmezése szerint ugyanis a betegség a Krisztussal való egyesülés és a lelki megtisztulás egy eszköze, azok számára pedig, akik a beteg emberrel találkoznak, lehetőséget nyújt a szeretet gyakorlására.