Bőszmagyar

(részlet egy levelezőlistáról) “Bőszmagyarnak ebben a kontextusban kifejezetten azt a viselkedést hívom, ami elferdíti a valódi magyar nemzeti öntudatot, a történelmünket félremagyarázva és kicsavarva a magyarság hamis felsőbbrendűségét hirdeti, vallás tekintetében pedig keresztény álcával jól-rosszul eltakart (vagy éppen nyíltan felvállalt) újpogányságot, sámánizmust, szinkretizmust és okkult tanokat hirdet (lásd a “Hétboldogasszony kápolna” esetét, ahol hét pogány istennő templomához katolikus plébániáktól próbáltak pénzt gyűjteni).

A bőszmagyarok olyan dolgokra akarnak büszkék lenni, amik valójában nem léteznek, nem történtek meg: hogy Jézus sumér-magyar volt, hogy a magyarok az atlantisziak leszármazottai, hogy tőlünk ered az ősi indiai, japán és maja kultúra, hogy mi találtuk fel a világon elsőként a nadrágot és a vegetarianizmust, sőt talán a tüzet, a kereket és az írást is, hogy az általuk kreált ál-ős-sámánhit a legigazabb vallás, ami egyedül ismeri az Istent, és a kereszténységet csak a gonosz nyugati papok kényszerítették a népre, kiirtva ezzel minden ősi értéket és tudást.

Aki a valódi magyarságra akar büszke lenni, annak ki kell mondania, hogy a bőszmagyarizmus hamis és káros. Igaz, a napórát nem mi találtuk fel, de a biztonsági gyufát, a golyóstollat vagy a dinamót például igen. Nem az ősmagyar-újpogány sámánizmus az igaz hit, viszont vannak nagy szentjeink az Árpád-háztól egészen napjainkig.

Igaz, sok pofont kaptunk a történelemtől, de sosem adtuk fel a szabadságért való küzdelmet. Igaz, nem az atlantisziak örökösei vagyunk, de ezeréves kultúránk — illetve a honfoglalás előtti történelmünk is — igen gazdag, és a maga nemében páratlan. Igaz, nem vagyunk világhódító nép, de az egész világon ott vagyunk, mind földrajzi értelemben, mind a magyarok munkásságát tekintve. Igaz, kis ország vagyunk, de sportban, művészetben, tudományban még a rossz körülmények és kevés támogatás ellenére is világraszólót tudunk alkotni.

Nem mi vagyunk az elmúlt néhány évszázad történelmének nyertesei, de legalább nem hordozunk olyan súlyos “örökséget”, mint a németek Hitlerrel vagy az oroszok a kommunizmussal. Nem akkora a keresztények aránya, mint mondjuk Lengyelországban, de legalább nem robbantunk pokolgépet a vallásunk nevében, mint például Írországban.

Én a valódi magyarságra akarok büszke lenni, nem holmi “hálivúdi” cukormázas mesébe illő hamisított történelemre és kultúrára. Én az ezeréves keresztény Magyarország hitét akarom követni, nem valami New Age eszmék alapján gyúrt újpogányságot. Fenntartom a jogot, hogy miközben szeretem a határon túli magyarságot és fájnak a népünk történelmi és friss sebei, nem gyűlölöm azokat a népeket és hatalmakat sem, amiket — akár joggal, akár tévedésből — felelősnek tartok ezekért a sebekért.”

 

Létrehozva 2019. december 8.