“»Te vagy El Roi (az Isten, aki lát engem)!« Azután hozzáfűzte: »Valóban itt láttam azt, aki lát engem?« “(Ter 16,13b)

Kaptam egy hosszú üzenetet, lassan elolvastam. Majd még egyszer. Olyasmivel vádolt meg, amit sohasem mondtam. A szociális médián megjelent bejegyzésemet magára értette, pedig egyáltalán nem róla szólt.

Döbbenten néztem az üzenetet.

Nem akart velem találkozni, hogy megbeszéljük. Lezárta a barátságunkat, és kérte, hogy többé ne keressem.

Ordítani tudtam volna az igazságtalan vádtól. Ki akartam engedni a gőzt magamból, felhívni valakit, akinek elmondhatom. De tudtam, időt kell hagynom magamnak, mielőtt olyan beszélgetésbe keverednék, ami a másik kibeszélésének, pletykának minősülne.

„Látod ezt, Istenem?” – nyögtem félhangosan, ahogy az iskola előtt, lányomat várva a kocsiban ültem. Tudtam a választ. Ő El Roi, az Isten, aki lát engem.

A Biblia szerint egy Hágár nevű asszonynak nyilatkoztatta ki magát Isten ezen a néven. Egyiptomi szolgáló volt Hágár a meddő Sára mellett. Sára gyermeket akart, és megkérte urát, háljon Hágárral. Utána viszont gonoszul bánt a várandós szolgálóval, olyannyira hogy Hágár kimenekült előle a pusztába.

Megértem Hágárt, én is sokszor szerettem volna kifutni a világból. De az El Roi név rávilágít, hogy legsötétebb pillanatainkban is van Valaki, aki ránk tekint. Isten látja fájdalmunkat. Hallja sírásunkat.

Egy angyalt küldött Hágár bátorítására, és ez után olvassuk: „Erre ő ezt a nevet adta az Úrnak, aki vele beszélt: »Te vagy El Roi (az Isten, aki lát engem)!« Azután hozzáfűzte: »Valóban itt láttam azt, aki lát engem?« (Ter 16,13).

Sosem vagyunk egyedül, mert olyan Isten szolgálatában állunk, aki lát minket. Nyugodtak lehetünk, hogy Ő sosem téveszti szem elől, min megyünk keresztül. El Roi látta Hágárt, de nem ígért gyors megoldást a problémájára. Minket is lát, de látja a teljes képet is, az idő korlátaitól szabadon.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. augusztus 11.