Bevezetés

A karizmatikus megújulás egyik  legnagyobb kísértése a vágy arra, hogy  önmagában “valamivé “váljon, (önmegvalósítás) egymást figyelve, számolgatva a taglétszámot, miközben lassan a tekintetünk a napról az árnyékra tevődik át.

A Korintusi levél 1,27-28 írja:  “Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket, s ami a világ előtt alacsonyrendű és lenézett, azt választotta ki az Isten, a semminek látszókat, hogy megsemmisítse azokat, akik valaminek látszanak.”  A megújulásnak el kell döntenie, hogy megmarad–e emberi értelemben gyöngének és balgának, és ezáltal Isten eszközeként ellensúlyoz mindent, ami az erősséget a szervezetben és a számszerűségben látja, de Isten szemében jelentéktelen.

Lélek és test

Sajnos, be kell látnunk, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat. Ha Isten elkezd egy munkát és azt az emberek kezébe adja, azonnal emberivé válik és ezáltal a próféciák egyre inkább instrukciókká alakulnak át. Ezt történt a Galaták egyházában. És  Szent Pál apostollal együtt mi is felsírunk, hogy épp, hogy elkezdtünk vízen járni tiszta hitben és máris emberi módon dolgozunk rajta?  “Ti ostoba galaták! Ki babonázott meg benneteket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, amikor szinte a szemetek elé állítottuk a megfeszített Jézus Krisztust? 2. Csak azt szeretném tudni tőletek, hogy a törvény szerinti tettek által kaptátok-e a Lelket, vagy úgy, hogy a hitet elfogadtátok? Ennyire értelmetlenek vagytok, hogy amit lélekben kezdtetek, most testben akarjátok bevégezni? (Galatákhoz irt levél 3,1)
Be kell ismerni, hogy pontosan nem tudom mit jelent a “testben akarjátok bevégezni” kifejezés, de úgy érzem, hogy hasonlóan az őrségben levő katonához, kötelességem  meghúzni a vészharangot, hogy Isten minél tovább köztünk maradhasson, az Ő dicsőségére!

Jelek es csodák

Gyakran elcsodálkozom, hogy Jézus miért szereti annyira az imacsoportjainkat és  az újabb es újabb közösségeket, hogy ilyen erővel és csodákkal manifesztálódik a jelenléte bennük. Azt hiszem,  Jézus ezen csoportok abszolút lelki szegénységét szereti, ami abban rejlik, hogy  sem múltjuk, sem igazából biztos jövőjük nincs. Olyanok, mint egy felhő, ami miután lezúdítja a tartalmát a földre, ezáltal meg is szűnik.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. november 24.