Vezetés és sebezhetőség (2)

 

Megbízhatom-e a másik emberben? 1

Fredmund Malik roppant találóan fogalmaz: „Ha egy menedzsernek sikerült a környezetének, munkatársainak és kollégáinak a bizalmát megnyernie és megőriznie, akkor a vállalati kultúra is alapvetően rendben volt. Ezzel szemben, ha nem volt bizalmi bázis, akkor a számos erőfeszítés mit sem ért.” Malik nem kevesebbet állít, mint hogy csak akkor beszélhetünk egy szervezet jó kultúrájáról, ha a vezetőnek sikerült kialakítania és fenntartania a kultúra bizalmi bázisát.

A bizalomnak három alaptípusa képezi ezt a bázist – a személyes, a szakértői és a strukturális bizalom. A személyes bizalom az adott személy feddhetetlenségébe vetett hiten alapszik. Ez a legszélesebb értelemben felfogott bizalom, erre alapozunk, amikor bizalmas közléseket egymás elárulásának gyanúja nélkül osztunk meg egymással, amikor nem tartunk attól, hogy ötleteinket a másik kisajátítja, vagy amikor bizonyosak vagyunk abban, hogy társaink mindent megtesznek azért, hogy ne hagyjanak cserben. A szervezetekben a személyes bizalom közös élmények, valamint egymás személyiségének és jellemének megismerése során alakul ki. A nehéz helyzeteket, a szorító határidőket vagy a válságos időszakokat nem szeretjük, de talán a legfontosabb hasznuk, hogy hamar kiderül, kire számíthatunk.

Gyakran beleesünk a csapdába, hogy akkor is kitartunk a személyes bizalmon alapuló kapcsolatok mellett, amikor mély, specifikus ismeretekre van igényünk. Pedig ilyen esetekben a bizalom egy másik típusára van szükségünk.

A szakértői bizalom egy személy tanácsadói tudására, képességeire, tapasztalatára való hagyatkozás valamilyen konkrét témakörben. A mindennapi életben számos esetben alapozunk a szakértői bizalomra, például ha felszállunk a repülőgépre, vagy egy műtétnek vetjük alá magunkat. A szervezetekben a vezetők az egyes szakterületeken otthonos emberekkel való szoros együttműködésen keresztül építik ki a szakértői bizalmat azt figyelve, hogy az illetők valóban magas szintű és aktuális jártassággal rendelkeznek-e az adott témakörben. Ha pedig nincsen személyes tapasztalatunk a megfelelő szaktudású emberekkel kapcsolatban, akkor a hírnevükre hagyatkozunk. Fontos kihangsúlyozni, hogy a személyes bizalommal szemben a szakértői bizalom egy konkrét tartalmi területre szorítkozik.

Kevésbé közismert a strukturális bizalom fogalma, vagy ha a jelentését értjük is, talán nem világos számunkra annak jelentősége. Bizonyára nem ismeretlen az a helyzet, amikor hirtelen elpárolog a bizalom olyan emberek között, akik korábban nagy fokú személyes és szakértői bizalommal voltak egymás felé. Ennek általában az az oka, hogy észrevétlenül strukturális bizalmatlanság lopakodott a kapcsolatukba. Például mindketten ugyanannak a magasabb pozíciónak a várományosai lettek, vagy csak az egyikük kaphat pénzt a megálmodott projektjéhez. De már az is strukturális bizalmatlansághoz vezethet, ha egyikük azt gondolja, hogy a másik az ő pozíciójára vágyakozik. Minél kisebb egy tanácsadói szerepben lévő személy tényleges elfogultsága, annál erősebb lehet felé a strukturális bizalom. Sajnálatos tény azonban, hogy nagyon nehéz megállapítani valakinek a valódi elfogulatlanságát és a másik ember segítése iránti feltétel nélküli elkötelezettségét. Ráadásul az elfogulatlanság és az elkötelezettség mértéke egyáltalán nem állandó, hanem idővel változhat, nagyban függhet a szituációtól. Ezért is érdemes tisztában lennünk ennek a bizalmi típusnak a természetével.

1 Részletek Tomka János: A bizalomépítő vezető; Harmat Kiadó – Luther Kiadó 2022. című könyv 5. fejezetéből

Forrás: keve.org, Monday Manna

Létrehozva 2022. május 17.