Gondolatok a bevándorlásról

Dr. Barsi Balázs OFM szentbeszéde (2015.09.20.)

Krisztusban szeretett testvéreim!

Az Ószövetségből Jeremiás siralmaiból olvastunk fel. Ezeket a siralmakat énekeljük Nagycsütörtökön, amikor a feszületek el vannak takarva, Nagypénteken,  amikor a Tabernákulumból kivettük az Oltáriszentséget és üresen áll, mint egy  lerombolt templom, és Nagyszombaton, amikor az oltártól, díszeitől megfosztott  templomban Urunk sírjánál időzünk. Ezek a siralmak – Jeremiás próféta siralmai– sirató énekek; a szent város, Jeruzsálem pusztulása fölött, hiszen a népet elvitték fogságba, de megmondta Jeremiás, hogy ez be fog következni, mert idegen  isteneknek  kezdtek  szolgálni. 

Maga  Jeruzsálem,  az  anyaváros,  az  anyaföld  sír,  gyászol Isten színe előtt. Olyan ez, mint mikor Ráhel siratja gyermekeit, de azok  nincsenek. Olyan ez, amikor a Szűzanya, a nagy Magyar Királyság területén legalább hat helyen tudom, hogy az ikonok, a Mária képek könnyeztek. Győrben,  ahol diák voltam, véres könnyeket hullatott annak idején.

A  Szűzanya  misztériuma  nagyon  összefonódik  az  Egyházzal.  A  Jelenések  Könyvének tizenkettedik fejezetében arról van szó, hogy a napba öltözött asszony  megjelenik. A nap az Istent jelenti, tehát ez Mária, az Istenbe öltözött Asszony.  Ugyanakkor Fiút szül e világra, ez Krisztus, akit az égbe ragadnak. Ez a krisztusesemény röviden. Utána azonban az asszony a pusztába menekül, mert a Sátán üldözi. Ez már nem Mária, hanem az Egyház. Végig a történelem pusztasága. Tehát  Mária és az Egyház együtt van a Jelenések Könyvében. Ezért a II. Vatikáni Zsinat  Máriát az Egyház Anyjának nevezi. A könnyező Mária képeknek valamiképpen ez  az üzenete, hogy Mária, mint a nagy próféta Jeremiás, sír az Egyház sorsa fölött.

Ne ámítsuk már többet magunkat! Az európai katolikus egyház megrendült.  Hitbeli  bizonytalanságok  vannak,  katolikusok  nagy  része  nyugaton  a  lélekvándorlásban  hisz,  idegen  istenek  után  mentek,  részt  vettek  reiki  beavatásban,  javasasszonyokhoz  járnak.  Ne  ámítsuk  magunkat!  Az  erkölcsi  romlottság  még  nagyobb a kereszténységen belül a II. Vatikáni Zsinat után. A szent zsinat ebben nem hibás. Az semmiben sem hibás, az szent volt. De ami utána kövezett az nem mind szent. Tízezresével ürültek ki a rendházak, a papok elhagyták a posztjukat,  aposztata püspökök voltak. Ma pedig százötven templomot adnak el, katolikus  templomot Hollandiában. Kiállító terem vagy talán bárpultos terem lesz. És még  mindig nem szégyelljük az mondani, hogy Aggiornamento. Megújulás?

Mohamedán  veszély  fenyegeti  Európát.  De  mi  vagyunk  a  bűnösök.  Különböztessünk! 

Mi veszítettük el az  azonosságunkat,  lebontottuk a kerítéseket, a keresztény hitet is lebontottuk az alapjáig. Akkor mit csodálkozunk?

Más az üldözött keresztények menekülése, akik Irakból és Szíriából itt, a keresztény  testvéreknél akarnak találni menedéket. Be kell fogadni őket.

Megrázó üzenettel  fordult  a  világhoz Amel Shamon Nona,  moszuli  káld  érsek. Az  iszlám  állam  brutális  eszközökkel  megsemmisítette  az  egyik  legősibb  keresztény  közösséget  Irakban.  Maalulában,  ahol  a  mai  napig  Jézus  nyelvét  beszélték,  arám  nyelven  miséztek,  tűzzel,  vassal  kényszerítették  az  iszlám  felvételére  a  keresztényeket.  Karakosban gyermekeket fejeztek le, akinek a fejét nem póznára tűzték, azt élve  temették el.

Így nyilatkozik a káld érsek, szó szerint: „A szenvedésünk az európai és  nyugati  kereszténység  sorsának  az  előszele”–  mondta  ez  az  érsek  egy  olasz  lapnak.

Próbáljanak megérteni engem. Az önök liberális és demokratikus elvei egy fabatkát sem érnek itt.

Meg kell érteniük a közel-keleti realitást, mert egyre  több  muszlimot  engednek  be  országaikba.  Önök  is  veszélyben  vannak.  Erős  és  bátor lépésekre van szükség, még ha azok ellentmondanak az elveiknek, akkor is. Azt hiszik, hogy minden ember egyenlő. De ez nem igaz: az iszlám ezt nem vallja.  Az önök értékeik nem a muszlimok értékei. Ha ezt nem értik meg elég hamar, önök annak az ellenségnek lesznek az áldozatai, akit önök engedtek be az otthonukba” – fogalmazott üzenetében a száműzött káld érsek.

Tehát ez egy felszentelt  püspöknek a szava, tessék komolyan venni. Ezeket be kell fogadni, ezek menekültek. Vannak az üldözöttek és szenvedők mohamedánok között is, akiknek semmi  közük az iszlám államhoz és terveihez. Sok mohamedán nem fogadja el, hogy  Allah nevében gyilkolni kellene. Ezeket is be kell fogadni. De vannak honfoglaló  mohamedánok, azok, akik meg akarják hódítani Európát. Szaúd-Arábia miért nem  fogadja be őket? És szinte gúnyt csinálva belőlünk, azt mondják a németeknek;  ingyen felépítünk 200 mecsetet.

Loyolai Szent Ignác egyik legnagyobb kegyelemnek tartja a discretio spirituumot, a szellemek megkülönböztetését. Tehát ma, aki megkülönböztetés nélkül beszél erről a népáradatról, az nem tudja, hogy mit beszél. Az irgalmasság érvényben  van.

Még a támadókkal, még az agresszívekkel is irgalmasnak kell lenni, de nem  szabad őket beengedni.

Henri Boulad atya Egyiptomban született. Idős, lelki író. Nagyszerű könyvei  megjelentek magyar nyelven is. Nem én mondom a következőket, tehát ne engem  szidjanak érte. Boulad atya mondja: „Egyiptomban élünk Szent Pál apostol óta. Van egy kis keresztény negyed, ahol az egyik utcát Boulad utcának hívják.”Az ő  családneve.„1860-ban muzulmánok lemészároltak tízezer keresztényt tíz nap alatt. Nagyapám, Szelim és családja megmenekült egy nyitott lelkű muzulmán férfinak  köszönhetően.”Tehát különböztetünk. „Vagyis kétféle iszlám létezik, és ez mára is  igaz. Az 1928-ban alapított Muzulmán Testvériség az élre tört, a céljuk a kalifátus  visszaállítása volt. Létrejöttük tulajdonképpen egy űrt pótolt, hiszen négy évvel megalakulásuk előtt Kemal Atatürk megszüntette a muzulmán világ egységét jelképező isztambuli Oszmán Kalifátust.”

Ez a 84 éves jezsuita szerzetes a következőt  mondja: „Különbséget kell tenni az iszlám és a muzulmánok között. A muzulmánok nagy többsége kedves, szimpatikus ember. Békeszeretőek, akik az együttélésre törekszenek. Azonban egy őket irányító kisebbség nem az. Egyiptomban volt olyan,  akit azért akasztottak nyilvánosan fel, mert a liberális, nyitott irányt támogatta. A  történelem során sokszor próbálkoztak azzal, hogy az iszlámot toleránssá tegyék. Az iszlámnak több nagyon nyitott gondolkodója is van, akik a hitet és az értelmet akarták  egyensúlyba  hozni.  Mindig  elítélték  őket.  Tíz  évszázadon  keresztül.  De  mindig voltak olyanok, akik ellenezték a radikalizmust. Igen, nagyon jó, ha segítjük a bevándorlókat, de van, amit úgy nevezünk, hogy a ’tolerancia küszöbe’. Ez azt jelenti, hogyha valakit találok az utcán és hazaviszem, enni adok neki, szobával kínálom, igyekszem a problémáit megoldani.

De egyszer csak azt mondja nekem: „de nekem nem egy, hanem két szoba kell.  Aztán három. És ne délben legyen ebéd, hanem 3 órakor.”Amikor az akarja megszabni  a  törvényt,  akit  befogadtam,  akkor  elküldöm  az  otthonomból.  Jézus  azt  mondta, „legyetek szelídek, mint a galambok, és okosak, mint a kígyó”.Európa  most békés, mint a galamb, de elfelejtette a másik utat.

A nyitottság, a tolerancia,  az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat.

Nagyon sokan figyelmeztetik Európát, de  nem akarja meghallani. Amikor majd megérti, késő lesz. És ez nagyon hamar elkövetkezik.” Még egyszer felolvasom: „Ez nagyon hamar elkövetkezik. Európa fővárosában, Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a gyerekeknek adnak a Mohamed. Brüsszel 40 százaléka muzulmán.” „Optimista a jövőt illetően?” – kérdi a riporter. „Nem. Az én optimizmusomat úgy hívják, hogy reménység. Emberi szempontból katasztrófa felé haladunk. De hiszek a lélekben, hiszek a történelem irányában.”

Az igehirdetésben gyakorolni kell a megkülönböztetést. Ma itt tartunk. És miért  történt ez? Összeroppant Európa. Elhagytuk az önazonosságunkat. Igen, már most  kell hallanunk Jeremiás siralmait Mária könnyező ikonjai alatt. Már hallható a  távolból. Én nem érem meg talán, de az itt levő fiatalok megérik. Megérik, hogy  amit most éneklek, Jeremiás siralmait, az bekövetkezik:

Kezdődik Jeremiás próféta siralma. És lőn, minek után fogságba jutott Izrael  és Jeruzsálem elpusztula, leült Jeremiás próféta sírván, siratta Jeruzsálemet nagy  siratással, és fohászkodván keserves szívvel mondá:

ÁLEF Mint ül a város magában özvegyként népeltelen, és adózó lett az úrnő  annyi nemzetek felett

BÉT Sírva sír éjjel, és könnyei orcájára omlanak, kedvesei, barátai ellenséggé lettenek

GÍMEL Júda a nagy szolgaságból pogányokhoz költözött, nem talált nyugtot, fogoly lőn nagy szorongások közepett

DÁLET Gyászolnak Sion ösvényei, mert nincs ünnepre jövő, rommá lettek kapui, papja, szüze ennek mind oly szenvedő

HÉT Nagy volt Jeruzsálem vétke, azért lett bujdosóvá, akik dicsérték, most megvetik, és ő elfordult sírván

LÁMED Ó, ti mindnyájan, kik által mentek az úton lássátok, s figyeljetek: van-e  mégoly fájdalom, aminőként szenvedett

Jeruzsálem, Jeruzsálem, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez

Európa, Európa, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez.

Eddig történelemről beszéltem, de ez szentbeszéd. Mitől szentbeszéd egy prédikáció? Attól, hogy a Szenttel kapcsolatos, az Istennel kapcsolatos. Ezt a történést, ami szemünk előtt folyik és mindaz, ami belőle következni fog, most belehelyezzük Isten és a mi kapcsolatunkba. És rögtön meglátjuk az okokat és a  szabadulás útvonalát. Okok: nem a betüremkedő muzulmán világ, hanem Európa.  Mi. Elveszítettük emberi önazonosságunkat.

Hány évszázada mondják már azt,  hogy a majmokból lettünk. Hogy a testem rokon-e a majmok testével azt nem  tudom, kutassák, de az „én”-em nem. Mert én szabad vagyok. És ami szabad, az  nem lehet az anyagból. Tetszik érteni? Ez az első önazonosság, hogy Isten és én.  És az egész világmindenség ezen lóg. Ez az értelme.

És a Magyar Alkotmányban  benn van úgy, hogy „Isten, áldd meg a magyart!” Nem tudjátok felfogni, hogy ez  micsoda robbantás. Mert megtagadta nyugat az Istent. És még súlyosabb, nem  okvetlenül  kell  ezzel  kezdődnie  egy  alkotmánynak,  de  akkor  kezdődjön  azzal  minden alkotmány, hogy „keresd a végső igazságot, ez legyen a legelső emberi  dolgod, és minden utána jön”. Mert az az ateista, az a liberális, aki tényleg keresi az igazságot, az testvérem. De nem keresik többé! Azt mondják, mindenkinek  megvan  a  maga  igazsága,  nincs  egy  végső.  Erről  lemondott  Európa,  tehát  lemondott a görög filozófiáról, ami alapozza. Lemondott a római költészetről és a  római filozófusokról is. Lemondott az Ószövetségről, a zsidóságról és lemondott  Krisztusról, aki beteljesítette mindezt. Akkor most mit akarunk?

Mit gondoltok, a  muzulmánok zavarták ki a keresztényeket százötven templomból Hollandiában?  Nem! Maguk zavarták ki magukat.

Ott kezdődött, hogy vasárnap nem kötelező a  mise. Kötelező!! Akinek a szentmise semmi, az nem keresztény. Mert „vegyétek  és egyétek, ez az én testem”. Kell enni és inni! Ez nem jogi parancs, ez élethez  tartozó elv. Ezt leromboltuk.

Utána következett a másik lerombolás. Most október másodikán mindenki jöjjön el a művelődési házba, Sümegre! Gabriele Kuby szociológusnő, aki katolizált, a genderről tart előadást. Arról, hogy most már a férfit és a nőt lerombolják, vagyis  a családot. De ez ebből következik! Hát ha nincs egy Teremtő, akkor majd mi  meghatározzuk, hogy mi micsoda. És így mérgezik az óvodásokat már. Vigyázat!  Vigyázzunk! Inkább alapítsatok családi óvodát és családi iskolát, mint ahogyan  Keszthelyen megtették időben. Mert ez a másik identitásom, hogy egy férfinak és  egy nőnek vagyok a gyereke, vagyis egy családba tartozunk. De tudod mit jelent  a  család?  Jelenti  a  nagycsaládot,  a  törzset,  a  nemzetet! 

Egyszerűen  már  majdnem bűn azt mondani, hogy magyar vagyok. Jézus azzal szentelte meg azt, hogy  én egy nemzet fia vagyok, hogy ő nem általános ember lett, ő zsidó ember lett.  Ezzel tehát szentséggé emelte azt, hogy valaki szlovák, magyar vagy német. És  nem mások ellen vagyok magyar. Szegény németek már ki sem merik mondani,  hogy ők németek. Ha Németországban ilyet mondana egy egyszerű ember, hogy  Németországot a németeknek, lefasisztáznák, belerugdalnának. Itt egyszerűen az  emberi logika megtört.

És ott van a vallási önazonosságom. A kereszténységem. Egyetlen egyesítő elve, nem elve, alapja van az emberiségnek; az, hogy az Isten testvérem lett. Tehát  akkor én testvére vagyok még az erőszakos mohamedánnak is, testvére vagyok  a zsidónak, a kommunistának, mindenkinek. A kommunisták meg a liberálisok  csak elvbarátok, elvtársak, de én tudom, hogy testvérek vagyunk. Ennél mélyebb  egység nincsen! Ez az a fundamentalizmus, amihez vissza kell térni, hogy senkinek nem engedek, senkinek nincs igaza, csak a keresztény hitnek, a dogmáknak, a  szentségeknek, Krisztusra vonatkozóan! És ott nincs vita! Nincs párbeszéd! Vége!  Egyedül Krisztus! Csakhogy itt kilukad a fundamentalizmus… Mert Krisztus nem  egy elv, hanem Isten, aki emberré lett, tehát benne hirtelen mindenki a testvérem  lesz. Kizárva minden elvet, kizárva mindenkit, hirtelen mindenkinek a testvére  leszek. „Vegyétek és egyétek, ez az én testem, ez az én vérem” – mondotta.

Igen, mi magunk vagyunk ennek az okai és ezért itt van a menekülés. Most itt  nem egy ájtatosságon vettél részt. Egy megrázó élményben! Fel kell, hogy rázd  magadat és a családodat! Nem élhet úgy egy keresztény többet, hogy káromkodik!  Egy muzulmán soha nem káromolta Isten nevét. Hogy fordulhat elő? Harapj bele  a nyelvedbe! Hagyd el az ebédet meg a vacsorát, ha egy nap előfordul. Vissza a  szentségekhez,  a  kemény  lelki  vezetéshez,  a  házasság  tisztaságához.  Ez  a  szabadulás útja! Kidobni a kis isteneket. A haladást, a fenntartható fejlődést, a globalizációt. Nem. A család lényeg, aki Istenben él.

Ezt írja Jeremiás: „Kétszeres gonoszságot  követett  el  népem.  Elhagytak  engem,  az  élő  vizek  forrását,  azért,  hogy ciszternákat ássanak maguknak, ciszternákat, amelyek megrepedeznek, és nem tarthatják meg a vizet.Vajon nem magadnak köszönhetted a csapásokat, amiért  elhagytad  az  Urat,  a  te  Istenedet?”  Tehát  nem  Isten  ver,  hanem  magunkat vertük meg.Hol vannak isteneid – mondja Jeremiás – melyeket csináltál magadnak. Annyi istened van, ahány városod, miért volnék irgalmas hozzád? Fiaid elhagytak, és azokra esküsznek, amik nem istenek. Igen, megtagadtátok az Urat – mondjaJeremiás. Annyi isten van, ahány város. És te katolikus létedre azt mondod,  hogy mindenkinek megvan a maga istene? Nincs. Azok mind bálványok. Csak  egyetlen van: a Szentháromság Isten. Istenről szó sem lehet a parlamentekben.  Leszavazták. Sorban, mind a 10 parancsolatot. Akkor most még vádoljuk Istent?  Elvetették az igazság keresését. Azt, aki egyszer így szólt: „Én vagyok az igazság.” Igen. Vissza kell állítani Istentől kapott identitásunkat. Hogyan? Istennel  mély kapcsolatot kezdek a mai naptól. Olyat, mint a Szűzanya. Kevés az, hogy elmondod a szokásos imákat. Állandóan Isten jelenlétében legyél. Ilyeneket mondj:  „Uram,  tudom,  hogy  itt  vagy!  Rosszul  érzem  magam,  mondjuk.  Sötétség  van.  Megbántottak. Jézusom, itt vagy. Istenem, szeretlek.” Élő kapcsolatot kiépíteni az  élő Istennel, ez az első.

A második, hogy a családban a férfit férfinak, a nőt nőnek neveljük. Méghozzá  karakterisztikusan  –  mert  ez  a  szolgálat.  És  a  családban  nem  alkuszunk  meg.  Sokan vad házasságban élnek, mint a kis állatok, és te jóváhagyod?

És ehhez a nemzetséghez tartozom: magyar vagyok. És jogom van bekeríteni a  kertemet, jogom van becsukni az ajtót, de aki kopog, és bemutatkozik, és rám szorul, annak kinyitom.

Az Úr Jézus elmondta annak a farizeusnak, aki azt mondta:  ki az én felebarátom? Egy zsidó ember Jeruzsálemből Jerikóba tartott. Rablók kezébe került, kegyetlenül összeverték, ott volt vérbe fagyva. Elment egy zsidó pap,  nem törődött vele. Zsidó levita nem törődött. Jött egy szamaritánus, más vallású.  Lehajolt, és ápolta, bekötötte a sebeit, bort és olajat öntött bele. És akkor a zsidó  megtanulta, hogy a szamaritánus most az ő testvérem volt.

De ha én valakinek  odanyújtok – nem csupán kenyeret meg vizet, hanem finom ételt – és meglátja a  nyakamban a keresztet, és visszautasítja, akkor az nem rászoruló.

Tessék  ezt  megbeszélni  a  családban.  Ördögi  módon  visszaélnek  kereszténységünkkel, az irgalmassággal és a szeretettel. Vigyázzunk! Egy családhoz tartozom, egy nemzethez tartozom. Az önvédelem másokért van, hiszen én másokért  akarok élni. A magyar nemzetnek küldetése van, mint ahogy a franciának is. És  mindegyiknek! Ez gazdagság. Nem mások ellenére, hanem másokért. De ne feledd el, hogy Jézus Krisztus az aki saját magában rontotta le a korlátokat. De kik  között? Akik megbánják a bűneiket, akik elfogadják a megváltást. Akik nem, akik  továbbra is bűnben maradnak, agresszívek, gyilkolnak, azok maguk húzzák fel a  falat.

Mi önvédelemből húztuk föl a kerítéseket, és vannak rajta ajtók. Zörgess és  mutatkozz be, és beengedünk.

Érzelmeskedő szavakra ne adj. Tessék órákat gondolkodni és imádkozni, testvér! Kaptál tehetséget, kaptál hitet. Nem véletlenül vagy ma itt ezen a szentmisén.  Küldetésünk van. Megmenteni a családunkat, megmenteni Egyházunkat, imádkozni Európáért, amely fölött már Mária könnyezett, Jeremiás pedig elkezdte énekelni a siralmait. Ámen.

Forrás: Tengernek Csillaga, 2015/6. szám

Létrehozva 2023. május 3.