Keresztény zen – nagyon nem ajánljuk

alt

Krisztus követésére és zen csendmeditációra hív ismét egy írás és egy közreadott plakát. A rendezvényről úgy beszélnek, mint amire egy katolikusnak a legnagyobb szüksége van. Okfejtésüket, ugyan nem támasztják alá semmivel, mindössze azzal érvelnek, hogy (meg nem nevezett) katolikus teológusok is résztvevői egy kerekasztal beszélgetésnek a témában.

A jezsuita lelkigyakorlatos házakban gyakran tartanok csend- és táncmeditációs órákat, ezek tartalmát nem vizsgáljuk most, bár kapcsolatuk a zen meditációval valószínűleg nem zárható ki.

Hugo Enomiya-Lasalle jezsuita, német misszionárius maga is kipróbálta a zent, majd hívévé szegődött és keresztény zen-iskolát hozott létre Japánban. Azt állította, hogy a zazen gyakorlása, bár nem mindenki számára a legjobb út, nagymértékben fellendítheti a keresztények imaéletét is.

Dr. Kovács Gábor atya Keresztény zen című írásában részletesen kifejti azokat a veszélyeket, melyeket Lasalle mester és követői kifelejtettek számításukból:

  • A keresztény misztika nem lehet a „semmi” misztikája
  • A démoni befolyás lehetősége
  • A New Age szellemi kontextusa

Gábor atya „Mágia és hit” című rádiósorozatának 6. előadása további részletekbe avatja be az olvasót a zen, zazen, makjó és más buddhista kifejezések tartalmát és szellemi hátterét illetően:

„A zen tarthatatlan mozzanatai közül első és nagyon alapvető az értelem-ellenesség. A diszkurzív logika tűzzel-vassal történő irtása ellenkezik azzal az igennel, amit a keresztény hit Isten ajándékára, a rációra, a következtető értelemre mond. A zen azt kívánja, hogy a dolgokat viszonyítás nélkül, önmagukban éljük meg.”

Dr. Kovács Gábor itt is beszél a kereszténység és a zen összekapcsolásáról, de ismét kiegészíti a démoni behatás lehetőségével:

„Természetesen a „keresztény zen” gyakorlói megőrizhetik keresztény hitüket, mint Enomiya atya maga is tette; nem szükségképpen teszik magukévá a monista világképet. De ez nem jelenti azt, hogy semmilyen démoni befolyás nem éri őket. Az ártalmak különfélék lehetnek, erről kevés információm van.

Egy azonban bizonyos: a keresztény nem teheti meg, hogy autohipnózissal készüljön az Istennel való találkozásra. Ennek veszélyeiről Avilai Szent Teréz nagyon világosan beszél. Az „összeszedettség imája”, más szóval „szerzett szemlélődés” vagy kevésbé helyes kifejezéssel „természetes szemlélődés”, amelyről Teréz tanít, messzemenően nem azt jelenti, hogy „a semmit nyomjuk egyre beljebb”, hanem azt, hogy a diszkurzív gondolkodás megpihen. Lelassul, megnyugszik, de nincs megkötve. A logika nincs lehetetlenné téve, nem kerülünk elváltozott tudatállapotba, az értelem kontrollja nem szűnik meg.

Ez ég és föld különbség a zen mindhárom fokozatával szemben.”

A Centering Prayer (CP, vagy másképpen keresztény meditáció) négy fő hiedelme közül a tudatállapot megváltozott szintjei és a transzcendentális meditáció is a New Age része. CP majdnem megegyezik a transzcendentális meditációval. Az egyetlen különbség az, hogy a CP-ben a szent szót általában a szeretet, béke, vagy Jézus jelenti: Mindkét ima megtanít arra, hogyan érjünk el mentális ürességet vagy megváltozott tudatállapotot.

Mi mondott Ratzinger bíboros az elme-üresítő imáról?

Amikor XVI Benedek pápa még Ratzinger bíboros volt, megírta a „Levél a katolikus egyház püspökeinek a keresztény meditáció egyes aspektusairól” c. írását, ahol így ír erről:

„keresztény világban és az egyházi közösségekben a keleti meditációs módszerek jelenlegi elterjedése által szemben találjuk magunkat egy irányított megújítási kísérlettel, amely nem mentes veszélyektől és hibáktól, és ami egyesíti a keresztény meditációt azzal, ami nem keresztény".

Milyen figyelmeztetést adott Fr. Amorth, a Vatikán ördögűzője?

Amorth állítja, hogy

"a jóga, zen, és a TM elfogadhatatlan a keresztények számára. Gyakran ezek a látszólag ártatlan gyakorlatot válthatnak ki hallucinációkat és skizofrén körülményeket".

(A CP és a transzcendentális meditáció szinte azonos, így ez a figyelmeztetés egyaránt vonatkozik mindkettőre.)

Mit mond a Katekizmus erről az imádságról?

A Katolikus Katekizmus az elme-ürítésre vonatkozó imát a „téves”-nek minősíti.

A KEK 2726 ezt írja:"téves elképzelés az imádságról”. Majd felsorolja a különböző imákat, melyek ebbe a kategóriába tartoznak. Kijelenti: "Egyesek az imádságban csupán pszichológiai folyamatot látnak, mások próbálkozást az összeszedettségre egyfajta belső mentális üresség elérése végett."

Tényleg ördöggel cimborál, aki jógázik vagy zen meditációt végez?

Igen, valóban az ördöggel cimborál. Nagyon nem ajánljuk tehát a részvételt ezen a rendezvényen, egy éve a fenti címmel jelent meg egy hasonló programjavaslat a Szemlélek blogon. Akkor is egy teljes cikket áldoztunk erre a témára, amit ezzel az írással ismét megteszünk.

 

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.