A férfi, aki tud böjtölni

altÉrdekes házassági feltételt fogalmazott meg egy ismeretlen bencés szerzetes. Lelki leányainak azt tanácsolta, hogy olyan férfihoz menjenek feleségül, aki tud böjtölni.

Azt felelhetnénk erre, hogy böjtölni mindenki tud. Csakhogy böjt és böjt között nagy különbségek vannak.

A böjt általában ételről való lemondást jelent, de más módjai is lehetnek. Például böjtölhet valaki úgy, hogy lemond a közösségi média használatáról.

Minden böjt azzal jár, hogy valamire nemet mondunk. Ám ez a „nem” soha nincs ok nélkül. Úgy is mondhatnánk, hogy mindig egy „igen”-ben gyökerezik.

Lemondhatunk valamilyen ételről azért, hogy egészségesek vagy karcsúak legyünk. Vagy mert az akaraterőnket akarjuk fejleszteni azzal, hogy rendszeresen megtagadjuk egy vágyunkat.

Hogy világosan lássunk a böjttel és az igazán jó böjttel kapcsolatban, az okot érdemes tisztáznunk, a miértet. A „nem” mögött álló „igen”-t.

A szent negyven napban keresztényként böjtöt vállalva megkérdezhetjük magunktól: Miért csinálom ezt? Mi az az „igen”, ami motivál, vagy szeretném, hogy motiváljon?

A keresztény böjtnek hagyományosan többféle indítéka lehet. A két legjelentősebb, egymással összefüggő és az emberi tapasztalatban mélyen gyökerező ok az, hogy a böjtölés képes megfékezni az alacsonyabb rendű vágyakat, és képes a szellemet a magasabb rendű dolgokhoz emelni.

Ez utóbbi indok – ami az elsőt is oly fontossá teszi – elgondolkodtató. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem minden böjtölés emeli a lelket a magasabb rendű dolgokhoz.

Mi kell ahhoz, hogy a böjtölés meghozza ezt a legfontosabb gyümölcsét?

Mindenekelőtt az, ha a lélek felemelését tekintem a böjt okának és gyümölcsének. Ha a böjtölésem „nem”-jét a magasabb dolgok felé fordulás „igen”-jeként élem meg.

Böjtölhetünk azért is, mert „kell”. Az ilyen böjtölésnek is lehetnek jó gyümölcsei, de egészen más, ha valaki tudatosan azért böjtöl, hogy megnyíljon a magasabb rendű dolgok szemlélésére és szeretetére.

Nem akármilyen lemondásról van tehát szó. Hanem arról, hogy azért tagadom meg egy vágyamat – amit egyébként nem kellene megtagadnom –, hogy valami másra figyelhessek. Ez a szeretetből fakadó elfordulás kitágítja a látásunkat és növeli a szeretetünket. Általa erősödik és mélyül az „igen”-ünk.

Egyre fontosabbnak tűnik hát a böjtölni tudás mint házassági feltétel.

A férfi, aki böjtölni tud, az látni és szeretni is tud. Begyakorolta azt, ami minden igazi kapcsolat alapja, akár Istennel, akár más emberekkel: megtagadni saját magát. S élete során hányszor és hányféleképpen kell egy férfinak megtagadnia magát, hol feltűnőbb, hol rejtettebb módon!

Mindezt a legfontosabb „igen”-jei, köztük ama bizonyos boldogító „igen”-je miatt.

Akármilyen életállapotban vagyok, bármikor lehet belőlem olyan férfi, aki tud böjtölni. Ezzel tartozom embertársaimnak és Istennek. S miközben gyakorlom, végre megtalálom azt a férfit, aki lehetek, s akit már most látnak bennem azok, akik szeretnek.

párKatt.hu (Forrás: John Cuddeback írása)

Forrás

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.