Waldorf iskola?

Mayer Mihály pécsi megyés püspök írása az Új Dunántúli Napló 2000. szept. 21-i számában

Szeptember 7-én a Dominikánus Házban bemutatkozót tartottak a Waldorf-pedagógia képviselõi. Tudjuk, hogy mostanában foglalkoznak egy pécsi Waldorf-iskola szervezésével. Hallottuk, hívõ katolikus pedagógusok is mintegy invitálást kaptak már az iskolában való részvételre. Ezért fontos, hogy valóban lássuk, mit is jelent a Waldorf-pedagógia. Néhány pontot villantsunk fel abból, amit egy keresztény hívõnek jó tudnia errõl.

Az elsõ iskolát 1919-ben alapították Stuttgartban. Alapítója Rudolf Steiner és a Waldorf Astoria cigarettagyár Molt nevû tulajdonosa. Rudolf Steiner (1861-1925) gnosztikus-okkultista gondolkodó, az “antropozófia” elindítója, amelyet õ maga “szellemtudománynak”, illetve “titkos tudománynak” (okkult tudomány) nevezett. Ez az antropozófia a mai New Age fontos elõfutára. “A titkos tudomány körvonalakban” címû, 1910-ben írt mûvében Steiner leírja hitét: “Megvan a lehetõség arra, hogy az ember a benne szunnyadó képességek kifejlesztésével a rejtett világba behatoljon”. Az ehhez való “módszer”-t az ázsiai vallásokból és az ókori gnoszticizmus szektáinak hagyományrendszerébõl meríti Steiner. A módszer lényegében az ezoterikus meditáció. A tartalmak, amelyekre így Steiner “rábukkant”, szintén megfelelnek a hindu kozmológiának és a gnoszticizmus meseszerû világmagyarázatának (pl. az emberi lélek rétegeirõl, az asztráltestrõl, az ún. “akasha-krónikáról”). (A gnosztizmus az 1-5. században elterjedt, keleti tartalmú, keresztényellenes, “kozmikus” jellegû keverékvallási mozgalom volt a Római Birodalomban számtalan szektával.)

A “nem látható világ” megismerésével kapcsolatban Steiner határozottan elveti a bibliai kinyilatkoztatást, a világképpel kapcsolatban elveti a keresztény teológiát. Steiner a világ-eredetet magyarázó gnosztikus
képeibõl, melyekben hemzsegnek a hierarchiákba rendezõdõ hatalmas szellemek, teljességgel kimarad a személyes Isten. Ám nem lebecsült szerepet ad Lucifernek: “a luciferi hatás révén az ember függetlenné
vált bizonyos meghatározó erõktõl, amelyeknek azelõtt akarat nélkül átadta önmagát. Most már saját elhatározása volt. A szabadság a
luciferi hatás eredménye”. Steiner feleségével együttmûködve adta ki éveken át a “Lucifer” címû folyóiratot. “A szabadság filozófiája” címû könyvével (magyarul megjelent az Édesvíz Kiadónál) a modern liberalizmus egyik tanítójának bizonyult.

Steiner maga hangsúlyozta, hogy “mi az antropozófia megvalósítására törekszünk a Waldorf-iskolákban és amit az antropozófia területén nyerünk, gyakorlattá akarjuk formálni a tanításban”. (idézi: Christian Gratenau: Rudolf Steinertõl Jézus Krisztusig. Primo Kiad. Bp. 1991.) A Thomas Plöger Verlag-nál jelent meg több kritika mellett Franz J. Kramer: “Waldorf-iskolába adjam-e a gyermekemet?” c. mûve, amelyben a történelem-német szakos tanár, aki a Német Püspökkari
Konferencia iskolaügyi referense, leírja a pedagógiai aggályok egész sorát, és arra a következtetésre jut, hogy keresztény nevelés a Waldorf-iskolákban folyó globális antropozófiai emberképzés miatt nem lehetséges. Érdeklõdõ híveink számára még ajánlhatom az “Ethos” 2000/2. számában megjelent közleményt a témával kapcsolatban, amelynek nyomán a következtetésünk ugyancsak negatíve alakul a Waldorf-iskola keresztény családok általi használhatóságával kapcsolatban.”

Forrás

Az ősmagyar spiritualitás, a jóga, a vegánság és a Waldorf iskola összefüggéseiről itt olvashatsz.

Létrehozva 2021. március 26.