Vezetés és sebezhetőség (3)

3. Mit kell tennem, hogy bennem megbízzanak?

Az őszinte (nem látszat) bizalom egyik fontos jellemzője, hogy nem lehet kierőszakolni, vagy parancsba adni. Sok vezető úgy áll a kérdéshez, hogy megköveteli munkatársaitól a teljes bizalmat anélkül, hogy ő maga valamit tenne is azért. Az ilyen kapcsolatnak az egyik legfontosabb próbája az, amikor a szervezet, vagy csapat egy fontos próbatétel előtt áll, vagy erős külső negatív hatás éri: vajon kiállnak-e a munkatársak a vezető mellett, vagy passzívan szemlélik az eseményeket, esetleg szét is futnak.

Robert F. Hurley A bizalom természetrajza (The Decision to Trust) címmel a HBR hasábjain megjelent írása ezt a kérdéskört feszegeti: mit kell tennie a vezetőnek ahhoz, hogy megbízzanak benne? Kutatásai meglepő eredményt mutatnak: a vezető személyisége nagyon kis mértékben határozza meg azt, hogy megbíznak benne munkatársai, vagy sem. Döntő szerepet a bizalmat adó (jelen esetben a munkatárs) jellemzői és szituációs tényezők játszák.

Ha a bizalmat adó magas kockázatviselő, akkor könnyebben ad bizalmat, mintha kerülné a kockázatokat. Igaz ez az alkalmazkodó képességre is, minél jobb, annál könnyebb a bizalom adása. Fontos a hatalmi helyzet is, egy szinten lévők, vagy magasabb beosztásúak könnyebben adnak bizalmat a velük azonos szinten lévőnek, vagy alárendelt munkatársaknak.

A szituációs tényezők (a cikk hetet sorol fel) közül három olyan van, amire igazán nagy hatással lehet a bizalmat kérő vezető. Az első ilyen, hogy rendelkezik-e a vezető megfelelő képességekkel a munkakör betöltéséhez. Nem elég a szakmai tudás és vezetői tapasztalat birtokában lenni, ennek folyamatosan bizonyságát is kell tenni. A második terület egy igen kényes terepre evez: bebizonyította-e a bizalmat kérő vezető, hogy megbízható és becsületes. Ebből a szempontból létfontosságú a vezető hitelessége, szavainak és tetteinek egysége. Sajnos sokszor előfordul, hogy vezetőként szeretünk hangzatos jelszavakat kimondani, majd tetteink ennek rögvest ellentmondanak. Talán legyünk óvatosak a kijelentésekkel és bátrak és következetesek tetteinkkel. A harmadik terület a bizalmat kérő és a bizalmat adó között kialakult kommunikáció minősége. Ezt a területet rombolja leginkább az a kialakult kultúra, hogy sok mindent nem személyesen próbálunk intézni, hanem az online teret használjuk közvetítőnek. Sajnos bonyolult és kényes kérdésekben az írásban közöltek inkább rontanak a helyzeten és egyszerű kérdéseket is komplex problémákká hizlalnak. Bár elsőre időigényesebbnek tűnik a személyes beszélgetés, tapasztalatom azt mondatja velem, hogy mindig ez eredményezi a leggyorsabb megoldást és tisztázást.

Jakab apostol levelében hosszan beszél a nyelv erejéről és a kimondott szó hatalmáról. Ami elhangzik, rombolhat, kapcsolatot törhet meg és nem hívható vissza. Különösen igaz ez a közösségi média világában, ahol szavaink írott formában és eltárolva maradnak meg. Vezetőként különösen fontos, hogy munkahelyi, vagy szolgálati környezetünkben mit és hogyan mondunk, vagy írunk le, de akár mit és hogyan lájkolunk a digitális közösségi térben. Ezért fontos, hogyha bizalmat szeretnénk kiérdemelni munkatársainktól és környezetünktől, akkor alaposan fontoljuk meg Jakab levelében írottakat és különösen figyeljünk az 5. fejezet 12. versére.

„Mindenekelőtt pedig, testvéreim, ne esküdjetek se az égre, se a földre, se más egyébre. Hanem legyen az igenetek igen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.”

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2022. május 19.