Folytatódik kedvelt sorozatunk, amelyben Papp Miklós felfedi, mit szimbolizál a kettős (sőt, a hármas és a ferde aljú) kereszt, valamint bevezet minket a görögkatolikus kereszt szimbolikájának szépségébe is. Tudtátok, hogy a kettős keresztnek is van fontos magyar vonatkozása?!

Anna (Budapest)

Azt szeretném kérdezni, hogy mi a jelentése a “kettőskeresztnek”? Sok helyen láttam már, de nem értem, hogy miért van “megkettőzve” Krisztus keresztje?  Ez szimbolizál valamit? 

A kettős kereszt bizánci eredetű, a középkortól apostoli, érseki, pátriárkai rangot jelent. Ilyen kereszteket vittek a pápai követek, az érsekek, pátriárkák előtt, s címerükben is jelentkezett, jelezve magasabb rangjukat. Szent István (vagy III. Béla?) óta az apostoli királyság jele, a koronázási jelvények egyike, s 

Magyarországról terjedt el Nyugat-, és Kelet-Európa címerhasználatában.

A kettős kereszt a bizánci birodalomban jelent meg, rendkívül elterjedt a vallási tárgyakon, fegyvereken, érméken, ruhákon, pecséteken. Érdekes módon a Szentföldön is megtaláljuk a kettős keresztet, ahol nem zárható ki még a magyar hatás sem a kereszteslovagok útján. Míg az egyszerű püspökök címerében az egyes kereszt szerepelt, a magasabb rangú érsekek, pátriárkák kezdték használni a kettős keresztet, a hármas keresztet pedig kizárólag a pápa.

Ha már a kereszteknél tartunk, szívesen írok a görögkatolikus keresztekről is. Aki belép egy görögkatolikus templomba, az sok helyen lát olyan kereszteket, melyen mindegyik szár egyenlő, s a közepébe van varrva Krisztus arcképe vagy monogramja.

Nagyon izgalmas ez: a kereszt nyilván emlékeztet Krisztus keresztjére, de egy másik keresztre is, a filozófusok keresztjére.

Az ókori görög filozófus, Anaximandrosz szerint a kereszt egyenlő szárai a világ négy őselemét (tűz, föld, víz, levegő) jelentik, melyeket középen fog össze az ötödik elem, a kvintesszencia, ami szerinte az apeiron (megnevezhetetlen, végtelen). Arról sokat vitáztak, hogy mi az ötödik elem: korábban ezt az anyag különleges állapotának tartották, majd egyre szellemibbnek fogták fel. Az ötödik elem idea, elv, egyesek szerint akár a véletlen vagy a szeretet, de később egyre inkább úgy gondolták (főleg a sztoikus filozófusok), hogy az egész kozmoszt a logosz tartja egybe. A logosz lefordíthatatlan: jelent rendet, igazságot, bölcsességet, értelmességet (ebből lesz a logika).

A keresztények gyorsan átlátták a helyzetet, hogy a logosz tulajdonképpen maga Krisztus. Az Ő képére lett teremtve minden, Ő tart össze mindent szeretetben. Pál ismeri ezt a görög gondolkodást, ezért is fontos, amikor így ír: „Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte…

Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat … Mindent általa és érte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn” (Kol 1,15-17). A keresztények mindent átfogó elvet, a logoszt Krisztussal azonosították, ezért került az egyenlőszárú kereszt közepébe Krisztus képe vagy monogramja. A görögkatolikus kereszt így két világ örököse: benne van a Biblia és a filozófia, a zsidó és a görög világ is. A kereszténység nem egyszerűen az Ószövetség beteljesítője, hanem a filozófiának, a görög világnak adott kinyilatkoztatásnak is a beteljesítője. Ez a kereszt egyben kötelez is, hogy a Biblia mellett tartsuk fontosnak a tudományokat, a filozófiát, hiszen azok a „természetes kinyilatkoztatáshoz” tartoznak.

A teljes cikk megtalálható itt.

Létrehozva 2019. április 14.