Tarot kártya – nagyon nem ajánljuk

Egyik olvasónk szerint hiányzik az egyértelmű állásfoglalás az eredeti cikkből, ezért ideírjuk: KATOLIKUSOKNAK NAGYON NEM AJÁNLJUK. A szerk.

Sátáni átverés tarot kártyával

A katolicizmus és a tarotkártya, Gloria Steinem aforizmáját idézve, úgy tartoznak össze, mint a halak és a biciklik. Legalábbis én azt hittem, hogy a katolikusok ezt hiszik. De nem így Brittany Muller katolikus szerző, akinek The Contemplative Tarot [A szemlélődő tarot] című könyve a tervek szerint még ebben az évben megjelenik. Muller számára a tarot „egy sajátos imádság.”

A Washington Post decemberben interjút készített Mullerrel, aki gyakorló katolikus, és aki napi imarutinja részeként nemcsak a Szentírással, hanem a Rider-Waite paklival is konzultál, amely az egyik legnépszerűbb tarot pakli Amerikában. Muller szerint a napi tarot-kártya húzása „szép rituálévá vált, ami helyettesítette azt, amit a vallásból kaptam.” Még azt is a tarotkártya-használatnak tulajdonítja, hogy családja nemrég, hat hónappal ezelőtt visszatért a katolikus valláshoz: „Olyan médiumon keresztül kerültem kapcsolatba keresztény eszmékkel, amit nem tartanak kereszténynek. Ez nagyon finoman megmutatta nekem, mennyire hiányzott nekem a kereszténység.”

Az olyan emberek számára, mint Muller, a keresztény hit és a tarot összeegyeztethető. Honlapja szerint Muller hamarosan megjelenő könyve „a tarot keresztény értelmezése, és egyfajta útmutató a tarot használatához a kontemplatív imában.” Sőt, hogy megnyugtassa a szkeptikus keresztényeket, akik a tarotot a jóslással hozzák összefüggésbe (beleértve Ferenc pápát, aki 2019-ben elítélte az ilyen gyakorlatot), Muller a WaPo-nak elmondta, hogy nem használja a kártyákat jóslásra.

Ez felvet egy érdekes kérdést: vajon az okkultizmussal kapcsolatba hozott tárgyakat vagy gyakorlatokat lehet-e újrafelhasználni szent célokra? És mi van akkor – ahogy a Crisis 2004-es cikke megjegyzi -, ha a a tizenötödik századi Itáliából származó tárgyaknak, mint ártalmatlan játéknak, semmi köze az okkultizmushoz? Talán ahelyett, hogy a démoni erőkkel kacérkodnának, a katolikusok a tarot kártyát jó célokra szerezhetnék vissza!

Bocsássák meg, ha egy kicsit szkeptikus vagyok. Az egyik kártya általában az ördögöt jelképezi, míg az egész paklit állítólag a jövő jóslására használják. A Muller által használt pakli eközben Dr. Arthur Edward Waite (1857-1942) nevéhez fűződik, aki az okkultizmus tudósa és az „Arany Hajnal Hermetikus Rend Külső Rendje” tagja volt, mely az okkultizmus tanulmányozásának és gyakorlásának szentelte magát. Waite később megalapította a „Rózsakereszt Társaságot”, egy keresztény misztikus szervezetet, amely nagymértékben támaszkodott a szabadkőművességre.

Ördög, jövendőmondás, okkultizmus, szabadkőművesség, mi baj lehetne? Ez elgondolkodtat bárkit: miért akarna egy katolikus olyan tevékenységeknek hódolni, melyeknek ilyen zűrös, kifejezetten katolikusellenes történelme van? Talán azért, mert sokan közülünk hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Sátán nem létezik, vagy hogy hatalma távoli és érdektelen.

Ez bizonyára más nézőpont, mint az első pápaé. „Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” – figyelmeztet az 1Péter 5,8-ban. Mégis, az ördög átható befolyása modern világunkban olyan régiesnek, olyan tudománytalannak, olyan műveletlennek hangzik. Tényleg azt sugallanánk, hogy pusztán néhány papírdarabbal való játék, amelyen képek vannak (köztük pentagrammák), démoni erőket idézne elő?

Egy szóval, igen. Fulton Sheen egyszer megjegyezte: „Manapság nagyon kevesen hisznek az ördögben, ami nagyon jó az ördögnek. Ő mindig segít a saját halálának hírét terjeszteni.” A sátán azt akarja elhitetni velünk, hogy valójában nem ő áll minden kísértés mögött, amellyel szembesülünk, minden bűn mögött, melynek engedünk, minden gonoszság mögött, mellyel szembesülünk. Nem, nem, ő szeretné, ha azt hinnénk, hogy ez mind pszichológiailag, szociológiailag, talán még genetikailag is megmagyarázható.

Becsapta az egykori katolikus zenészt, Audrey Assadot, aki nemrég hagyta ott az egyházat. A világjárvány idején a tarothoz fordult, amikor az elszigeteltséggel és a szorongással küzdött. „Hiszem, hogy ez egy játék” – mondta Assad a WaPo-nak -, „nem pedig az ördög kapuja a lelkemnek.” Az, hogy úgy reklámozza magát, mint aki „jóslással kapcsolatos praktikákkal” foglalkozik, nem kelt bizalmat ehhez a kijelentéshez.

Még Muller kisasszony is becsapott, akiről azt kell mondanom, hogy nagyon örülök, hogy visszatért a katolikus egyházba. És nem csak a tarotról beszélek. Saját online jelenléte olyan oldalakat tartalmaz, ahol kijelenti, hogy az általa preferált névmás a [nőnemű] „ő”. Valaki, aki elfogadja ezt a gender őrületet azzal, hogy átadja magát a preferált névmások értelmetlenségének, azt már nagyon is valóságos értelemben becsapta az ördög. A sátán tudja, hogy az emberi természetről alkotott felfogásunk összezavarásával elpusztíthatja az Egyházat, a családot és magát a testünket is.

Hadd beszéljek a lehető legőszintébben. A Sátán téged akar.

Mindannyiunkat el akar pusztítani. Nyomorúságot és törést akar hozni az életünkbe, és végül el akarja lopni lelkünket az örök kárhozatra. Mindent megtesz, hogy elérje ezt a célját. Ha ez azt jelenti, hogy meggyőzzön téged arról, hogy a tarot kártya vagy más hasonló tevékenység „ártalmatlan”, akkor megteszi. Ha kacérkodunk bármilyen portállal, amit a sátán démoni céljai elérésére használ, az egyenlő a tűzzel való játékkal.

Nem ismerem Müller asszony életének részleteit vagy megtérésének történetét. Kérem Istenem, hogy teljesen vállalja fel a neveltetéséből fakadó katolicizmusát. De erős kétségeim vannak afelől, hogy a tarot, még jövendőmondó tulajdonságaitól megfosztva is, beváltható krisztológiai célokra. Szent Bonifác nem próbálta újrahasznosítani a pogány Donár tölgyét – hanem kivágta. Tours-i Szent Márton nem próbálta a kereszténységet szintetizálni a pogány templomokkal, amelyek az istenkáromlás és a durva erkölcstelenség helyszíneiként szolgáltak – lerombolta őket. A sátánnal és az eszközeivel nem lehet packázni.

Ezért kell minden katolikusnak egy papot megkérnie, hogy áldja meg otthonát. Ezért is kell gyakran gyónnunk és az Eucharisztia szentségét magunkhoz vennünk. Soha nem tudhatjuk, milyen gonosz erők munkálkodnak körülöttünk, melyeket tudatosan vagy tudtunkon kívül mások vagy mi magunk hívunk be.

Nincs okunk arra, hogy megpróbáljuk újrahasznosítani a tarotot és más pogány gyakorlatokat, ha belépünk az Egyházban működő hatalmas misztikus erőkbe. Miért foglalkoznánk a tarottal, ha rendelkezésünkre állnak Szent Faustina Kowalska, Avilai Szent Teréz vagy Keresztes Szent János írásai? Miért játszanál egy szabadkőműves okkultista által készített kártyapaklival, amikor imádkozhatod a rózsafüzért, elmélkedhetsz a keresztút stációin, vagy imádkozhatsz Krisztus kitett teste előtt? Ezeknek valódi lelki erővel bírnak és arra szolgálnak, hogy Isten misztikus életébe vonjanak bennünket.

Mivel többször jártam Afganisztánban, elmondhatom, hogy éreztem a sátán hatalmát. Nem akkor jött, amikor a 107 mm-es rakéták landolni kezdtek a táborban, vagy amikor AK-47-es lövedékek pattogtak körülöttem. Késő éjjel jött, amikor egyedül voltam a priccsen, amikor szomorú voltam, féltem és kétségbeesetten vágytam vigasztalásra. Ez a három jelző jól jellemzi az atomizált és elszigetelt amerikaiak nemzedékét, akik úgy érzik, hogy a szekularista, materialista kultúra ígéretei elárulták és megtörték őket. De megígérhetem nektek, hogy fájdalmas lelketek gyógyírja nem egy pakli kártyában található. Hanem egy Szentostyában, amely valóságosan Isten jelenléte a világunkban.

A cikk forrása angol nyelven

 

Ajánljuk még olvasásra:

Kérdezd a papot: Mi a helyzet a tarot kártyákkal? (karizmatikus.hu)

Létrehozva 2022. január 12.