Medjugorje és a megdönthetetlen bizonyítékok (1)

alt

Az alábbiakat Mark Mallett (Kanada) volt televíziós újságíró és díjnyertes dokumentumfilmíró írta.

A Medjugorje jelenések tanulmányozására a XVI. Benedek pápa által kinevezett Ruini Bizottság nagy többséggel úgy döntött, hogy az első hét jelenés „természetfeletti” volt, a Vatican Insider  beszámolóban kiszivárogtatott megállapítások szerint. Ferenc pápa a Bizottság jelentését „nagyon, nagyon jónak” nevezte. Miközben kifejezte személyes szkepticizmusát a napi jelenésekkel kapcsolatban (később foglalkozunk ezzel), nyíltan dicsérte a megtéréseket és gyümölcsöket, melyek továbbra is történnek Medjugorjében, ami tagadhatatlanul Isten munkája, nem pedig egy „varázspálca”[1] eredménye.

Ezen a héten csak kapom a leveleket a világ minden tájáról az emberektől, hogy elmondják nekem a legdrámaibb megtéréseket, melyeket a Medjugorjében tett látogatásuk során megtapasztaltak, vagy hogy ez egyszerűen „a béke oázisa”. A múlt héten írt valaki arról, hogy egy pap, aki elkísérte a csoportját, azonnal meggyógyult az alkoholizmusból, amíg ott volt. Szó szerint több ezer ehhez hasonló történet létezik.[2] A következő ok miatt folytatom Medjugorje védelmét: Krisztus küldetésének céljait célozza, nyíltan.

Tényleg, kit érdekel, hogy a jelenéseket valaha is jóváhagyják, amíg ezek a gyümölcsök? 

A néhai Stanley Ott püspök (Baton Rouge, LA) megkérdezte Szent II. János Pált:

„Szentatya, mit gondol Medjugorjéről?” A Szentatya tovább ette a levesét, és így válaszolt: „Medjugorje? Medjugorje? Medjugorje? Csak jó dolgok történnek Medjugorjében. Az emberek imádkoznak ott. Az emberek elmennek gyónni. Az emberek szentségimádást végeznek, és az Istenhez fordulnak. És úgy tűnik, csak jó dolgok történnek Medjugorjéban.” – mondta ezzel kapcsolatban Harry J. Flynn érsek, a medjugorje.ws számára.     

Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa jó gyümölcsöt.” (Mt 7,18)

36 év után sem változott ez. De látni, ahogy a szkeptikusok ezt mondják: ”A Sátán is alkothat jó gyümölcsöt!” Ők ezt Szent Pál figyelmeztetésére alapozzák:

„Az ilyenek álapostolok, álnok munkások, akik csak a látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai. S ez nem csoda, hiszen a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagy dolog tehát, ha a szolgái is az igazság szolgáinak akarnak látszani. Végük méltó lesz tetteikhez.” (2Kor 11, 13-15)

Valójában Szent Pál ellentmond ezen érvüknek. Mert azt is mondja, hogy megismerni a fát a gyümölcseiről: Végük méltó lesz tetteikhez”. A megtérések, gyógyulások és hivatások, melyeket Medjugorjében láttunk az elmúlt három évtizedben, túlnyomórészt hitelesnek bizonyultak, mivel ezek közül is sokan Krisztus hiteles világosságát hordozzák, bárhová is mennek. És azok, akik ismerik a látnokokat, igazolják alázatosságukat, integritásukat, odaadásukat és szentségüket.

A Sátán „jelekkel és csodákkal” hazudhat. De jó gyümölcsökkel? Nem. A férgek a végén előbújnak.    

Ironikus módon Jézus maga mutat rá missziójának gyümölcseire, mint hitelességének bizonyítékára:

Ezért így felelt nekik: „Menjetek és jelentsétek Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek meg hirdetik az evangéliumot. 23Boldog, aki nem botránkozik meg rajtam!” (Lk 7,22-23)

Valójában a Hittani Kongregáció megcáfolja azt az elképzelést, miszerint a gyümölcsök irrelevánsak. Kifejezetten utalnak annak fontosságára, hogy egy ilyen jelenség…

… gyümölcsöt terem, mely alapján maga az Egyház a következőkben meg tudja ítélni az események valódi természetét…
Eljárási normák a feltételezett jelenések és kinyilatkoztatások megítéléséhez” n. 2

Medjugorje állításai semmivel sem kevésbé lenyűgözőek: több mint 400 orvosilag dokumentált gyógyulás, több mint 600 dokumentált papi hivatás és többezer világméretű szolgálat.

De sokan megsértődnek ezeken, mivel a szkeptikusok továbbra is állítják, hogy a fa rossz. Ami igazán felvet egy jogos kérdést, hogy milyen szellem alatt működnek ők. Kétségek és fenntartások? Tiszta sor. Aktív módon megpróbálják megsemmisíteni és lejáratni a megtérések és hivatások egyik legnagyobb fellegvárát? Ez ellentétes azzal, amit az Egyház és még a mostari püspök is kért: 

Megismételjük, hogy abszolút szükséges, hogy továbbra is elmélyítsük az elmélkedést és az imát bármilyen állítólagos természetfeletti jelenség közepette mindaddig, amíg nincs döntő szó a kérdésben. - Dr. Joaquin Navarro-Valls, a Vatikáni sajtóiroda vezetője, Catholic World News, 1996. június 19.

Medjugorje leghangosabb ellenzői szerint mindez nem más, mint egy démoni megtévesztés, nagy szkizma a kifejlődés során. Őszintén hiszik, hogy a megtértek milliói, több száz, ha nem több ezer pap, akik ott kaptak hivatást, és sokan mások, akik így vagy úgy meggyógyultak... hirtelen a szemétbe dobják katolikus hitüket, és elszakadnak az Egyháztól, ha a pápa negatív döntést hoz, vagy ha „Miasszonyunk” ezt mondja nekik (mintha ostoba, emocionális, megkülönböztetés-nélküli  jelenés-vadászok lennének, akik nem képesek spirituálisan működni Medjugorje nélkül). Valójában a pletyka az, hogy a pápától azt várják, hogy Medjugorjét hivatalos máriás kegyhellyé emelje, hogy biztosítsa a zarándokok megbízható lelkipásztori gondozását.

Frissítés : 2017. december 7-től Ferenc pápai küldött érkezett Medjugorjébe, Henryk Hoser érsek. A „hivatalos” zarándoklatok tilalmát feloldották:

A medjugorjei áhitat megengedett. Ez nem tiltott, és nem kell titokban gyakorolni... Ma az egyházmegyék és más intézmények szervezhetnek hivatalos zarándoklatokat. Ez már nem jelent problémát ... A volt Jugoszlávia korábbi püspöki konferenciájának rendelete, amely a balkáni háború előtt óva intett a püspökök által szervezett zarándoklatoktól Medjugorjében, már aktualitását vesztette. - Aleteia, 2017. december 7   

2019. május 12-én Ferenc pápa hivatalosan engedélyezte a zarándoklatokat Medjugorjébe „ügyelve arra, hogy megakadályozzák, hogy ezeket a zarándoklatokat az ismert események igazolásaként értelmezzék, melyekhez további egyházi vizsgálat szükséges”- mondta egy vatikáni szóvivő.[3] Mivel Ferenc pápa már kifejezte helyeslését a Ruini Bizottság jelentését illetően, újra, „nagyon, nagyon jó” kifejezéssel,[ 4] úgy tűnik, a kérdőjel Medjugorjét illetően gyorsan eltűnik.

Másrészt, ha szeretnéd látni azt, ahogy az ördög valóban dolgozik Medjugorjében - olvasd el ezt.  

Azoknak védelmében, akik félnek Medjugorjétől, közülük sokan annak a rágalomhadjáratnak az áldozatai, melyet itt fejtettem ki: Medjugorje… What You May Not Know (Medjugorje… Amit nem lehet tudni). Ennek eredményeként felmelegítenek több „megdönthetetlen bizonyítékot”, melyek „bizonyítják”, hogy Medjugorje hamis. Ezeket a kifogásokat két részre bontjuk: az első a magánkinyilatkoztatások megkülönböztetésének fontos szempontjaival foglalkozik; a második azokra a jellemző félreértésekre, dezinformációra és nyílt hazugságokra vonatkozik, melyek az évszázad leghíresebb jelenéseinek helyszínén terjednek.    

I. FEJEZET

A megdönthetetlen bizonyíték mentalitás

A hiperracionalista korszakban kialakult egyfajta „megdönthetetlen bizonyíték” mentalitás, ahol a szkeptikusok a legkisebb gyengeséget, egy negatív gyümölcsöt, egy megkérdőjelezhető üzenetet, egy rossz arckifejezést, egy jellemhibát keresnek, mint „megdönthetetlen bizonyítékot”, hogy a medjugorjei vagy másutt való jelenések hamisak. Ez a három általános „megdönthetetlen bizonyíték”, mely néhány kritikus szerint érvénytelenít egy egész jelenséget: 

I. A látnoknak szentnek kell lennie

Éppen ellenkezőleg: éppen úgy, ahogy Isten az égő bokorban megjelent Mózesnek, miután meggyilkolt egy egyiptomit, úgy a jelenések, fordulatok, látomások stb. azokhoz érkeznek, akiket Isten kiválaszt - nem azokhoz, akik arra méltóak.

… Az Istennel való egység a szeretet által nem szükséges a prófécia ajándékához, és így ezzel időnként még a bűnösöket is megajándékozták … - XIV. Benedek pápa, Heroic Virtue , Vol. III. 160. old. 

Mint olyat, az Egyház elismeri, hogy az Isten által választott eszköz gyarló. És bár azt várják, hogy az ennek a léleknek adott jelenések a növekvő szentség gyümölcsét is hordozzák, a tökéletesség nem a „bizonyíték” előfeltétele. De még a szentség sem garancia. Szent Hannibál, aki a La Salette-i Melanie Calvat és Isten szolgája, Luisa Piccarreta lelkivezetője volt, ezt írta: 

Számos misztikus tanítását hallottam, és mindig azt gondoltam, hogy még a szent személyek, különösen a nők tanításai és fordulatai megtévesztést tartalmazhatnak. Poulain még olyan szenteknek is tulajdonít hibákat, akiket az Egyház az oltáron tisztel. Hány ellentmondást látunk Szent Brigitta, Agreda Mária, Catherine Emmerich, stb. között. A kinyilatkoztatásokat és a fordulatokat nem tekinthetjük a Szentírás szavának. Néhányat el kell hagyni, másokat helyes és körültekintő jelentéssel megmagyarázni. -Szent Hannibal Maria di Francia, levél Liviero a Città di Castello püspöknek, 1925 (saját kiemelés)   

Teljesen megdöbbent, hogy néhány kritikus mennyire brutálisan viselkedik az állítólagos látnokokkal szemben - mintha homokzsákok lennének, és nem emberek. Fogalmuk sincs, hogy a látnokokat mennyire üldözik, gyakran elutasítják a püspökök, közösségük tagjai és akár a családjuk is.

Ahogy Keresztes Szent János mondta:

... ezek az alázatos lelkek - bár messze nem akarnak bárki tanítója lenni - hajlandóak más utat választani, mint amit követnek, ha erre szólítják őket. –Keresztes Szent János, A sötét éjszaka, Első könyv 3. fejezet, n. 7  

II. Az üzeneteknek hibátlannak kell lenniük

Éppen ellenkezőleg, Joseph Iannuzzi tiszteletes, a misztikus teológus, akinek a munkáját a Vatikán elismerte, megjegyzi:

Egyeseknek sokkoló lehet, hogy szinte az összes misztikus irodalom tartalmaz nyelvtani hibákat (forma) és esetenként doktrinális hibákat (tartalom). —Hírlevél, a Szentháromság misszionáriusai, 2014. január – május    

Ratzinger bíboros szerint ennek oka az, hogy emberekkel, és nem angyalokkal van dolgunk:

…de nem is szabad úgy elképzelnünk, mintha egy pillanatra föllebentették előttük a másvilágot takaró fátyolt, és a mennyország a maga valóságában mutakozott volna meg előttük, ahogyan - reményünk szerint - majd az Istennel való végső egyesülés állapotában történik. Inkább azt kell mondanunk, hogy a képek a felülről érkező hatásból és az észlelő személyben, azaz a gyermekekben rejlő lehetőségekből tevődik össze. - Fatima üzenete, vatican.va   

A teológiai háttér, az oktatás, a szókincs, az intelligencia, a képzelet… mind olyan szűrők, melyeken átmennek a kinyilatkoztatások - szűrők, jegyzi meg Iannuzzi tiszteletes, melyek akaratlanul is megváltoztathatják az üzenetet vagy annak jelentését.

A körültekintéssel és a szent pontossággal összhangban az emberek nem tudnak úgy foglalkozni a magánkinyilatkoztatásokkal, mintha kánon könyvek vagy a Szentszék rendeletei lennének. Például ki tudja teljes mértékben megerősíteni Catherine Emmerich és Szent Brigitta látomásait, amelyek nyilvánvaló eltéréseket mutatnak? -Szent Hannibal, levél Fr. Peter Bergamaschi részére, aki közzétette a bencés misztikus, a Szent M. Cecilia összes kiadatlan írását; Hírlevél, a Szentháromság misszionáriusai, 2014. január – május

Valóban szerkeszteni kell ezeknek a szenteknek az írásait, és időről-időre eltávolítani a hibákat. Megdöbbentő? Nem, emberi. A végeredmény: 

A hibás prófétai szokások ilyen eseti előfordulásai nem vezethetnek a próféta által közölt természetfeletti tudás egészének elítéléséhez, ha azt megfelelően megkülönböztetik, hogy hiteles próféciának minősüljön. Az ilyen személyek boldoggá vagy szentté avatása céljából történő vizsgálata esetén nem szabad elutasítani ügyeiket XIV. Benedek szerint mindaddig, amíg az egyén alázatosan elismeri hibáját, amikor erre felhívják figyelmét. Dr. Mark Miravalle, Private Revelation: Discerning With the Church, p. 21

Továbbá az Egyház sosem választ el egy vitatható részletet a misztikus írásainak teljes kontextusából.

Bár írásaik egyes részeiben a próféták leírhattak valamilyen doktrinális hibát, de írásaik kereszthivatkozásai feltárják, hogy az ilyen doktrinális hibák nem voltak „szándékosak”. -Joseph Iannuzzi tiszteletes, Hírlevél, a Szentháromság misszionáriusai, 2014. január – május  

 III. Ez egy magánkinyilatkoztatás, tehát nem kell elhinni.

Ez technikailag igaz, de fenntartásokkal. Túl gyakran  nem „megdönthetetlen bizonyíték” ez az érv, hanem csalás és ámítás (lásd Racionalizmus és a misztérium halála). Éppen ellenkezőleg mondja XIV. Benedek pápa:

Az, aki magánkinyilatkoztatást kap, hinnie kell, és engedelmeskednie a parancsnak, vagy Isten üzenetének, ha ezt kapja elegendő bizonyítékkal... Mert az Isten szól hozzá, legalábbis másvalaki segítségével, ezért elvárja, hogy higgyen; ennél fogva hinnie kell Istennek, aki megköveteli tőle, hogy ezt tegye. - Hősies erény, III. Kötet, 1. o. 394

Szent XXII. János pápa ezt mondja:

Kérjük, hogy hallgassátok egyszerű szívvel és őszinte elmével Isten Anyjának üdvözlő figyelmeztetéseit… A római pápák… Ha beiktatják őket az isteni kinyilatkoztatások őrzőivé és értelmezőivé, ahogy a Szentírásban és a hagyományban szerepel, akkor azt is kötelességüknek tartják, hogy ajánlják a hívők figyelmébe – amikor, felelősségteljes vizsgálat után, a közjó érdekében elbírálják - a földöntúli világosságot, mely Istent örömmel tölti el, hogy bizonyos kiváltságos lelkek számára szabadon szétossza, nem azért, hogy új tanokat javasoljon, hanem hogy vezessen minket viselkedésünkben. – Boldog XXIII. János Pápa, Pápai Rádióüzenet, 1959. február 18., L'Osservatore Romano. 

Tehát elutasítható egy magánkinyilatkoztatás?

Azok számára, akik kinyilatkoztatásban részesülnek, és akik bizonyosak abban, hogy az Istentől származik, kötelező a határozott beleegyezés? A válasz igenlő… - XIV. Benedek pápa, Hősies erény, III. Kötet, 390. o. 

És mindaddig, amíg a kinyilatkoztatás összhangban áll Krisztus nyilvános kinyilatkoztatásával.

Nem arra szolgálnak ugyanis [az ún. „magán” kinyilatkoztatások], hogy Krisztus végleges kinyilatkoztatását "kiegészítsék" vagy "tökéletesítsék", hanem azt kell elősegíteniük, hogy az adott korban tökéletesebben lehessen abból élni. Az egyházi Tanítóhivatal irányítása alatt a hívők hitérzéke különbséget tud tenni és meg tudja állapítani, mi az, ami egy ilyen kinyilatkoztatásban Krisztusnak vagy az Ő szentjeinek igaz fölszólítása az Egyház felé.

A keresztény hit semmi olyan "kinyilatkoztatást" nem fogadhat el, mely fölülmúlni vagy javítani akarja azt a kinyilatkoztatást, melynek beteljesedése Krisztus. Így nem fogadható el néhány nem keresztény vallás és néhány újabb szekta, amelyek ilyen "kinyilatkoztatásokra" alapulnak. (KEK, 67)     

Mindez azért, mivel a magánnyilatkozás nem része Krisztus végleges nyilvános kinyilatkoztatásának,

A katolikus hit közvetlen sérelme nélkül megtagadhatja valaki a magánkinyilatkoztatáshoz való közvetlen beleegyezést mindaddig, amíg ezt „szerényen, nem ok nélkül és megvetés nélkül” teszi. —XIV. Benedek pápa, Hősies erény, Vol. III. 397; Magánkinyilatkoztatás: Megkülönböztetés az Egyházzal, 38. oldal   

Medjugorje vonatkozásában különösen a „nem ok nélkül” résszel kell foglalkozni… [5]

(folyt.)

Medjugorje és a megdönthetetlen bizonyítékok (2)

Medjugorje és a megdönthetetlen bizonyítékok (3)

Medjugorje és a megdönthetetlen bizonyítékok (4)

A cikk letöltése egy dokumentumban (pdf, 20 oldal)

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.