Csenrézi és a dalai láma

Hátborzongató volt ezt elolvasnom.  Ha belegondolok, hogy az ezogoruk közé sorolt egyházi főméltóságról szóló cikk mellett van még egy link a videóra, hogy megnézd és MEGKAPJAD azt az áldást, amivel tulajdonképpen beavatnak valamibe, aminek semmi köze Jézushoz, a kereszténységhez… Nem folytatom. És nem is ajánlom senkinek, akinek katolikus hite kicsit is fontos az üdvösségszerzés földi ideje alatt.

 

A Csenrézi meghatalmazás a gyakorló buddhisták számára tanítás és beavatás is egyben

Csenrézi az együttérzés bodhiszattvája, aki a bennünke rejlő segítőkészséget, odafordulást, és a szeretet képességét testesíti meg.

A tibeti buddhista hagyományban Csenrézi (szkt. Avalokitesvara) az együttérzés bodhiszattvája, aki az őseredeti természetünknél fogva mindannyiunkban benne rejlő önzetlen segítőkészséget, odafordulást, és a megkülönböztetés nélküli szeretet képességét testesíti meg, s hívja életre. A hétköznapi tudat számára istenség, akihez évszázadok óta imával fordul minden tibeti ember. Az elmélyült buddhista gyakorló számára azonban Csenrézi, a tudatunk tiszta természetében öröktől bennünk élő képesség mások önzetlen segítésére. Az összes lény között létező kölcsönös összetartozás (kölcsönös függés) mindent átható mély felismeréséből táplálkozik együttérzése ereje. A buddhista hagyomány szerint ezt a tudatállapotot hosszú gyakorlással lehet elérni, s ehhez a gyakorláshoz egy erre jogosult mester beavatása és áldása szükséges (sic!).

A tibeti buddhista hagyomány szerint a mindenkori dalai láma, így Őszentsége a XIV. Dalai Láma is az együttérzés bodhiszattvájának, Csenrézinek a megtestesülése. (Forrás: esoguru.com)

Létrehozva 2011. november 30.