A megmondók

alt

Ha nem tudta volna a kedves olvasó, a megmondóembereket manapság már díjazzák is. Az elismerés, amit a hangzatos JOY Social Media Awardon (igen, ez egy magyar rendezvény) adnak át, egyfajta pozitív ösztöke azoknak, akik rendelkeznek azzal a belső indíttatással, hogy a véleményüket a közösségi médiában általános érvényűvé tegyék. 

Röstellem, de megint ide kell hoznom egy idegen szót: influencer (nem csak én érzem a hasonlóságot e szó hallatán az influenzára, a szövegszerkesztő is bepirosozza, és azt ajánlja helyette). Szóval az influencerek korát éljük, a szó, jelentése szerint befolyásoló személyeket takar. Az internet világában ők azok, akik megmondják a tutit. Nem merültem el ezidáig a témában, és nem is fogok jobban, de amikor szembejött velem a hír, miszerint már ötödik alkalommal díjazták őket, belekukkantottam, hogy miről is van szó. 

Nos, először lássuk, hogy mi is ez a JOY Social Media Award? Összesen tíz kategória negyven jelöltje közül díjazzák a legőszintébbnek, legkreatívabbnak és a leginspirálóbbnak talált tartalomgyártókat. A kiírás szerint a szavazatokat a közönség adja le. Alberti Petra, a JOY Magazin főszerkesztője a díj átadása kapcsán arról beszélt, hogy a JOY SMA az értéket díjazza a közösségi médiában.
Átfutottam ezeket az értékeket közlő példaképeket, azokat, akik a különböző kategóriák nyertesei lettek. Vannak köztük valóban példaértékű emberek, de a többségük megkérdőjelezhető példákat képvisel. Nem fogom őket felsorolni, aki kíváncsi, járjon utána.

Összeségében elmondható róluk, hogy az egyénközpontúságot, az „énerőt”, a „szeresdatested” népszerűsítik, jól beleilleszkedve napjaink ideológiáiba (csak egy példa: a „szülővagyok” kategória győztese az a melegjogi aktivista, aki nyíltan fellép a hagyományos, életátörökítő családmodell ellen).

Elszakadva a díjversenytől azt találtam, hogy nem is ők a legkeresettebb influencerek. Itt még elkeserítőbb a kép. Vannak hivatásszerű celebritások, akik jól felfogott anyagi érdekből lépnek elő „megmondókká”. Véleménybe csomagolt marketingtevékenységet folytatnak. És ott van az a rengeteg fiatal, akik talán fel se fogják azt a felelősséget, hogy mit jelent befolyásolni valakit, hisz legtöbbjük is befolyásolás alatt van. Jó, akad persze olyan is, aki hasznos tartalmat állít elő, fontos dolgokról beszél.

Kérdés viszont az, hogy miért van igény napjainkban arra, hogy befolyásoljanak? Ez így nem pontos, hisz a befolyásolók irányából mindig is volt erre igény. Viszont ők ezidáig igyekeztek ezt a tevékenységet leplezni. Vagyis úgy befolyásolni, hogy azt ne vegye észre a befolyásolt.

Most pedig tömegek kattannak rá arra, aminek már a neve is az: influencer, vagyis befolyásoló. Talán belénk kódolt igény a gondolatbálványozás, az elmeirányítás, vagy csak egyszerűbb, kényelmesebb, ha mások mondják meg, mit gondoljunk.

Ki tudja? Az viszont így, felületes betekintés után is feltűnt, hogy a legkeresettebb tartalmak úgy hirdetik az egyediség himnuszát, hogy közben uniformizálják a gondolatot. A mindenek feletti szabadság hangsúlyozása közben a testi-szellemi végességnek a béklyóját éltetik. A szellem függetlensége mellett kardoskodva a materiális javakat éltetik. 

Csütörtökön Horváth Mihály „A csalás anatómiája” című írását a bűnbeesés történetével kezdte. Talán a kígyó volt az első influencer, befolyásoló, és azóta nem tudjuk igazán, hogy mi az a szabad akarat, amit Istentől kaptunk. Szükségünk van a megmondókra. És egyre inkább olyanokra, akik nem helyezik magasra az eszmei értékeket, és nem szembesítenek minket gyengeségeinkkel. Olyanok kellenek, akik igazolást adnak, és nem igazodást, akik a tetteinkhez alakítják az ideológiát és nem az örökérvényűhöz.
A közösségi média lehetőséget ad arra, hogy számolatlanul elárassza a teret ilyenekkel, csak válogatni kell, hogy éppen mi passzol hozzánk leginkább. Valóban elfogadott lett a kígyó hízelgése: „ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz.” Majd mi eldöntjük magunktól, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem kellenek nekünk állandó igazságok, nem kell nekünk szabad akarat, nekünk az alma kell!

Kikerülni nehéz a megmondókat, de kételkedni bennük azért lehet. A szabad akarat tudja, hogy ami szabad, az nem feltétlenül jó, hogy az önhitt nem feltétlenül erő, az önmegvalósítás pedig nem egyenlő a kiteljesedéssel.

Legyünk hálásak, hogy olyan Urunk van, aki leveszi rólunk azt a terhet, hogy jó és rossz között válasszunk, de mégis hagy szabad akaratot, hogy döntsünk. Nem befolyásol, nem irányít, de irányt ad.

Jó tudni, hogy Jézus Krisztusban örök igazodási pontot helyezett elénk. Én inkább ennél maradok, mint az influencereknél.

Forrás

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.