1941. július 4-én az akkori Msgr. Fulton Sheen kiadtaa Függőségi nyilatkozat című könyvét, hogy felrázza Amerika lelkét, hogy felismerjék, mit jelent a függetlenség, és hogy figyelmeztesse az amerikaiakat, mit kell tenniük annak megőrzése érdekében.

Sheen, aki egy igazi próféta, eme műve még időszerűbb napjainkban, amikor a világ egyre több erőszakkal, irracionalitással, Isten és a vallás növekvő elhagyásával, önmagunk bálványimádásával és még sok mással van tele.

A Függőségi Nyilatkozatot július 4-ére újra kinyomtatták és kiadták, mint a szentéletű püspök sürgős ébresztő felhívását az Egyesült Államok számára.

„Az embereket saját bűneik következményei látogatják meg” – írta Sheen. „Más szavakkal, a bűn csapást hoz, és ez a csapás Istennek a bűnnel szembeni büntetésének kifejeződése, melyet az ember saját cselekedete idéz elő. A történelemnek egy ilyen időszakát éljük most – azt a szomorú órát, amikor az Istentől való elszakadásunk keserű gyümölcseit gyüjtögetjük. Háborúk kívülről; osztálygyűlölet, bigottság, antiszemitizmus, antikatolicizmus, ateizmus és erkölcstelenség belülről – istentelenségünk termése. Tudom, hogy sokan vannak, akik vallják, hogy hisznek Istenben, de nem cselekszenek eme hitük szerint. Milyen elismerést kap az erkölcsi törvény a politikában, a gazdaságban vagy az oktatásban? Hány amerikai, aki azt mondja, hogy hisz Istenben, ment templomba vagy zsinagógába az elmúlt vasárnap vagy szombaton?”

Szavai időtálló emlékeztetővé váltak arra, ami a mai napra is kilátásban van.

Allan Smith, ennek az új kiadásnak, valamint más Sheen-műveknek a szerkesztője a Register című lapnak elmondta, hogy a termékeny püspök több könyvet is írt azokban az években, amikor a világot háború sújtotta. „Sheen tényleg keményen erőltette, hogy emlékeztessen bennünket, és azt mondta: „Nagyon gyorsan kitör a harmadik világháború, ha ezt nem csináljátok rendesen.”

Lényeges volt, hogy helyesen értsük Amerika Függetlenségi Nyilatkozatának ezt a kettős aspektusát vagy jelentését. Ahogy Smith kifejtette: „Sheen valójában azt kezdte mondani Amerikának: Ne feledjétek, a Függetlenségi Nyilatkozat a Függőség Nyilatkozatát jelenti. Azt is mondta, hogy az Alapító Atyáink szándéka az volt, hogy Isten alatt álló nemzet legyünk. Mindezek az emberek azért írták ezt, mert azt akarták, hogy azt mondjuk: ‘Szükségünk van Istenre’.”

Sheen azzal kezdte címadó fejezetét – ahogy Smith kifejtette -, hogy „mindenki a jogokról beszél, és kevesen a kötelességekről,” ezért „fontos, hogy mi, amerikaiak emlékezzünk arra, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat egyben ‘Függőségi Nyilatkozat’ is. A Függetlenségi Nyilatkozat kettős függőséget állít: az Istentől való függést és az Istentől származó jogtól való függést.”

Idézve az Amerikát megalapító dokumentum elejét, Sheen hangsúlyozta: „Figyeljük meg ezeket a szavakat: A Teremtő felruházta az embereket jogokkal és szabadságjogokkal; az emberek Istentől kapták ezeket! Más szavakkal: Istentől függünk, és ez a kezdeti függőség a függetlenségünk alapja. … Minden embernek azért van értéke, mert Isten teremtette, nem pedig azért, mert az Állam elismeri őt. Azon a napon, amikor demokráciánkban átvesszük egyes amerikai jogászok már elterjedt elképzeléseit, miszerint a jog és az igazságosság a konvenciótól és a korszellemtől függ, aláírjuk függetlenségünk halálos ítéletét.” Így folytatta,

„Amikor megtagadjuk Istent, mint jogaink alapját, akkor többé nem lesznek jogaink. A Függetlenségi Nyilatkozat, ismétlem, a Függőség Nyilatkozata.”

Smith rámutatott, hogy a könyv első fejezetében Sheen „forradalmi tempóról beszél, és arról, hogy ez irracionális. Erőszakos és ateista. És megemlíti, hogy az ateizmus nem annyira az, hogy ‘nem hiszek Istenben’. Hanem inkább ‘meg akarok szabadulni Istentől’. Ez mindig nagyon erőszakos.”

Valóban, ahogy Sheen tisztázta: „A forradalom szellemének három jellegzetes hangja van. Ezek: (1) irracionális, (2) erőszakos, (3) ateista.” Továbbá kifejtette: „Az irracionalitás gyorsan kialakult a modern világban, miután az elvesztette Istenbe vetett hitét”, és „fontos megjegyezni, hogy az irracionalitásból következik az erőszak. Amikor az ember elveszti az eszét, erőszakossá válik.”

Sheen ezután megjegyezte, hogy

“sajnos ez a szellemisége sokaknak a saját hazánkban, akik szabotálnák nemzeti életünket. Amerikában irracionalitás van, mert számtalan olyan polgártársunk van, akiket inkább az érzelmek vezérelnek, mint az értelem, akik folyton olyan jelszavakat és szlogeneket ismételgetnek, melyeket soha nem elemeznek, és akik tagadják, hogy léteznek olyan alapvető igazságok az értelem, sokkal kevésbé a kinyilatkoztatás számára, melyek alapján az ember megrajzolhatja élete útját és felfedezheti sorsa célját.”

Könyvében, melyet akkor írt, amikor Amerika a második világháborúba való belépés előtti utolsó függetlenségi napját ünnepelte, a püspök hangsúlyozta: „Jegyezzétek meg ezeket a szavakat: a világ ellensége a közeljövőben a kommunizmus lesz, ami a békét használja fel, amikor csak teheti, és a háborút, amikor csak kell, és ami arra készül, hogy amikor Európa kimerül a háborútól, keselyűként söpörjön végig rajta, hogy húsát letépje. Amikor Oroszország elbukik, Amerika lesz a kommunizmus új székhelye.”

„Sheen mindig azt jósolta, hogy a kommunizmus visszatér oda, ahonnan jött, a Nyugatra” – magyarázta Peter Howard, a Fulton Sheen Intézet elnöke. „Emlékeztetett bennünket arra, hogy Karl Marx filozófiája Németországból, közgazdaságtana Angliából, szociológiája pedig Franciaországból származik. Csak azért vert gyökeret Oroszországban, mert Oroszországban – ahogy Sheen fogalmazott – megvan a tűz ázsiai lelke, melyre a kommunizmusnak szüksége volt, hogy meggyulladjon, majd erőszakkal terjessze tévedéseit Keleten.”

A Függőségi Nyilatkozatban Sheen előre látta azt, amit mások nem. Howard, aki az Aquinói Szent Tamás (Angelicum) Pápai Egyetemen a Sheen munkásságára összpontosító szakrális teológiából doktorált, kifejtette, hogyan hatolt be a kommunizmus a Nyugatra az ideológiai felforgatás révén.

„Sheen már 1941-ben leszögezte, amikor azt mondta, hogy a mai konfliktus lényege a három életfilozófia közötti konfliktus” – mondta Howard a Register-nek. „Ezek a filozófiák azt a kérdést járják körül, hogy az ember az állam hasznos eszköze-e, ahogy a totalitáriusok hiszik; hogy az ember csak egy állat-e, ahogy a materialisták és a szekularisták hiszik; vagy hogy az ember Isten képmására teremtetett-e, ahogy a keresztények hiszik.”

„Ami most uralkodik” – tette hozzá Howard -, „az az első két filozófia, amely antidemokratikus, keresztényellenes, antiszemita és emberellenes.”

A hamis próféták azt mondták, ahogyan ez ma is látható, folytatta Howard, „hogy a szabadság azt jelenti, hogy az embernek joga van azt tenni, amit akar; hogy a felnövekvő gyermekbe belenevelni a helyes és helytelen érzését, azt jelenti, hogy nem vagyunk progresszívek.”

Smith kifejtette, hogy Sheen ebben a könyvében, ahogy máshol is, azt hozta fel, hogy kétféle ember létezik: azok, akik Jézus Krisztus keresztjét akarják elfogadni, és azok, akik azt mondják, hogy nem akarják a keresztet. „De amikor ledobják magukról Jézus Krisztus keresztjét, akkor megkapják a kommunizmus keresztjét, a materializmus keresztjét, a fogyasztói társadalom keresztjét, a marxizmus keresztjét” – mondta Smith.

Howard hozzátette: „Ahogy Sheen megfogalmazta: ’A kommunizmus azért tér vissza a nyugati világba, mert valami meghalt a nyugati világban – nevezetesen az emberek erős hite abban az Istenben, aki teremtette őket.”

„Miután Európa kifejezetten és hallgatólagosan is elhagyta katolikus gyökereit, Amerika az utolsó erő a földön, amely a szabad világ és a totalitárius globális elit ördögi transzhumanista programja között állhat” – magyarázta Howard. „De Amerika erkölcsileg, politikailag és gazdaságilag a leggyengébb helyzetben van, és összeomlása sokak szerint most már küszöbön áll,” mert sokan „eladták Amerika alapelveit.”

Mégis maradt egy halvány reménysugár, ami válaszunk függvénye.

„Ezért van szüksége Amerikának most egy új ’Függőségi Nyilatkozatra’” – mondta Howard, és egy „Sheen-megoldást” ajánlott.

„Most szembe kell néznie és bátran fel kell vállalnia a forradalmat, amit Sheen ’a belülről jövő passzív barbarizmusnak’ nevez, miközben le kell győznie a kívülről jövő aktív barbarizmust is, ami a szabadságunkat támadja. Ezt csak úgy tehetjük meg, ha újra felfedezzük és a társadalom minden dimenziójába beiktatjuk Amerika keresztény gyökereit (melyek megelőzik 1776-ot). Ezért kell az Egyháznak és szentjeinek most felemelkednie, mert csak mi vagyunk azok, akik a válasz teljességének birtokában vagyunk.”

„Sheen hajthatatlan volt abban, hogy soha nem fogunk megszabadulni nemzetünk politikai, gazdasági és kulturális problémáitól, hacsak nem állítjuk vissza a keresztény életfilozófiát, amely egymagában építette fel a nyugati civilizációt” – tette hozzá Howard.

Sheen valóban ezt írta,

„Először őrizd meg az Istenbe vetett hitet, mint a jogok és szabadságjogok forrását, és megmented a demokráciát. Nem pedig fordítva.”

Az ifjúságnak nem okoz gondot meglátni az igazságot Sheen szavaiban és figyelmeztetéseiben. Jenna Drummond, a Catholic University of America végzős hallgatója, aki továbbra is Sheenről és a kommunizmusról szóló gondolatainak a korai éveiben kezdődő fejlődéséről szóló projektekre és egy készülő szakdolgozatra összpontosít, úgy találja, hogy „sok minden, amit mond, megdöbbentő, mert annyira igaz ma is. Igaz volt, amikor az 1930-as, 1940-es és 1950-es években kimondta, és ez újra és újra bebizonyosodott.”

Sheen egyik beszédére utalva, melyet a második világháború előtti eucharisztikus kongresszuson mondott: „Nagyon szép beszédet mondott a kommunizmusról, a kapitalizmusról és a katolicizmusról,” kifejtve, hogy mindenki szabadságra és egyenlőségre törekszik, de amire az embereknek igazán szükségük van, az a katolicizmus testvérisége, ahol minden „Istenben gyökerezik, mert ez az egyetlen módja annak, hogy bárkinek valódi békéje legyen – amikor mindenki tudja, hogy Isten mindenkit egyénileg ismer és szeret” – mondta a Register-nek.

Drummond azt javasolja, hogy ezt a Függetlenség Napját Sheen módjára ünnepeljük – egy órás szentségimádást eltöltve és imádkozva országunkért, „mert most sok minden történik, különösen a Roe-ügyben hozott nagy döntésekkel és hasonló dolgokkal, de az ukrajnai és oroszországi zavargásokkal is.” Ahogy Sheen naponta egy órás szentségimádást tartott, az emberek is tarthatnak egy függetlenség napi szentségimádást, mondta, „dicsérve Istent az országunknak adott eddigi kegyelmekért, és könyörögve, hogy ez így is maradjon, hogy továbbra is ünnepelhessük a Függetlenség Napját.”

Mint Sheen írta: „Nemzetként Isten iránti szeretetünknek a ’félelemmel’ kell kezdődnie, mert ’A bölcsesség kezdete az Úr félelme’ (Péld 9,10): először az igazságossága szankcióitól való félelem, majd az irgalom áldásainak elárulásától való félelem.” Izrael történelmére mutatott rá, megmutatva, hogy Isten hogyan bünteti mind saját népét, mind ellenségeit: büntetés az asszírokkal szemben, ami „pusztulásukkal” végződik; atyai korrekció a zsidókon, ami „restorációval” végződik.

Mindezekkel a meglátásokkal és figyelmeztetésekkel a történelem során Sheen azt kérdezte: „Folytassuk-e istentelen nevelésünket, szétzilált családi életünket, osztályharcainkat, politikai ármánykodásainkat, mert ostobán azt hisszük, hogy az egyetlen ellenségünk a tengeren túl van? Isten nevében nézzünk szembe a tényekkel” és „ismerjük be bűnösségünket.”

„Túl sok megosztottság és osztály van most közöttünk Amerikában; túl sok gyűlölet, túl kevés mély szeretet. … A titkot birodalmunk legszerényebb érméjében fogjuk megtalálni” – magyarázta Sheen. „Olyan sokan érdeklődnek a dollár keresése iránt, hogy egészen elfelejtették a bölcsességet, ami a pennyre van írva. Vegyetek a kezetekbe egy pennyt: az egyik oldalára az E pluribus unum szavakat találjátok felírva: ‘mi, akik sokan vagyunk, egyek vagyunk’. Ha meg akarod tudni, hogy a sokan hogyan válnak eggyé, fordítsd meg a pennyt, és megtalálod a választ: „Istenben bízunk.”

„Nemzeti életünkben lehetnek különbségek ellenségeskedés nélkül … feltéve, hogy valóban jó okunk van arra, hogy szeressük egymást. És az egyetlen jó ok arra, hogy mindenkit szeressünk, bárki legyen is, még ha ellenségünk is, az, hogy Isten teremtménye, akit megváltott a mi Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus vére.”

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2022. július 6.