Részletek Dr. Gerhard Bergmann “Jézus Krisztus, Mohamed, Buddha vagy a hinduizmus” c. könyvéből

(A Szent Margit Lap 65-66., 69-71. számában megjelent cikkek nyomán.) 

 5.5. Az üdvösség útja

 a) Az üdvösség útja Mohamednél

A mohamedánok soha nem vitázhatnak a Korán fölött. Jó azonban, ha minél többet tudnak belőle kívülről. A mohamedanizmus öt fő vallási kötelességet vés az ember szívébe. Ezekkel vezeti Mohamed követőit az üdvösség útján: 

5.5.1. „Nincs isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája.” Ez hitvallás, melyet minden hívő moszlimnak naponta el kell mondania. 

5.5.2. Az imádság: mondd el a rituális imádságot és végezd el a rituális tisztulást ötször napjában. „A fogmosás után elmondott ima hétszeresen jobb, mint fogmosás nélkül.” 

5.5.3. A böjtölés: böjtölj egész Ramadán hónapban, minden nap napkeltétől napnyugtáig. 

5.5.4. Az alamizsnálkodás: fizesd meg az alamizsna-adódat, ezzel is sanyargasd meg magadat. 

5.5.5. A zarándoklás: életedben legalább egyszer el kell zarándokolnod Mekkába. 

Mohamed törvényvallást alkotott. Vallásában nincs fejlődési lehetőség, a túlvilágról alkotott képe durván, érzékien primitív. De megtörténhet, hogy az öt fő kötelesség legszigorúbb betartása is hiábavaló, mert mindenki felett ott lebeg a hideg könyörtelen végzet, Allah zsarnoki hatalma. A Mohamed által kijelölt üdvösség-útban döntő a betű szerinti engedelmesség; a lelkiismeret és az érzület nála szóba sem jönnek.

b) Az üdvösség útja a hinduizmusban

India hinduizmusában (és némi eltéréssel a buddhizmusban) az emberek vallásos tudatában a lélekvándorlás vagy újjászületés tana gyökerezik a legmélyebben. Az élet értelme, célja abban van, hogy kiszabadítsuk magunkat a megtorlás törvényének polipkarjai közül és kitörjünk a lélekvándorlás körforgásából. Ez csak egy úton történhet, ha az ember minden olyan cselekedetet elkerül, mely újabb jogtalanságot szül. Mert az elkövetett jogtalanság megtorlás után kiált. Hogy pedig cselekedeteim során ne adjak okot a megtorlásra, azaz végigjárhassam az üdvösség útját, három dologra van szükségem: 

5.5.6. ismeretre és megvilágosodásra, melynek eléréséhez szükség van a jógára, melynek nyolc fokozatával el lehet jutni a legmagasztosabb állapotba, az istenivel való egyesülés állapotába; 

5.5.7. vallásos gyakorlatokra az istenek felé, melyhez az imádság és az áldozat tartozik. Az imádság akkor hatásos, ha szavaiban, hangsúlyozásában és ritmusában betartjuk a szent formulákat; 

5.5.8. kötelességeink naponkénti teljesítésére, melyhez az tartozik, hogy minden kaszt fejtse ki a neki megfelelő erényeket. 

c) Az üdvösség útja Buddhánál

Buddha szerint az üdvösséghez két szélsőséget kell kerülni: tartózkodni kell az érzéki vágytól, továbbá távol kell tartani magunkat az önkínzás gyakorlásától. Ha magunkat ettől a két szélsőségtől megóvjuk és a középúton járunk, akkor ismeretre, békességre és megvilágosodásra jutunk és a nirvánába érkezünk. A középutat Buddha az ún. négy nemes igazságban fejti ki: 

1. Az élet szenvedés. 

2. A szenvedést a kívánság idézi elő. 

3. Hogy kiküszöböljük a szenvedést, meg kell ölnünk a kívánságot. 

4. Hogy ezt elérhessük, az erény Buddha szerinti nyolcrészes ösvényén kell járnunk. Ezen kívül Buddha megtartja a hinduizmus két nagy tanítását: a bűn és megtorlás valamint a lélekvándorlás tanítását. Buddha halála után különböző felfogások keletkeztek az üdvösség céljának, a nirvánának elérési módja felől. Az egyik szerint csak a szerzetesek érkezhetnek el a nirvánába, akik önként elszakadtak a világtól, a másik szerint gyakorlatilag minden ember megvilágosulttá lehet és így elérheti a nirvánát, de ez csak számos újraszületés során történhet meg, a harmadik pedig szinte mindent elvetett Buddha eredeti tanításából és eltévelyedett.

Mennyire más Krisztus és az Ő Evangéliuma, mennyire felette áll mindennek az Ő személye és tanítása!

Forrás

Létrehozva 2019. szeptember 19.