Először csak ritkábban kaptam fel a fejem, inkább filmekben fordult elő, arra gondoltam, hogy a szinkron készítője sohasem hallott sem Mózesről, sem a Tíz Parancsolatról. Élhetnek ilyen emberek is.

Aztán egyre gyakrabban ütötte meg a fülemet, s most már írásban is látom, könyvekben, egész kicsiknek való mesékben is olvasom és hallom nap, mint nap, s végül a reklámok vágták ki nálam a biztosítékot, ó nem költői túlzásról vagy emelkedett, netán régies formájú közlésről van szó, egyáltalán nem: egyszerűen már mindent imádunk! Válogatás és fokozat nélkül. A pónilovat, az ételeket, a vásárolgatást, a hegymászást, a másik embert és most mint a reklámból megtudtuk: ha imádod a ruhádat, törődsz vele és ebben és ebben a mosószerben mosod! Hát így állunk. Hol marad a szeretem, nagyon szeretem, legjobban szeretem, kedvelem, bejön nekem, rajongok érte, odáig vagyok, bírom, tetszik, elnyerte szimpátiámat vagy a magyar nyelvben sokféle módon kifejezhető együttérzés vagy hódolat? Vajon a sok mindenfélét imádó ember tudja-e mit jelent ez a szó? Az imádás bizony leborulást jelent! Alázatos behódolást, mégpedig szívből jövőt és önkéntest! Azt jelenti, hogy példaképem, akit imádok, követem, mert az út, amit mutat tökéletes, sőt Ő maga is az! A rajongásnak olyan megnyilvánulása az imádat, melyet nem lehet felülmúlni, az ész és a szív együttes tevékenysége, az emberi szellem legnagyszerűbb megnyilvánulása, a szeretet tetőfoka.

Ezért Isten úgy rendelkezett, hogy „csak Uradat és Istened imádd, és csak Neki szolgálj!” Vajon önzésből tette ezt a Teremtő? Nem gondolhatjuk, hisz mi bármit teszünk vagy nem teszünk Ő tökéletes Isten marad, nem rajtunk múlik istensége. Sokkal inkább nekünk van szükségünk a Világ Urára felnézni, a Szentháromság Egy Isten titkaiban elmélyedni, a megváltás pótolhatatlan cselekedetein elgondolkodni és a Szentlélek, az Igazság Lelke vigasztalásán törni a fejünket. Ha nincs elkülönített szavunk a teremtő, minket megváltó, nekünk megbocsátó, megújító és az elképzelhetetlenül csodálatos örök életre meghívó egy isteni természetben lévő Atya, Fiú és Szentlélek viszont-szeretetére, akkor valóban a tökfőzelék előtt borulunk le vagy az új autónk előtt vagy a pénzkeresés előtt vagy leginkább saját magunk előtt.

Mit tehetünk? Katolikus papokat kérdeztem meg s ők azt mondták minden esetben türelmesen és szeretettel magyarázzuk el az imádás szó helyes jelentését, mondjuk el, hogy az Istennel való kapcsolatfelvételhez nem kell semmilyen praktika, elváltozott tudatállapot, „csak” a felülmúlhatatlan rajongás imádságban. Az imádás szó helyes használatán felül akár egész életünk is lehet Isten imádása, mert ez nem csupán egy szó, hanem életforma! Mondjuk el, hogy még Szűz Máriát, a vértanúkat és a szenteket sem imádjuk, őket kimagaslóan tiszteljük! Mondjuk el, hogy a Szentháromságos Egy Istent kérni kell, meg kell Őt szólítani, mert a szabad akaratot is Tőle kaptuk, hogy ne oktalan állatok vagy bábok legyünk Isten kertjében.

A Tíz Parancsolatot földi és örök életünkhöz vezető használati utasításnak tekinthetjük. Amikor Mózes megkapta ezen isteni törvényeket, olvashatjuk a Szentírásban, az egész Sinai hegy reszketett, lángolt és felhő borította, Mózesen kívül senki sem tudta megközelíteni. Jézus azt mondta, hogy szentségben és igazságban imádjuk az Atyát, tehát nincs helyhez kötve az imádat, és azt is mondta, hogy nem eltörölni jött Atyja Szavait, s élete, tanítása, halála és feltámadása által örök érvényűvé tett Szeretet Parancsával megkoronázva megerősítette a Mózes óta tudott Parancsokat. Létezne ember, aki átírná Jézus vérével megerősített szent útmutatókat, köztük mindjárt az elsőt?

Menjünk hát együtt – szabad akaratunkból, a helyes ismeretek birtokában – Isten imádására szentmisére, imaórákra, közösségbe és imádkozzunk akár önállóan is, a szót, hogy imádlak, egyedül Istennek mondva! Alleluja! Ámen.

Szekszárd, 2021. május 16. Urunk Mennybemenetele ünnepén

Dr. Blaskovich Marietta

Első Szeretet Karizmatikus Közösség

Létrehozva 2021. május 22.