Téveszme, kritika, összefoglaló írások

[Kép: Kabinos jelenet az Éjszaka az Operában című filmben].

Az Ontario állambeli Mississaugában található Lorne Park Baptista Egyház kirúgta Junia Joplin tiszteletest, miután bejelentette, hogy férfiból nővé változik. A gyülekezet tagjai megszavazták a munkaviszonyának megszüntetését, a többség teológiai okokra hivatkozva. Az egyház vezetőtanácsának elnöke kijelentette, hogy Joplinnak „méltányos végkielégítést” ajánlottak fel. Ennek ellenére jogtalan elbocsátásért perel, remélve, hogy a keresete egy „befogadóbb” Kanadát eredményez. De vajon a „befogadó” azt jelenti, hogy bárkit is befogad?

Fr. Z blogja

Egy olvasótól...

Kérem, segítsen nekem megérteni valamit a kézbe áldozással kapcsolatban.  Ahogy értem, az emberek kézbe is áldozhatnak, ha akarnak, de nyelvre is, ha úgy akarják, és a papnak vagy az áldoztatónak nem szabad kényszerítenie őket, hogy így vagy úgy áldozzanak.  Aztán jött a Covid, és az embereket arra kényszerítették, hogy csak kézbe áldozzanak.  Talán a vírusjárvány jó ok arra, hogy korlátozzák a jogainkat. Nem tudom.  Tudom, hogy vannak olyan érvek, hogy a nyelvre áldozás valójában biztonságosabb, mint a kézbe áldozás.  Normális időkben kényszerítheti a püspök a papokat arra, hogy csak kézbe áldoztassanak? 

ELEMZÉS

(LifeSiteNews) - Hetekkel azután, hogy elfoglalta posztját az egykori II. János Pál Házasság és Család Intézet új elnökeként, Monsignore Philippe Bordeyne figyelemre méltó kijelentést tett a La Croix International, a La Croix (a francia püspöki kar nem hivatalos napilapja) által szerkesztett angol nyelvű napilapnak adott feltáró interjújában: „Mi teológusok nem állíthatunk továbbra is bizonyosságokat a családról, amikor látjuk, hogy milyen átalakuláson megy ma keresztül”.

Amikor XI. Piusz 1929. december 31-én kihirdette Divini Illius Magistri enciklikáját, ez lett a mai napig a legfontosabb pápai dokumentum az ifjúság keresztény oktatásáról – ezt a megkülönböztetést a mai napig megtartotta. Jó okkal nevezték a kortársak az enciklikát a téma „Magna Carta”-jának, csodálva annak alaposságát, meghatározó voltát és világosságát.

ha a lakosságnak mindössze 2-5%-át érinti?

Néhány pontban hadd válaszoljam meg a címben feltett kérdést.

1) Először is: bár a 2-5% sem kevés, a téma nem csak ennyi embert érint, hiszen ott vannak a családtagok, barátok, osztálytársak, rokonok, munkatársak, gyülekezeti tagok stb., akiket közvetve szintén érintetteknek nevezhetünk. Nekünk minden ember számít, és most az ő lelkükért folyik a harc. De ami a fontosabb: ez az arány akár a többszörösére is nőhet, ha a gender mainstreaming szabad utat kap egy országban.

A magát többnyire nem különösebben barátságos embernek mutató Hont András – a HVG volt újságírója – a minap egy nagyon fontos dolgot mondott ki a magyar társadalom és a politika kapcsolatáról. „Az a helyzet, hogy ez a fajta világi, ellenzéki – mittudomén milyen – közvélemény semmit nem fog megérteni Magyarországból addig, amíg fel nem fogja azt, hogy vannak olyan közösségek, vannak olyan hagyományok, amelyek Fidesztől függetlenül léteznek. Számukra az, hogy eucharisztikus világkongresszus van, az nem egy politikai esemény.”

Gyakran rámondjuk egy képre, versre, regényre, könyvre, vagy oly kor színészi teljesítményre, szónoklatra, rendezésre: giccses. Pontosan érezzük, mi a giccses, de nehézen tudnánk meghatározni, mi a giccs.  A XIX. század végi német szó sárgereblyét jelent. Angolul a „trash” = szemét szóval fordítják. A Magyar Értelmező Szótár szerint: "Olcsó hatás(ok)ra törekvő, felszínes, érzelgős, gyakran hazug mű." Az Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány honlapja szerint (Jóna Dávid) a giccs „a társadalmilag szentesített, mértéktartó, megnyugtató ízléstelenség örömeiben való általános, titkos osztozás”; ezután a giccs  szociológiai leírását adja.

Gyurcsány Ferenc ismételten elmagyarázza nekünk, hogy az istenhit magánügy. Teszi ezt annak kapcsán, hogy Orbán Viktor arra kérte a pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Az elvi alapja Gyurcsány érvelésének az, hogy egy demokratikus jogállam közjogi értelemben szekuláris, nincs neki vallásos meggyőződése, karaktere, s ezért Orbán mint az állam képviselője nem szólalhat meg személyes hite nevében. Személyes hite legyen az ő magánügye.

Interjú Theresa Bonopartis-szal, az Entering Canaan alapítójával és igazgatójával, aki a korábbi abortusz érzelmi sebeitől szenvedő nőket segíti.

A lengyel nép legkedveltebb szentélye a częstochowai Jasna Góra kolostor, amely a Fekete Madonna tiszteletreméltó ikonjának ad otthont, mióta II. László opolei herceg 1382-ben ezen a napon idehozta. Ennek az ikonnak a története Szent Lukáccsal kezdődik – egy evangélista nemcsak az írott szóban, hanem a festett képen is. Úgy tartják, hogy ő festette ezt az anyát és gyermeket ábrázoló ikont Mária életében. Jeruzsálemből Konstantinápolyba vitték, majd a rutén hercegnőnek adományozták, mielőtt Opole-i László megszerezte volna a lengyel nép számára.

"Nem hiszem, hogy készen állok a házasságra, a gyerekre, hogy mindezt megtegyem. Ő és én még mindig tanuljuk, hogyan legyünk felnőttek” - mondta egy barátom a minap. Ő és barátnője már évek óta együtt élnek, mindketten a húszas éveik végén járnak, és biztos állásuk van.

Bár triviális és hétköznapi, ez a kijelentés néhány fontos megállapítást nyújt a ma kultúrájába, különösen a jelenlegi termékenységi válsággal kapcsolatban. Míg a demográfusok gazdasági vagy környezeti indítékokat hoztak fel a gyermekvállalás megtagadásához, a kérdés sokkal egyszerűbb lehet: a mai felnőttek egyszerűen nem állnak készen a felnőttkorra. A húszas és harmincas éveikben járó emberek nem akarnak felelősséget vállalni, elköteleződni, vagy keményen dolgozni.