megkulonboztetes

A megkülönböztetésről és az áligazságokról

Ibanez gyakorlati tanácsai ma is aktuálisak a “gyanús” honlapok és tanok kezeléséről

Tudod, amikor valaki úgy kezdi a mondókáját, hogy “eddig mindent rosszul csináltatok, de majd én most megmondom a tutit”, szinte látatlanban is tudom már, hogy jó eséllyel humbug.

És tízből kilencszer az is. Ez persze nem azt jelenti, hogy előítéletes lennék az új felfedezésekkel szemben. De úgy vélem, hogy ha valóban találnának egy módszert, ami gyógyítja a rákot, vagy más módon forradalmasítja az orvostudományt, ezer orvos és kutató állna sorban, hogy részt vehessen a kidolgozásában és bevezetésében, és kapjon egy kicsit a dicsőségből.

Már most is csúcstechnikával felszerelkezett kutatócsoportok százai, ha nem ezrei dolgoznak azon, hogy megoldják az orvoslás XXI. századi nagy rejtélyeit. Lézerek, nanotechnológia, génsebészet, gyógyító vírusok, esőerdei gyógynövények, kígyóméreg… mindenben kutatják a rák, a malária, az Alzheimer kór és sok más betegség lehetséges ellenszereit, vagy a jövő sebészeti technológiáit.

Eleinte minden újítót kinevetnek, egészen addig, amíg tényekkel, kutatásokkal, kísérleti eredményekkel alá nem tudja támasztani az elméletét. Aki évtizedek alatt sem produkál semmi használhatót, az ne sírjon, hogy őt üldözik a kollégái, hanem ismerje be, hogy tévedett. Vagy legalább azt, hogy az elmélete elmélet marad mindaddig, amíg igazolni nem tudja. Súlyosabb az ügy, ha a meg nem értett “zseni”, miután a hipotézisével a tudomány előtt megbukott, elkezd neki “alternatív támfalat” építeni ezo-maszlagból meg több száz évvel ezelőtti, azóta tévesnek bizonyult orvosi elméletekből (lásd: homeopátia). Kiragadott (fél)igazságokat eltorzít, kicsavar és összekever, hogy a támfalba beépítve hitelesebbé tegye a meséjét. Például arra hivatkozik, hogy a mágneseket használják a rendes orvoslásban is (ja, MRI vizsgálathoz, nem karkötőnek…), vagy hogy a lelki bajaink testi tüneteket és betegségeket okozhatnak (valóban, csak nem úgy, ahogy azt az “új medicina” hirdetői előadják), vagy hogy a Hold dagályt okoz, akkor a Mars nemtudommilyen állása miért ne okozhatna szerencsét az akármilyen jegyűek párkapcsolataiban.

Komoly probléma, hogy az ilyen ál-izék mögé egyházi emberek, tekintéllyel bíró testvérek, papok, szerzetesek is felsorakoznak. A természettudományokban és teológiában kevéssé jártas hívek ugyan ki másnak hihetnének egy olyan kérdésben, ami nagy előnyökkel kecsegtet (pl. gyógyulás a rákból és más betegségekből), de nincs kellő tájékozottságuk ahhoz, hogy maguk ítéljenek róla? Ráadásul az ilyen tekintélyes testvéreket nagyon nehéz figyelmeztetni a veszélyre, mert kikérik maguknak, és vagy okoskodónak, vagy paranoiásnak tartják az embert. Egy megbízható testvértől vagy csoporttól indult, keresztény körökben körbejáró agitációs körlevél több káoszt okoz a fejekben, mint amennyit száz Hagiosz-cikk (levelezőlista neve, a szerk.) rendbe rak.

Néha úgy érzem magam, mint aki a Mózes és a fáraó papjai közti varázslóverseny közepébe csöppent… Tudjuk, hogy mi lesz a vége, de az ellenség újabb és újabb trükkjei nagyon bosszantóak. Lehet, Mózes helyében én nem csodatevési szándékkal, hanem mérgemben vágnám a földhöz a botomat 🙂

Egy gyakorlati tanács, csak úgy általánosságban. Az ilyen gyanús eszméket hirdető honlapokon az alábbi tartalmakat kell keresni: bemutatkozás, módszer leírása, az alapító vagy az előadó életrajza és eddigi munkássága, programajánló, linkajánló, webshop. Leghamarabb ezek között lehet árulkodó jelekre bukkanni. Ha a Waldorf iskola diákjainak koncertjét reklámozzák, az még lehet véletlen, de ha öt-hat ezo-oldallal cseréltek bannert, meditációs kurzust hirdetnek, vagy pí-vizet, orgon-készüléket meg Elixír magazint árulnak, esetleg a kurzus vezetője rendszeresen együttműködik mindenféle gurukkal meg ezo-világnézetű előadókkal, akkor a nekünk kínált tanaik sem lehetnek mentesek ettől a felfogástól.

Ha vallási, akár katolikus(nak tűnő) elemek vannak keverve mindenféle más nézetekkel, gyanús próféciákkal és angyalos izékkel, akkor akár be is csukhatjuk a böngészőt: egész biztosan szellemi mocsárba tévedtünk. Hitbeli dolgokat csak tiszta forrásból, az Egyháztól és a hozzá hűségesektől fogadunk el. Ha spirituális moslékkal kínálnak, nem kell elkezdeni udvariasan válogatni benne, kutatva valami hasznos után; nyugodtan a fejére boríthatjuk az egészet annak, aki megkínált vele. (Ezalatt nem azt a jószándékú testvért értem, aki továbbküldte nekünk a lánclevelet, hanem azokat, akik a zűrös szellemi szolgáltatásaikat kínálják.)

Ha vallási mázt öltő tévtanba botlunk, egyáltalán nem kell magyarázkodnunk, hogy miért nem fogadjuk el: jogunk van nem kérni belőle. Sokszor tapasztalom, hogy a tévtant felismerő testvérek mentegetni kezdik azt, hogy hát abban is biztosan van valami igazság, és jaj, meg ne bántsuk a tévtanok hirdetőit (nem a naiv tesókat, hanem a gurukat), mert akkor intoleránsnak gondolják majd a keresztényeket. Hát igenis a hit tisztaságát illetően intoleránsak vagyunk: aki Jézus tanítását akarja meghamisítani, azzal nem teszünk úgy, mintha igaza lenne.

A lényeg tehát annyi: a tévtanokat utasítsuk el, de a reakciót illetően tegyünk különbséget a megtévesztett, jó szándékú keresztények és a tévtanokat aktívan terjesztő hazug megtévesztők között. A becsapott testvéreknek meg kell próbálni nagy szeretettel elmagyarázni, mi a baj az adott nézettel. A tévtanok guruival is tisztelettel kell viselkednünk, de az embert tiszteljük bennük, nem a hamis tanaikat. A hamis tanokat finomkodás nélkül, világosan el kell utasítani.

Létrehozva 2023. május 11.