A Schneider interjú #3: Rabszolgatársadalom?

alt

Schneider püspök figyelmeztet a hagyományos emberiség túllépésére irányuló jelenlegi törekvés negatív következményeire

Robert Moynihan: Az emberi történelem különböző időszakaiban az emberek megpróbálták átalakítani az emberiséget.

A római császárok azt követelték, hogy imádják őket, a keresztények pedig megtagadták, hogy meghajoljanak, vagy tömjént áldozzanak a császárnak. Ezért üldözték őket, megölték őket. A Szovjetunió egy új embert akart létrehozni, a Homo Sovieticust, a „szovjet embert”, aki többé nem az osztálytársadalom része, hanem inkább testvér lenne - a dolgozó férfiak és nők testvérisége.

De ez a társadalom összeomlott, ahogy a Római Birodalom is összeomlott. És ezt a saját életünkben láttuk.

Ön a Szovjetunióban nőtt fel. Mesélne nekünk valamit erről az új embertípus megteremtésére irányuló kísérletről és arról, hogy miért bukott meg?

Athanasius Schneider püspök: Igen.

Először is azért bukott meg, mert nem a teremtés egyszerű rendjén alapult, melyet Isten teremtett.

Tehát Isten a feltaláló, és bizonyos értelemben ő művész, a világegyetem, valamint az emberi élet és az emberi lény adott rendben való megalkotója.

És ha nem figyelsz egy lény vagy akár egy eszköz működésére, törvényeire, akkor az [idővel] összeomlik, nem működik.

Ugyanígy, amikor a kommunisták egy teljesen materialista társadalmat építenek fel, a lélek halhatatlanságának tagadásával, az örökkévalóság tagadásával, csak az időleges materialista szemlélettel, akkor ez ellentétes az emberi lény természetével.

Ez nem fog sokáig (tovább) működni.

Működhetett és működött is talán 70 évig, aztán összeomlott.

És hirdették az örök Szovjetuniót, a Vechny Sovetsky Soyuz-t, az örök kommunizmust - mindörökké! - még akkor is, ha ők nem hittek az örökkévalóságban.

Vagy más diktatúrákban, mint Hitleré. Hitler a Tausendjähriges Reichről („Ezeréves Birodalom”) beszélt. Az ezeréves uralomról. És ez 12 év után összeomlott.

És így lesz akkor is, amikor az emberek Isten terve ellenében olyan társadalmat hoznak  létre, mint a Homo Sovieticus.

Moynihan: Nos, egyeseknek az az érzésük, hogy jelenleg az ember átformálására és újjáalakítására tett kísérletnek egy újabb változatát tapasztaljuk meg.

Ezt talán globalizmusnak nevezzük.

De ez egy olyan globalizmus, amely óriási számítógépes teljesítményen alapul, a számítógépes chipek óriási memóriáján, melyek képesek rögzíteni minden vásárlást, amit az életünkben megtettünk, így el tudják dönteni, hogy a fánkot szereted-e, vagy a tojást.

És idővel egy olyan profilt tudnak rólad készíteni, ami később segíthet annak meghatározásában, hogy mitől félsz, mihez vonzódsz, és így az egyre növekvő információs társadalom, a globálisan terjeszkedő technológiai cégekkel, a „technokráciával” együtt úgy tűnik, hogy az emberi személyt egyfajta... szinte globális elmévé olvasztja össze.

Úgy tűnik-e, hogy ez olyasvalami, ami miatt aggódnunk kellene?

Scheider püspök: Természetesen. Mindannyian tanúi vagyunk ennek, hogy még a mindennapi életünkben is folyamatos ellenőrzés alatt állunk, a telefonok, és most már az utazások által is, melyeket megteszünk, most pedig az új, kötelező védőoltásokkal, amelyek szintén az ellenőrzés egyértelmű jelei, hogy nyomon tudjanak követni minket.

Tehát ezek annak a jelei, hogy az a személy, akit folyamatosan ellenőriznek, nem szabad, és akkor lényegében egy rabszolga, mivel nem vagy szabad.

Ellenőrzöttek vagyunk.

A rabszolgákat ellenőrzik.

Moynihan: Említi a nyomkövetést, de azért, mert van nálunk egy kártya vagy egy igazolvány, vagy azt mondja, hogy van valami magában a vakcinában?

Schneider püspök: Ezt nem tudom. Csak azt, hogy meg vagyunk jelölve.

Már fel van írva, az igazolvány száma, a zöld útlevél, vagy másik igazolvány, az összes időpontod.

És amikor utazol, akkor már ez van, fel kell mutatnod ezt.

Még akkor is, ha egy szupermarketbe mész, fel kell mutatnod a zöld igazolványt.

És ezt is természetesen rögzítik.

Moynihan: Azt mondja, hogy ez annak a jele, hogy nem vagyunk szabadok, vagy rabszolgák vagyunk. De nem pusztán arról van-e szó, hogy rendezettek és jól szervezettek vagyunk?

Schneider püspök: Nem, nyilvánvalóan jól szervezett dologról van szó.

Jól szervezett, jól szervezettnek kell lennie ahhoz, hogy egy rabszolgatársadalmat egyben tartson.

Ha nem jól szervezett, akkor nem tud egy tömeges rabszolgatársadalmat megtartani és irányítani.

Moynihan: De akkor kik lennének az irányítók? Van egy kifejezés a latinban: Quis custodiet ipsos custodes? „Ki fogják őrizni magukat az őrzőket?”

Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ennek az új, jól szervezett, rendezett, világméretű globális társadalomnak úgymond az „urai”, jóindulatúak, bölcsek, kedvesek és nagylelkűek ahelyett, hogy esetleg rosszindulatúak, kegyetlenek lennének, és valójában kizsákmányolnák az emberiséget, amely felett ilyen teljes ellenőrzést gyakorolnak?

Schneider püspök: Teljesen naiv lenne azt feltételezni, hogy azok, akik ilyen jól szervezett ellenőrzést végeznek, jóindulatúak.

Mert ha korlátozod a szabadságot, az nem jóindulatú.

Nagyon tetszik Massachusetts állam mottója: „Élj szabadon, vagy halj meg”.

Moynihan: Azt hiszem, ez New Hampshire...

Schneider püspök: New Hampshire, elnézést. New Hampshire, ahol nemrég jártam.

És ez az, amikor valakit ilyen módon kezdek ellenőrizni, az önmagában nem jóindulatú.

Mert nem gyerekeket irányítok, akiknek nem lehet okuk rá - akkor azért kell irányítanom, hogy megvédjem őket -, hanem felnőtt személyeket irányítok, akiknek megvan a saját akaratuk, szabad akaratuk, akiknek megvan a saját értelmük.

És így átalakítom a társadalmat... mondhatnám jóindulatúan, egyfajta kisgyerekké, aki nem tudja, hogyan kell érvelni, hogyan kell viselkedni, vagy rabszolgává.

Én inkább arra hajlok, hogy idővel (az idő múlásával) rabszolgaként kezelnek minket, ezekkel a gyönyörű kifejezésekkel és a védelmezők képeivel...

(Folyt.)

A cikk forrása angol nyelven

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.