Téveszme, kritika, összefoglaló írások

28. A POKOL ISTEN KEGYELME, AJÁNDÉKA ÉS JÓTÉTEMÉNYE

Milyen kevesen gondolnak arra, hogy voltaképp mélységes hálával és meg nem szűnő köszönettel tartozunk Istenünknek – a pokolért! Hogy szólt róla, tudomásunkra hozta és valóságát fellebbentette előttünk!

Hiszen Isten megtehette volna, hogy földi életünkben elrejti előlünk és csak halálunk után sújt vele. Emberileg szólva így bosszúállóbb jellegű, hatásosabb, borzasztóbb és dermesztőbb lenne. Viszont azonban ez esetben elgondolhatatlanul több lélek is jutott volna a kárhozatba.

Míg így? Hány ezer és millió embert tart vissza a bűntől, ha nem is a szeretet, hát legalább a félelem és a számítás, hogy ne kerüljön a pokolba. Sőt talán még a szentek magasröptű életszentségében is volt része neki és szerepelt, mint mellékindítóok, ráadásos vagy erősítő hatás a pokol.

Először is, a lengyel [helyesen: karagandai. A szerk.] Jan Pawel Lenga nyugdíjas érsek azt mondta, hogy azok a püspökök, akik kézbe áldozásra kényszerítik az embereket, „a pokolba kerülnek”. ITT

Ahhoz, hogy egy ember a pokolra jusson, halálos bűnt kell elkövetnie. Ahhoz, hogy a bűn halálos bűn legyen, amiért valaki felelősséggel tartozik, a dolognak súlyosnak kell lennie, az embernek tudnia kell, hogy helytelen, aztán tovább menni, és megtenni, vagy azt tanácsolni, hogy meg kell tenni, másokat kényszeríteni, hogy tegyék, stb. KILENC módon lehet osztozni mások bűnösségében.

Minden, ami az Eucharisztiához és a szentáldozáshoz kapcsolódik, komoly dolog, tehát ugyanezen bűncselekmények súlyosak a tartalmuk miatt.

22. A BÜNTETÉSEK KÜLÖNBÖZŐK

Bármily szörnyűek is a pokol szenvedései, ezek egyénenkint különbözők.

Miként a mennyben ,,az Atya házában sok lakóhely vagyon” (Jn. 14, 2.) az érdemek különfélesége szerint, úgy a kárhozottak szenvedései is különbözők vétkes állapotuk foka szerint.

„Szigorú ítélet vár – mondja a Szentírás – a hatalmon levőkre; a kicsiny ugyanis irgalmat talál, de kemény fenyítés vár a hatalmasokra.” (Bölcs. 6, 6-7.)

Ebben a bejegyzésben megpróbálom összehasonlítani a két gyógyító eljárást. Mindezt a teljesség igénye nélkül. Miről is van szó. Mindkét esetben a cél, hogy egy meglévő betegséget meggyógyítsunk, vagy legalábbis csökkentsük a szenvedés mértékét.

A reiki és a prána meg a hasonló más néven futó un. energiagyógyászati eljárások nagy népszerűségnek örvendenek. Honlapokon és újságokban iskolák és magánszemélyek is hirdetik, hogy rajtuk keresztül megszerezhető a megfelelő tudás, amivel minden önjelölt gyógyító nekivághat áldásos (?) tevékenységének. Sokakat a pénz motivál, mert természetesen szeretnének ebből megélni, mások pedig inkább humanista beállítódásuk miatt segítenének másokon. Mindenesetre a pránanadi és a reiki vírusszerűen terjed az emberek között. Egyre többen végeznek ilyen tanfolyamokon és természetesen többen nem állnak meg az első szintnél.

Sztárgenetikus békítené a tudományos és a vallásos világnézetet

Francis Collins vezető amerikai genetikus nagy vállalkozásba kezdett, melynek célja hídépítés a tudomány és a vallás között. Az „Isten ábécéje” című, nemrég magyarra fordított könyvében a szerző a hit szemüvegén keresztül vizsgálja a nagy eredetproblémákat, de közben bírálja a vallásos bigottságot is. Collins műve a hívő értelmiségi elit nézeteit testesíti meg, ezért állításainak kritikája nem egyetlen személlyel, hanem a hit legfelkészültebb intellektusaival való vita is egyben.

15. „A TÁRSASÁG”

Akadtak felületes egyének, akik azt gondolták, ha pokolba kerülünk is, nem leszünk egyedül, egymást fogjuk vigasztalni és a társaságban majd csak könnyen telik az idő.

Hát hogyan is állunk a pokolbeli társasággal?

A társaság csak akkor kellemes, ha van benne összhang, ha tagjai tudnak egymáshoz alkalmazkodni és van bennük jóakarat, figyelmesség, tapintat, szívélyesség, szolgálatkészség, megértés és szeretet. Ha ez nincs, a társaság kellemetlen teher.

Az Eucharisztia, az Egyház legnagyobb kincse a megpróbáltatások idején

Athanasius Schneider püspök írása

Egyedülálló helyzet szemtanúi vagyunk: az Egyház történetében először, szinte világszerte betiltották az eucharisztikus áldozat nyilvános megünneplését. A Covid-19 járvány ürügyén aránytalanul és indokolatlanul megsértették a keresztények elidegeníthetetlen jogát a szentmisék nyilvános ünneplésére. Sok országban, különösen a túlnyomórészt katolikus országokban ezt a tiltást olyan szisztematikusan és brutális módon hajtották végre, hogy úgy tűnt, mintha visszahoznák a könyörtelen történelmi egyházüldözést. Megteremtették a katakombák hangulatát. A papok titokban ünnepelték a szentmisét, a hívők egy csoportjával.

8. „EGYETLEN HALÁLOS BŰN”

Sokan kérdezték már: Ha valaki egyetlen halálos bűnnel terhelten hal meg, vajon szintén a pokolba kerül-e?

A válasz: igen, egyetlen, meg nem bánt és jóvá nem tett halálos bűn is a pokolba juttatja a megholtat.

Sokan ezen meg is ütköznek, gondolván, hogy egyetlen bűn csak nem érdemel örök büntetést, de ok nélkül ütköznek meg. Miért?

Patti Armstrong írása

Susan Brinkmann korábban New Age feminista volt, most katolikus hitvédő, díjnyertes szerző, harmadrendi karmelita, író, rádió- és TV házigazda, dolgozik a Living His Life Abundantly-nak és a Women of Grace-nek.

Tudja milyen érzés rossz helyen keresni a boldogságot, és az életét a katolikus hit jó hírnevének megosztásának szentelte. Legutóbbi könyve a Katolikus útmutató a Mindfulnesshez figyelmeztet a legújabb keleti meditáció veszélyeire, és átfogóbb utat kínál a katolikusok részére, mely az Egyház szentjeinek és orvosainak bölcsességén alapul.