A 7 főbűn (26)

Az ördög t@ktikája: a harag ragu

Kedves unokaöcsém, akarsz jót enni? Próbáld ki a harag-ragut, az egyik kedvenc receptemet. Nincs ennél egyszerűbb: elcsípsz egy eleven emberi szívet egy kis nehezteléssel a szegfűszeg helyett és hosszan-hosszan főzögeted a keserű harag levében. A lenyelt, elfojtott, pácolt haragokkal sokkal savanyúbb keserűséget tudsz elérni, mint a nagy vörös haragokkal, amelyeknek az íze olyan tünékeny.

Az, hogy a sértés öl, igaz, unokaöcsém. Hogy bele vidd ügyfeledet a haragba, válassz olyan sértést, amely igazán sebet ejt, jó éleset. Mutasd meg a kis választottadnak, hogy mennyire igazságtalanul érte a sérelem. Vedd körül olyan személyekkel, akik megerősítik benne, hogy a bántó fél nem először próbálkozik. Azt is intézd el, hogy a bántás érzékeny pontot érjen, valami olyan érzékenységet, amely tudat alatt egy gyermekkori sérülésére emlékezteti. Például, ha az ügyfeled úgy érezte, hogy nem igazán szereti az apja – oly gyakori az ilyen, mint az Air France-nál a sztrájkok a vakáció végén – akkor rendezd úgy, hogy főnökének azt a kicsit csípősebb mondatát úgy élje meg, mint kirekesztést. És ha valaki felvilágosult ember észrevétetné vele, hogy valójában jobban szenved a fájdalmas múlttól- amit éppen újra átél – mint az éppen jelenben kapott sértéstől, mutasd meg neki ennek a feltételezésnek abszurd voltát: hogyan is bírhatnának több befolyással a jelen fájdalmánál távoli események, amelyeket már el is felejtettünk? Hogyan lehetne egyéltalán a múltnak ekkora befolyása, mikor egyáltalán nincs róla tudomásunk, nem tudatos bennünk?

Az ideális az, ha az ügyfeled más lándzsadöféseket is kap. Akkor megérzi, hogy mennyire gonosz is ez a világ. A kávéautomata nagyon jó hely arra, hogy a kollegáival felemlegesse ezeket az állandó sérelmeket. Az áldozatok szívesen találkoznak, hogy elmeséljék egymásnak fájdalmukat.

Ha bűnösnek érzi magát, abban, hogy másokat kritizál, súgd neki, hogy mégis jobb beszélni, mint gyomorfekélyre szert tenni: a beszéd legalább elveszi a stresszt. Ráadásul, ő legalább azt mondja, amit gondol, legalább nem képmutató.

Ne hagyd el az apró eszközöket sem. Csak semmi ismétléssel teli cselekedet (vasalás, autóvezetés stb.) nehogy rágódjon ezeken a fájdalmas emlékeken. Imádom a porszívót, az ember nem kapcsolhat ki és nem könnyű a tornádóhangja alatt rózsafüzérezni sem.

Ezzel kapcsolatban, ha az ügyfeled sajnos ima párti, akkor sürgesd, hogy imádkozzon a főnökéért. Igen, igen! Ha majd elkezd érte imádkozni, közben vonultasd fel előtte az összes

rossz tulajdonságát. Ha jól manőverezel, egész mélyen elveszed a bátorságát: egyrészt azt fogja hinni, hogy nem csoda, ha még mindig haragszik, mert hiszen nem eleget imádkozott, hogy megszabaduljon a haragjától, másrészt pedig, amint letérdelne, már benne is ázik a keserűségében.

Csak óvatosan! Néha iktass be szüneteket, főleg amikor a főnök elutazik. Akkor ne kísértsd.

A belső nyugalmát majd erénynek véli és meggyőzi magát, hogy a legjobb megoldás az, ha a lehető legtávolabb él ettől az aljas kizsákmányolótól.

Legfőképpen pedig, senki se mondja meg neki, hogy a főnöke nem tökéletes, hogy neki is ugyan annyi mentsége van, mint saját magának, és hogy ő, a főnök helyébe valószínű sokkal rosszabbul csinálná. Ha ügyesen manipulálod, az ügyfeled észre sem fogja venni, hogy már évek óta a harag keserűségében fő. Amikor pedig eljön a végső ütközet, mikor a Másik mindent megtesz majd azért, hogy kihúzza a neheztelésnek ebből a futóhomokjából, mutasd meg neki a bűneinek a súlyát, és légy azon, hogy megundorodjék saját magától, kergesd kétségbe ezzel a végső döféssel: hogyan is szerethetne a Másik egy ilyen igazságtalan és haraggal teli személyt?”

Égető haragot kívánok,

E-mailzebul

Létrehozva 2023. február 18.