Keresztény kultúra istenhit nélkül?

alt

A Századvég Alapítvány nyolc pontja a keresztény kultúráról

  1. Európa kultúrája keresztény, ez nem lehet vitakérdés.
  2. A keresztény kultúra felvállalása nem hit, hanem sorskérdés. A közös jövőnk függ tőle.
  3. Függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennel, a keresztény kultúra a mi közös sorsunk. Megvédése kötelességünk.
  4. Európa keresztény kultúráját veszély fenyegeti kívülről. Ha az iszlám teret hódít a kontinensünkön, nem élhetünk úgy tovább, ahogy eddig.
  5. A keresztény kultúrát veszély fenyegeti belülről. Vannak olyan politikai erők Európában, amelyek gyengíteni akarják a keresztény elköteleződést, mert azt gondolják, az visszafogja Európát.
  6. Azért is gyengíteni akarják, mert a keresztény kultúra Európában szorosan összefügg a nemzeti keretekkel. Aki tehát a keresztény kultúrát gyengíti, az a nemzeteket is gyengíteni akarja.
  7. Mi, magyarok büszkén vállaljuk keresztény nemzeti elkötelezettségünket.
  8. A hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata. Az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam kötelessége.

Századvég: kötelességünk megvédeni a keresztény kultúrát - 888.hu

A Századvég Alapítvány konferenciát rendezett „Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának?” címmel, majd egy nyolc pontból álló nyilatkozatot fogadott el. A konferencia rövid összefoglalója itt olvasható, a nyilatkozat pedig itt. Ennek harmadik pontja így szól: „Függetlenül attól, hogy ki hányadán áll Istennel, a keresztény kultúra a mi közös sorsunk. Megvédése kötelességünk.” Vélhetően ez a mondat sokak véleményébe – hívőkébe és nem hívőkébe – ütközhet, hiszen azt állítja, hogy a keresztény kultúra attól függetlenül létezik, hogy ki hogyan viszonyul az Isten-kérdéshez. Ez nyilvánvalóan ellentmondás, mert a kereszténység mégis csak vallás, s mint ilyennek a lényege a személyes viszonyulás Istenhez. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a kereszténység kulturális dimenziója vajon elképzelhető-e a személyes istenhit nélkül, s vajon az idézett mondatban megfogalmazott ellentmondás feloldható-e?

Az ellentmondás nem feloldható, amit az mutat a legjobban, hogy úgy tűnik, nem bír kialakulni széleskörű egyetértés arra vonatkozóan, hogy Európa tekinthető-e még keresztény kontinensnek, avagy sem. A konszenzus hiánya éppen ennek az ellentmondásnak a lenyomata. Nem véletlen, hogy az a ma liberálisnak számító nézőpont, miszerint a keresztény kultúra már nem lehet az európai társadalmak átfogó keretkultúrája, arra hivatkozik, hogy egyre kevesebben osztják a kereszténység hitét. Míg a másik, összefoglalóan a konzervatív oldal, a kereszténység kulturális-közösségi kiterjedésére teszi a hangsúlyt, s azt állítja, hogy ez a kultúra bizony létezik, függetlenül személyes istenhit nélkül is.

Ahogyan Antal József mondta, „Európában még az ateista is keresztény”.

Ez bizony ellentmondás. De a kérdés nem feltétlenül az, hogy ezt miként lehet feloldani, ha egyáltalán, hanem az, hogy ez az ellenmondás felléphet-e ma érvényes igazságigénnyel? Nos, ha a keresztény kultúra jelensége sokak szemében ellentmondásosnak tűnik is, mint ahogyan az is, akkor nem biztos, hogy a jelenség egyértelműsítése a feladat, hanem épp az ellentmondásosság feldolgozása és megértése.  Ez pedig magából a kereszténység többrétegűségéből következik.

Valóban, a kereszténység elsősorban vallás, s így elég bajosan elképzelhető személyes istenhit nélkül. Másrészt, mégis, a kereszténység világmagyarázat, a nagy világmagyarázó elbeszélések egyike, amelyen keresztül itt, Európában a világ, s benne az emberi sors megfogalmazhatóvá vált.

A keresztény kultúra lényege nem abban áll, hogy mintegy járulékos vallási díszítőelemként ráépült az amúgy már világnézetében „kész” Európára, hanem abban, hogy itt maga a kereszténység lett az a világkép, amely Európát Európává tette.

Természetesen, azt elismerjük, hogy vannak más vallási alapú világmagyarázatok is, ám ahhoz nem férhet kétség, hogy itt, Európában a kereszténység fogalmazta meg azt a világképet, amellyel a kontinens azonosult, s amely azonosulásban a kontinens eszmeileg létrejött.  Ez még akkor is így van, ha amúgy ezt sokan tagadják, avagy nem tudatosul bennük.

Mit is tartalmaz az a világkép, amelyet a kereszténység megfogalmazott?  – Csak néhány, szerintem fontos és ma is érvényes tétel.

Például azt, hogy a világ halad valamiféle cél felé. A történelemnek célja van. A haladás-eszme tipikusan keresztény eszme, még akkor is, ha a kereszténység a haladás beteljesedését nem a történelmen belül képzelte el. A szekuláris messianizmusok tipikusan keresztény hátterű ideák, még ha eltorzult formában is.

Például azt, hogy az emberi létnek erkölcsi küldetése van.  Amikor a mai Európa folytonosan értékekre hivatkozik, lehetetlenség nem felfedezni azt a keresztény hátterű világképet, amely nem az emberből kiindulva fogalmazza meg az emberi kötelességet, hanem sokkal inkább fordítva, mintegy levezeti egy, az embertől függetlenül létező erkölcsi világrendből. A mai európai érték-ideológia pontosan erre a keresztény eredetű képletre épül.

A teljes cikk elolvasható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.