Ferenc pápa apostoli vizitátorként nevezte meg azt a lengyel érseket, akit eredetileg ő küldött Medjugorjébe személyes küldötteként, hogy tanulmányozza a helyiek és a zarándokok ezreinek lelkipásztori szükségleteit, akik az állítólagos Mária jelenések helyszínére sereglenek.

A pápa a lengyelországi Varsó-Praga nyugalmazott érsekét, Henryk Hosert nevezte ki a bosznia-hercegovinai Medjugorje apostoli vizitátoraként határozatlan időre, ezt a Vatikán május 31-én jelentette be.

„Az apostoli vizitátor küldetése az, hogy stabil és folyamatos kísérője legyen a Medjugorje plébánia közösségének és a zarándokok számára, akiknek különleges figyelemre van szüksége” – jelentette ki a Vatikán.

Greg Burke, a Vatikán sajtószolgálatának igazgatója elmondta az újságíróknak, hogy Hoser érsek „Medjugorjéban tartózkodik”, és missziója nem foglalja magában az állítólagos jelenések hitelességének vizsgálatát.

Hoser érsek küldetése „szigorúan pasztorális és nem doktrinális” – mondta Burke.

A lengyel érseket 2017 februárjában kinevezték a pápa különmegbízottjának, hogy tanulmányozza Medjugorje lelkipásztori helyzetét.

Az első látogatását követő sajtókonferencián Hoser érsek azt mondta, hogy bár nem rendelkezik felhatalmazással vagy szakértelemmel az állítólagos megjelenések hitelességének megvitatására, egyértelmű volt, hogy „van egy különleges lelki klíma” Medjugorjében.

„A legnagyobb csoda Medjugorjében a gyónások száma”, több száz ember naponta, mondta Hoser érsek azt újságíróknak 2017 áprilisában.

1981-ben hat fiatal azt állította, hogy Mária megjelent nekik. A hat közül néhányan azt állítják, hogy Mária még mindig megjelenik és naponta ad nekik üzenetet, míg mások azt mondják, hogy évente csak egyszer látják.

Egyházmegyei bizottságok tanulmányozták az állítólagos jelenéseket 1982 és 1984, majd 1984-1986 között , majd az akkori jugoszláv püspöki konferencia tanulmányozta ezeket 1987-től 1990-ig. Mindhárom bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem tudják megerősíteni, hogy a városban természetfeletti esemény fordult elő.

2010-ben a nyugalmazott XVI. Benedek pápa bizottságot állított fel az állítólagos jelenések tanulmányozására, melynek elnöke Camillo Ruini bíboros, Római nyugalmazott pápai vikárius volt.

A bizottság jelentését nem tették nyilvánossá, bár néhány pontjára fény derült, miután Ferenc pápa a bizottság munkájáról beszélt.

Ferenc pápa elismerte, hogy a máriás helyszínre érkező zarándokok spirituális gondoskodást és támogatást érdemelnek, de kétségeit fejezte ki Mária  tovább folytatódó medjugorjei jelenéseivel  kapcsolatban.

A pápának 2017 májusában, Rómából Fatimába (Portugália) tett repülőútja során a pápa az újságíróknak elmondta, hogy a Medjugorje Bizottság munkájával kapcsolatban „három dolog között kell különbséget tenni”.

„Az első jelenésekről, amikor (a „látnokok”) fiatalok voltak, a jelentés többé-kevésbé azt mondja, hogy a vizsgálatot folytatni kell” – mondta a pápa a Vatikán honlapján közzétett angol fordítás szerint.

„Az állítólagos jelenéseket illetően a jelentés kétségeket fejez ki” – mondta. Ráadásul „személyesen én elég ’rosszhiszemű’ vagyok. Én a Szűzanyát inkább anyaként, a mi anyánként látom, és nem egy távírászként, aki minden nap küld egy üzenetet – ez nem Jézus anyja.”

Ferenc pápa „személyes véleménye” az, hogy „ezeknek az állítólagos jelenéseknek nincs nagy értékük”.

A bizottsági jelentés „igazi magja”, mondta, „lelki tény, pasztorális tény”, hogy zarándokok ezrei mennek Medjugorjébe, és megtérnek. „Ehhez nincs varázspálca; ez a spirituális-pasztorális tény nem tagadható.”

A pápa észrevételei után Salvatore Perrella szervita atya, a bizottság tagja ezt mondta a Catholic News Service hírszolgálatnak: „A bizottság nem tett végleges kijelentést.” Azonban azt mondta az állítólag 1981 június 24-én indult és ma is folytatódó jelenésekkel kapcsolatban, hogy a bizottság úgy döntött, hogy különbséget tesz az első tíz nap alatt és az elkövetkező három évtizedben történtek között.

„A bizottság hitelesnek tartotta az első jelenéseket” – mondta. “Ezután a dolgok kicsit bonyolultabbá váltak.”

A Medjugorje Bizottság azt javasolta, hogy Ferenc pápa oldja fel a tiltást a hivatalos  egyházmegyei és plébániai zarándokutakra vonatkozóan Medjugorjébe, és hogy a helyi Szent Jakab plébánia legyen pápai kegyhely vatikáni felügyelet alatt, mondta a szervita pap.

Az ilyen döntések „intelligens pasztorális döntésnek” minősülnének, mondta Perrella atya, és meg lehetne tenni, hogy az egyház hivatalosan elismeri a jelenéseket “hitelesnek”. A zarándoklatok engedélyezése és a templom kegyhelyként való kijelölése emberek millióinak elismerése lenne, akik megtapasztalták az imát, az áhitatot és a megtérést Medjugorjében.

Ugyanakkor azt mondta, hogy ezzel  biztosítanák, hogy „lelkipásztor, és nem egy utazási ügynökség” felelős azért, ami ott történik.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2018. június 2.