A grillezésről és Isten szeretetéről

Evangelizáció / Szeretet

Az egyik kedvenc időtöltésem a hús grillezése. Bár nagyon amatőr vagyok, a grillezett hús íze sokkal fenségesebb, mint a más módon elkészített húsé. A grillezés teljesen ellentétes a főzés perverz, modern formáival, melyek alig méltóak ilyen névre, mint például valaminek a felmelegítése a mikrohullámú sütőben. A grillezés egy folyamat és élvezet is egyben.

Én is visszautasítom a gáztüzelésű grill használatát, habár nem tagadom kényelmét. Van valami autentikus és ősi a keményfából készült szénnel történő sütésben. A hőmérséklet szabályozása pedig elég nagy kihívást jelent, hogy a hőelosztás megfelelő legyen, én pedig élvezem ezt a kihívást.

A faszén grillezést általában a szén piramis alakban vagy egy fém kéményben történő elhelyezésével végezzük, hogy a kívánt hőmérsékletet elérjük. Szikrák törnek ki, mint kis tűzijáték, ahogy a szén felmelegszik és lángra kap. Ahogy a tűz nő, a hő általában a piramis közepén fejlődik, intenzitása növekszik, és kezd terjedni a parázsra a külső részeken. Hamarosan az egész szén h izzó hővel lüktet, és a sütés megkezdődhet.

Nemrég, miközben melegítettem a grillsütőt, megfigyeltem a piramis közepén lévő melegséget és fényt, ahogy terjed kifelé a hideg, fekete széndarabok felé a széleken. És ebben a meleg szénben megláttam egy példabeszédet. Mert a tűz, annak fényével és hőségével, soha nem marad meg egy helyen. Természetéből adódóan arra kényszerül, hogy a lehető legmesszebb terjedjen. Sőt, a tűz nem hagyja abba, hogy melegséget és fényt közvetítsen környezetének – mindig tovább terjed.

A szeretet tüze

Ugyanez van az igazi szeretettel. A szeretetnek kommunikálnia kell. A tűzhöz hasonlóan a szív, mely tele van szeretettel, melegét és fényét szétszórja a körülötte lévőkre. A szeretet szüntelenül ég és tovább kell terjednie. Szent Maximilan Kolbe így írja le a szeretetet:

Amikor a szeretet tüze lángokban áll, nem korlátozható a szívre, hanem lángol és ég, felemészti és elnyeli a többi szívet. Egyre több lelket hódít meg … [Apostolkodásunk] az ilyen szeretetre összpontosít, ami olyan messzire megy, hogy elnyerje mindazoknak a szívét, akik a jelenben élnek, és akik a jövőben fognak élni, és a lehető leghamarabb, a lehető leghamarabb, a lehető leghamarabb teszi ezt meg.” ( Szent Maximilian Kolbe, Összegyűjtött művek, 1325)

A szentek voltak azok a férfiak és nők, akiket birtokba vett a szeretet. Az ember nem tudja olvasni a szentek írásait vagy az életük feljegyzéseit anélkül, hogy ne lenne az a határozott benyomása, hogy felemésztette őket egy belső tűz, ami arra késztette őket, hogy olyan dolgokat tegyenek, amiket a világ őrültnek tartott. A szentek addig nem tudtak nyugodni, amíg teljesen el nem égtek mások megváltásáért. Egyfajta szent őrület volt, ami felemésztette őket – Isten tüzes szeretetének őrülete.

Szeretet és evangelizáció

Mi közünk nekünk mindehhez?

Ma sokat beszélnek az evangelizációról a templomban. Látjuk, hogy a szekularizmus erői rombolják a hitet, és sokan joggal aggódnak. A sok megoldás között vannak programok, tevékenységek, és abszurd módon még javaslatok is, hogy még vonzóbbá kell tegyük az imádatunkat. Mintha a menő dallamok, a projektor képernyők, valamint a barátságos „élmény” megújítaná az egyházat. De ez nem fog megtörténni.

Sokak szeretete egyre hidegebb, ahogy Jézus megjósolta, hogy így lesz (Mt 24,12). És így az egyetlen dolog, ami ezekben az időkben az Egyházhoz vonzza a lelkeket, az igaz szeretet tüze. Olyan szentekre van szükségünk, kiknek a szíve ég az örök szeretet lángjával, és akik ezt sugározzák másokra.

Hogyan lehet ilyen tüzes a szeretetünk? Ezt nem lehet megvenni. Nem olyan egyszerű, mint elindítani egy csoportot vagy megnézni egy DVD-t. Ahhoz, hogy lángra lobbanjunk, érintkezésbe kell kerülnünk Jézus Szent Szívének lángoló tüzével. És hogy csináljuk ezt? Ennek egyetlen módja: a valódi ima által.

Imádkozd mindig és szünet nélkül, mindenekfelett a rózsafüzér ragyogó imáját. Továbbá hozz létre egy csend zónát az életedben, hogy ez segítse a szeretet növekedését a lelkedben. A szeretet szikráit gyakran kioltják a világ gondjai, vágyai és szünet nélküli tevékenységei. Ha olyan plébániai programot keresel, ami elősegíti a szeretet növekedését, akkor vegyél részt szentségimádáson. Mert semmi sem növeli a szeretetet jobban, mint a legszentebb Eucharisztia imádata, ami Isten szeretetének megtestesülése közöttünk.

Terjed a sötétség és mindent felemészt. De ahogy egy szent mondta egykor, a világ összes sötétsége sem tud ellenállni egyetlen gyertya fényének. Legyünk többek egy gyertyánál, gyújtsunk máglyát, hogy melegséget és fényt tudjunk közvetíteni sok léleknek.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2019. augusztus 10.