Dr. Jakubinyi György érsek: Szent József tisztelete

Forrás: Szent József tisztelete, Dr. Jakubinyi György érsek, Gyulafehérvár 1999.

Az Előszó és Isten Szolgája, Márton Áron püspök 1955. április 21.-én kelt körlevele itt olvasható. Szent József az Úr Jézus nevelőapja, a Szentcsalád feje csak későn lépett ki a homályból, hogy csöndes, biztonságot nyújtó, szótlan jelenléte beragyogja keresztény hitünket. 

Biztosat csak annyit tudunk róla, amennyit a SZENTÍRÁS KÖZÖL. Az ún. gyermekségi evangéliumokban szerepel (Mt 1-2 és Lk 1-2), összesen 12-szer: Mt 1,16.18.19.20.24.; Lk 1,27; 2,4.16; 3,23; 4,22. Mellékesen megemlíti még Jn 1,45 és 6,42 (Jézus, József fia). Ezekből a szentírási helyekből életének következő mozzanatait ismerjük meg.

 

  1. József, Mária jegyese, Ádám-Ábrahám-Dávid leszármazottja. Mt 1,16. 
  2. József „Igaz ember” volt (az ószövetségi törvények tökéletes megtartója) Mt 1,19.
  3. Józsefnek kijár a „Dávid fia” messiási cím (és ezt ő adja át Jézusnak örökbefogadással) Mt 1,20.24. 
  4. József ácsmester volt, valószínűleg vándor mester, aki alkalmi munkákból élt. Mesterségére megtanította nevelt fiát, Jézust is. Mt 13,55; Mk 6,3. 
  5. József hisz Mária szüzességében. Ezért titokban akarja elbocsátani gyermekét váró jegyesét. Álmában felvilágosítást kap, hogy a Gyermek a Szentlélektől van. Vállalja a nevelőapaságot. Mt 1,18-25. 
  6. József Dávid családjából származik. Ezért Betlehembe megy a népszámlálásra gyermekét váró jegyesével. Lk 2,4. 
  7. József átéli a karácsonyt Betlehemben. Fogadja a pásztorokat. Lk 2,16. 
  8. József Máriával bemutatja a Gyermeket a a jeruzsálemi templomban. Bemutatják az előírt tisztulási áldozatot. Az agg Simeon és Anna prófétaasszony köszöntik Jézust. Lk 2,33. 
  9. A napkeleti bölcsek látogatása után József álomban intést kap. A Szentcsalád Egyiptomba menekül. Mt 2,13-15. 
  10. Heródes halála után József álomban intést kap. A Szentcsalád visszatér Egyiptomból. Názáretben letelepednek. Mt 2,19-23. Lk 2,39-40. 
  11. A Szentcsalád Jeruzsálembe zarándokol húsvétra, amikor Jézus tizenkét éves. Lk 2,48. 
  12. Jézus nyilvános működése alatt nem szerepel Szent József. Tehát ekkor már halott. Néha emlegetik, mint Jézus „atyját”. Lk 3,23; 4,22; Jn 1,45; 6,42. 

 

         Egyetlen SZAVÁT sem jegyzi fel a Szentírás. 

         Az Úr Jézus nyilvános működésénél már nem szerepel, tehát előbb halt meg. Így lett A JÓ HALÁL védszentje is, mert kedvenc imánk szerint: “ott látlak kimúlni a legáldottabb halállal, amint Jézus isteni karja alátámasztja tisztes fejedet, és megtört tekinteted még utoljára találkozik a szeplőtelen Szűzanya bánatos tekintetével”. 

         Később az APOKRIFEK bővítették A Szent Józsefre vonatkozó ismereteinket is, de ezek a szentírási igénnyel fellépő könyveket többnyire eretnekek írták, az Egyház elvetette azokat. Nagyon kevés esélye van annak, hogy az apokrifek Szentírásban nem szereplő hiteles hagyományt is őriznek. Ezért ezekkel itt nem foglalkozunk. 

         A SZENTFÖLDÖN is őrzik Szent József emlékét. A hagyomány szerint Szent József, a fiatal názáreti ács és a Boldogságos Szűz Mária, Szent Joakim és Szent Anna öregkori egyetlen leánya egy utcában laktak. Az angyali üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony) helye Szent Joakim lakása volt, amely fölé épült a Szentföld legnagyobb keresztény temploma, az Annuntiatio (angyali üdvözlet) bazilikája (teljesen újjáépítve 1960-1969). Mellette épült 1930 körül a hatalmas Terra Sancta (Szentföld) ferences rendház, amely összeköti a bazilikát a Szent József templommal. Ez 1914-ben újjáépült azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent József lakott és ácsműhelyt vezetett a templom alatt levő barlanglakásban. A tudósok szerint a keresztény nazarénus felekezet székhelye volt itt a VIII. századig. Ebben a lakásban élt a Szentcsalád, gyakorolta mesterségét Szent József és nevelt fia, az Úr Jézus, és itt halt meg Szent József az Úr Jézus nyilvános fellépése előtt. 

         Názáretben a francia-libanoni Názáret Nővérek zarándokszállója alatt 1889-ben Heródes kori sírokat találtak, köztük egy jeles sírt, amelyet a helyi hagyomány „az Igaz sírjának” nevezett. Mivel Szent Józsefet Mt 1,19 „igaz embernek” nevezi, nagyon valószínű, hogy ez Szent József sírja. 

          A katakombákban ritka SZENT JÓZSEF ÁBRÁZOLÁSA. Első képei ifjú ácsmesterként ábrázolják. Csak később jelenik meg a szakállas öregember, hogy jobban kiemeljék a Szentcsalád örök szüzességét. Szent József a Szentcsalád tagjaként jelenik meg a képeken, a betlehemekben. Legelterjedtebb képe viszont a Szűzanya nélkül ábrázolja, a tisztaság liliomával, karján a Kis Jézussal. A Keleti Egyházban a szigorú ikonográfiai előírások szerint sohasem ábrázolják Szent Józsefet egyedül. De mindig szerepel az Úr Jézus dávidi ősatyái sorában, az Úr és a Boldogságos Szűzanya ünnepei ikonjain. Hosszú volna felsorolni a festészet és a szobrászat Szent Józsefet ábrázoló remekműveit. A költészet, az irodalom és a zene is mesterművekkel hódolt az Egyház Védőszentjének. Csak a nálunk is ismert nagysikerű Szent József „életregényt” említem a meg a lengyel katolikus író tollából: Jan Dobraczynski, József, az ács, Ecclesia Budapest 1980. 

        TISZTELETE a XIV. századtól kezd terjedni. Nagy szerepe volt benne Avilai Nagy Szent Teréznek (1515-1582), aki a Szent József kolostorban vezette be a karmelita rend reformját. Szent Józsefet kinevezte a rend vagyonkezelőjének. Ettől kezdve lesz gyakori a József keresztnév. Például az Árpádházban még nem szerepel József nevű tag, míg a Habsburgoknál két József királyunk is volt. (I. 1705-1711, II. 1780-1790). 

         Szent József Csehország (1654), Bajorország (1663), Ausztria (1675), Kanada stb. egyik védszentje. Foglalkozások és betegségek patrónusa is: a jó halál, a házasság és a család, az Egyház, az árvák, famunkások (favágók, ácsok, asztalosok, koporsókészítők), a munkások, a proletáriátus stb. pártfogója. 

         Szent József hivatalos LITURGIKUS ÜNNEPEI az egyháztörténelme folyamán későn jelentkeznek. A keresztesek a Szentföldön a XII. században Názáretben templomot emelnek Szent József tiszteletére. A ferencesek terjesztik tiszteletét a XV. századtól, főleg Szienai Szent Bernardin (+1444). Mivel a pogány rómaiak Quinquatria nevű ünnepet tartottak a kézművesek tiszteletére március 19-től öt napig, a késői kereszténység erre a napra tette Szent József ünnepét. A Szentszék fokozatosan terjesztette Szent József tiszteletét. A ferences pápa, IV. Szixtus (Sükösd 1471-1484) Szent József ünnepét „simplex” (egyszerű) ünnepként írta elő 1479-ben. Ekkor került be Római Breviáriumba is. 1621-ben XV. Gergely pápa kötelező ünneppé tette. Bálint Sándor, Ünnepi Kalendárium I. Bp 1977, 259 írja: „Lipót (I. császár 1657-1705) Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Később Bécs (1683), majd Buda (1686), illetőleg hazánk felszabadulását részben József mennyei közbenjárásának tulajdonította… Az uralkodó ezért arra kérte a pápát, hogy Mária és József eljegyzésének ünnepét egész birodalma megülhesse. Boldog XI. Ince ezt meg is engedte.” A zsolozsma három himnuszának a szerzője 1714-ből Juan Escalar spanyol karmelita (1624-1700). IX. Piusz pápa Szent Józsefet az Egyetemes Egyház védőszentjévé nyilvánította 1870-ben. Az 1917-es egyházjogi Kódex Szent József ünnepét a parancsolt ünnepek között sorolta fel (1247. kánon). Az új misekönyvben 1920-ban szerepel először Szent József saját prefációja. 

         Szent József oltalma ünnep (Patrocinium S. Ioseph) a Húsvét utáni III. vasárnap előtti szerdára esett. Habár a 1680. óta a kármeliták megtartották, az egyetemes egyházi naptárba csak 1809-ben került be, majd 1847-ben egyetemes ünnep lett. 1956-ban eltörölték. 

         Szent József, a munkás ünnepét (S. Ioseph Opifex) május 1-én XII. Piusz pápa vezette be 1955-ben, hogy ellensúlyozza a szocialista-kommunista május elsejét. Először 1956-ban tartották meg. A zsinati reform ezt az ünnepet a „tetszés szerinti” emléknapok közé sorolta. 

 A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2021. június 11.