Mária fő üzenete a Knock-i csendes jelenésben

alt

Bár a Knock-i csendes jelenés során a Szűzanya, Szent József és Szent János egy szót sem szóltak, a látomás hangosabban szólt, mint a szavak, melyek ékesszóló üzenetet hordoztak, egyesítve a földet és az eget.

Egy esős estén, 1879. aug. 21-én tizenöt személynek volt egy kétórás látomása a Keresztelő Szent János templom homlokzatán, egy szerény faluban (Knock, Mayo megye, Írország). Bárki is jött, látta. 5-75 év közöttiek voltak és elismerték, hogy ugyanazt a vallásos élőképet látták.

A fehérbe öltözött alakok néhány méterrel a tökéletesen száraz talaj fölé emelkedtek. A homlokzat közepén egy egyszerű oltár állt egy fiatal báránnyal, egy kereszt előtt. Angyalok vették körül a területet.

Balra három alak volt. Középen Mária, fehér köpenyben, koronával a fátyol nélküli fején.Volt egy rózsa ott, ahol a korona érintette a homlokát. Szemei felfelé néztek, fölfelé emelt, kitárt karokkal, hasonlóan a paphoz a szentmisén.

Jobbján Szent József látszott oldalról, enyhén feléje hajolva. Balra Szent János apostol volt püspöksüveggel, előre tekintve, egyik kezében nyitott könyvet tartva, a másikkal pedig a mennyország felé mutatott.

Az üzenet megértése

Egyikőjük sem beszélt. Ez azt jelenti, hogy nem volt üzenet? Szóban nem, de sok volt bibliai és liturgikus szimbolikus nyelven. Ezek olyan dimenziók, amelyek jelentésben gazdagok, de kevéssé értik. Az ikonokról mondják, hogy tele vannak ilyen üzenetekkel, és ezért mondják gyakran azt, hogy írt, és nem festett [ikon].

Lourdes bibliai üzenetéről nevezetes. Például a rózsák a Szűzanya lábán. Ki tesz rózsát a lábujja közé? Az Izajás 52,7 világosan elmagyarázza: „Milyen szépek a béke hírnökének lábai a hegyoldalban.” Ami a hatalmas sziklát illeti, Szent Pál az 1Kor 10,4-ben kijelenti, hogy Krisztus a szikla. A szikla hasadékában álló Szeplőtelen Szűz Mária az új Éva, aki Krisztus átszúrt oldalából született.

A fatimai csoda egy éjszakán át tartó özönvízszerű eső és egy örvénylő nap volt, melyben különböző színek tükröződtek a hatalmas tömegen, és ami után a föld azonnal megszáradt. Ez könnyen eszünkbe juttatja Noé történetét, az özönvizet, a szivárványt és a helyreállított földet.

Guadalupe-ban a Napba öltözött Szűzanya lába alatt a Hold volt, amint azt a Jelenések 12,1 leírja. Csillaggal átszőtt köpenye és virágos köntöse az Izajás 65,17-et szimbolizálhatja. „Mert új eget és új földet teremtek.

Knock szimbolizmusa

A Knock-i szimbolika biblikusan és liturgikusan más. A négy alak a rózsafüzér négy részét ábrázolhatja. Szent József természetesen az örvendetes titkokat jelképezi, mivel ő Jézus csecsemőkorában élt, Szent János szimbolizálhatja a világosság titkait, melyek emlékeztetnek Urunk tanítói és gyógyítói szolgálatára. A Bárány nyilvánvalóan felidézi a fájdalmas titkokat, és Mária előhozza a dicsőséges titkokat. Ezeket a misztériumokat formálisan megünneplik a liturgikus évben. Szent Péter Julian Eymard azt mondta, hogy van egy Eucharisztikus mag Urunk életének minden misztériumában. Szent II. János Pál pápa rámutatott, hogy az ünneplés és az elmélkedés a titkokról kiárasztja hatalmukat.

Szent József képviseli a laikusokat, a megszentelő munkát és a családi életet is. Szent János képviseli a hierarchiát, a szóval történő evangelizálást és a szentséget. Mária az Egyház példaképe – amint azt a II. Vatikáni Zsinat tanítása és e témák közelmúltbeli pápai dokumentumainak fejlődése is jelzi.

De a Bárány fontossága miatt a szimbolizmus elsősorban liturgikus. A Bárány teljes témája bemutatásra kerül, kezdve a plébánia fővédnökével, Keresztelő Szent Jánossal, aki mindegyik evangéliumban a Bárányra mutat, egészen a Bárány örök víziójáig a Jelenések könyvében. Mindannyian fehérbe vannak öltözve, ami azokra emlékeztet, akik követik a Bárányt a mennyben.

Szent János apostol liturgikus öltözékben áll, nyitott könyvvel. Evangéliuma egyedülállóan eucharisztikus, hitéletünk központja és forrása. Mivel a szinoptikus evangélisták csak néhány verset szentelnek az Eucharisztiának – Máté 25,17-25; Márk 14,12-25; Lukács 21,7-20 – Szent János a 21-ből négy fejezetet szentel a Szent Eucharisztia alapításának és jelentésének.

Az utóbbi harminc év úttörő tanulmányát tett közzé egy 26 éve vatikáni tisztviselő, Msgr. Anthony A. La Femina, melynek címe Az Eucharisztia és a szövetség János utolsó vacsora elbeszélésében (New Hope Publishers). Raymond Burke bíboros hétoldalas előszava, amely ezt az exkluzív tanulmányt magasztalja, önmagában is megállja a helyét.

Mária központi szerepe

Mivel Máriát fő imádóként ábrázolják, szimbolikája igen kiterjedt. Szent II. János Pál pápa Ecclesia de Eucharistia enciklikájának utolsó részét teljes egészében Mária Eucharisztiához való viszonyának szentelte. Úgy mutatja be őt, mint az ideális példaképet, melyet az Egyháznak utánoznia kell. Ezért van egy növekedési folyamat, melyben Mária minden katolikus szemét és szívét alakítja, hogy értékeljék Krisztus jelenlétét, áldozatát és a szentáldozást minden szentmisében.

Ez az elv kiterjeszthető XVI. Benedek pápa apostoli levelére az Eucharisztiáról, a Sacramentum Caritatis-ra (A szeretet szentsége), amelyben az Eucharisztiát olyan misztériumként mutatja be, melyet hinni, ünnepelni és élni kell. Ezek kiegészítik azt a három elemet, melyet Szent II. János Pál hangsúlyozott: a jelenlét hitet igényel, az áldozatot ünnepelni, a közösséget pedig megélni kell.

Az egyház anyjaként Mária felelőssége, hogy elménket, szívünket és cselekedeteinket az Eucharisztia, az Oltár húsvéti misztériuma szerint formálja. Szent II. János Pál pápa azt mondja az Ecclesia de Eucharistia-ban, hogy az ő élete teljesen eucharisztikus volt. Ezért [Mária] lehetővé teszi számunkra, hogy eucharisztikus életet éljünk a Sacramentum Caritatis útmutatása szerint.

A Boldogságos Szűz Mária Miséi gyűjteményben a „Boldogságos Szűz Mária, az Egyház képmása és anyja, II.” szentmiséje úgy mutatja be őt, mint „a lélekben való imádat példaképét”, kifejezve „kötelességünket, hogy szent áldozatként ajánljuk fel magunkat, Istennek kedves módon.” Ő „a liturgikus imádat példaképe”, „annak a tiszteletteljes odaadásnak a példaképe, mellyel az Egyház az isteni misztériumokat ünnepli, és kifejezi azokat az [egyház] életében”.

Ferenc pápa, A szentmise, mint az Egyház Szíve című konferenciasorozatában 2017-ben azt mondta: „Minden szentmise ünneplésekor életünk, melyet Krisztus keresztáldozatával együtt ajánlunk fel Őbenne, az Atyának tetsző dicséretté és hálaadássá válik, a világ megváltásáért.”

Knock (cnoc kelta nyelven) azt jelenti, hogy „domb”. És így knock-i Miasszonyunk a [Kármel] Hegyi Miasszonyunk. Ennek a jelenésnek az eucharisztikus hangulata a Kálvária hegyére és így az egyház liturgiájára emlékeztet. A korona és a fején lévő rózsa miatt misztikus címe lehetne a Liturgia Királynője mind a mennyben, mind a földön. A szentmise egyesíti a kettőt. Ez a spiritualitás különleges iskolája, amit a Szűzanya kínál nekünk ebben az ír szentélyben.

XVI. Benedek szavaival imádkozhatunk: „Mária, te egészen különleges módon éltél közösségben Istennel és Fiad áldozatával a Kálvárián. Esdekeld ki nekünk azt, hogy még intenzívebben, jámborabban és bölcsebben élhessük meg az Eucharisztia misztériumát, hogy szavainkkal és életünkkel hirdessük azt a szeretetet, melyet Isten minden ember iránt táplál.”

A cikk forrása angol nyelven

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.