… A naivaknak van még egy bizarr tévedése. Meg vannak győződve arról, hogy ha minél több adatot biztosítanak a robotok részére és ellátják azokat tanuló algoritmusokkal, akkor azok meg fognak oldani minden problémát. Ezzel a gondolkodással két baj is van.

Először is nem néznek szembe azzal a ténnyel, hogy felmérések szerint az interneten fellelhető adatok többsége három kategóriába sorolható: szex, trágárság és rasszizmus. Mit kezdenek ezekkel a tanuló algoritmusok a jövőben? A másik óriási probléma, hogy a jövőből nem érkezik semmilyen adat.

Sajnos sokan jónak, korszerűnek, trendinek, vagy éppen tudományosnak álcázott termékekkel és szolgáltatásokkal próbálják kihasználni az emberek naivitását. Az emberek egy része előbb-utóbb rájön a megtévesztésre, ő belőlük lesznek a cinikusok. A többiek továbbra is elhitetik magukkal, hogy mégis csak nagyszerű újdonságról, kiváló eszközökről van szó. Csak kevesen indulnak el a realitások útján, kevesen készek szembenézni saját tévedéseikkel és veszik fel a küzdelmet azokkal.

A Bábel tornyát építők naivak voltak: azt képzelték, hogy olyanná válhatnak, mint az istenek, sőt le is győzhetik őket. És korunk tanult, fantasztikus képességekkel rendelkező és elképzelhetetlen vívmányokat létrehozó embere? Maga akar istenné válni, mint azt Yuval Noah Harari, a világhírű jeruzsálemi professzor Homo Deus című könyvében vázolja fel az emberiség lehetséges jövői közt. Azt is leírja, hogy miként válhat a Homo Sapiens Homo Deusszá.

A naiv gondolkodásnak sok veszélye van. A legnagyobb talán az, hogy ha nem küzdünk ellenne, akkor átcsap egy igen megtévesztő és romboló formába, amely ragály-szerűen szedi áldozatait.

Létezik-e egyáltalán reális gondolkodásmód, a felvázolt kérdésekhez, problémákhoz helyes megközelítés? E sorok írója szerint a Biblia, mint az embert is megteremtő Isten kijelentése kíván elvezetni bennünket a megújult, a jó, a reális gondolkodásmódhoz.

Az ember a teremtéskor elképesztő megbízatást és ehhez való képességeket kapott! „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön…” (Mózes első könyve 1,26) Milyen képességeket kapott ez alapján az ember? Az Istenhez való hasonlóságot, az alkotás és a pozitív értelemben vett uralkodás képességét. A zsoltáríró úgy fogalmaz, hogy kevéssel tette Isten az embert önmagával hasonlóvá:

„Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.” (Zsoltárok könyve 8,4-9)

Az Isten azonban fenntartott magának kizárólagos jogokat… (folytatjuk)

A fenti részletek Tomka János – Bőgel György: Mit hagyunk magunk után? A Biblia és a menedzsment III. című könyv I./b fejezetéből (Mesterséges intelligencia / Az égig érő torony) valók

Forrás: keve.org, Monday Manna

A cikk második része itt található. 

Létrehozva 2019. augusztus 17.